Minimálbérért nem maradnak itthon a székelyföldi fiatalok

A fiatalok negyven százaléka abban a városban tervez munkába állni, ahol az egyetemet végezte. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

A fiatalok negyven százaléka abban a városban tervez munkába állni, ahol az egyetemet végezte. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

A székelyföldi fiatalok egyre nagyobb számban hagyják el lakhelyüket jobb kereset és jobb szakmai lehetőségek reményében – mutat rá a REGA Régiókutató Egyesület a székelyföldi, érettségi előtt álló fiatalok munkaerőpiaci attitűdjeivel kapcsolatosan végzett kutatása.

Kovács Eszter

2018. október 15., 11:212018. október 15., 11:21

2018. október 15., 14:092018. október 15., 14:09

A REGA huszonhét kérdésből álló ívére több mint ötszáz, Székelyföld több régiójából származó diák válaszolt, akik részt vettek a  MÜTF Oktatási Központ érettségi felkészítőin. „Habár a csoporton belül mérvadó a minta, mégis az eredményt nem lehet a teljes székelyföldi fiatalságra kivetíteni, hiszen eleve azokat kérdeztük meg, akiknek volt annyira fontos az érettségi vizsga, hogy felkészítőn is részt vettek” – magyarázta a kutatás kapcsán Geréb László, a REGA elnöke.

A diákokat egyebek mellett arról kérdezték, hogy miként tervezik az érettségi utáni jövőjüket, ki szeretne továbbtanulni, ki állna azonnal munkába.

Ugyanakkor a továbbtanulók esetében azt is megvizsgálták, hogy az egyetem elvégzése után milyen szándékaik vannak a munkaerőpiacon, itthon vagy külföldön látják boldogulásukat, illetve hogy milyennek képzelik el az ideális munkahelyet, milyennek látják a jó főnököt, illetve hogy milyen ismérvei vannak a jó alkalmazottaknak.

A kutatás összegzésében úgy summáznak: a diákok elég lehangoló értékelést adtak a középiskolai oktatás minőségéről, hiszen

az 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 5,75-re értékelték megszerzett tudásuk használhatóságát a munkaerőpiacon.

Az oktatási rendszer hiányosságai közé sorolható ugyanakkor, hogy teljesen hiányzik az iskolai pályaorientáció: kifejezetten pályaválasztási tanácsadáson a diákoknak csupán 7 százaléka vett részt, a tanárok a végzettek alig 10 százalékának a pályáját egyengették, a megkérdezetteknek pedig egynegyedét a szülők segítik ebben a döntésben.

Kiderült továbbá, hogy a jelenlegi diákok közel felének nincs példaképe, ugyanakkor alig egyharmaduknak a szüleik jelentik a példaképet. Ez a jelenlegi társadalom kritikája is, ahol nincsenek olyan személyiségek, akiket a fiatalok követni tudnának, összegzik a kutatók.

„Azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezetteknek több mint hatvan százaléka maga dönt a továbbtanulásáról. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a mostani fiatalok elég öntudatosak, viszont a valóság az, hogy érettségi előtt néhány hónappal még nem tudják, hogy milyen egyetemre akarnak menni. A diákok közel húsz százaléka van ebben a helyzetben. Azt látom tehát, hogy

óriási érdektelenség van a szülők, a diákok és a tanárok részéről egyaránt.

Amikor Székelyudvarhely oktatási stratégiájához készítettünk kutatást, azt tapasztaltuk, hogy az iskolapszichológusok, annak ellenére, hogy nem ez a feladatuk, mégis próbálnak ebben is ügyesen eljárni, de a legtöbb oktatási intézmény nincsen arra felkészülve, hogy tudatosan pályaorientációs feladatokat lásson el” – fejtette ki Geréb László. 

A munkahellyel kapcsolatos elvárásokra is rákérdezett a REGA, a válaszadók nagy hányada pedig egyértelműen kifejtette:

a minimálbért még pályakezdőként sem tartja elfogadható keresetnek,

ezért a frissen végzettek inkább máshol (nagy egyetemi városokban vagy külföldön) vállalnak munkát. A centrum–periféria elmélet Székelyföldön hatványozottan érvényesül, mondja a felvetésre Geréb László: a centrum mindent, így a munkaerőt is elszívja a perifériáról.

„Manapság a frissen végzetteket mindenhol minimálbérért alkalmazzák, a diákok válaszai alapján viszont 2000 lej alatti összegért alig egy százalékuk állna munkába. A megoldáshoz mindkét félnek engedni kellene” – hangsúlyozta a szakember.

A diákok számára 3–4 ezer lejes fizetés lenne az elfogadható,

viszont egy frissen végzett nincsen annak tudatában, hogy ő – bár a tudását csak ötven százalékban érzi hasznosnak a vállalkozás számára – kezdőként nem tud hasznos lenni a vállalkozónak. „Azt szoktuk mondani, hogy az első három hónapban pénzbe kerül a vállalkozónak egy frissen alkalmazott, mert foglalkozni kell vele, be kell tanítani. A következő három hónapban épp hogy kitermeli a fizetését, és majd egy fél év múlva kezd valami plusz hozzáadott értéket.

Székelyföldön a vállalkozók sokáig abban tudatban éltek, hogy a munkaerő végtelenül rendelkezésre áll, hiszen gyerekek születnek. Ez igaz, de de most már elég nagy arányban el is mennek külföldre. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Székelyföldön a vállalkozók sokáig abban tudatban éltek, hogy a munkaerő végtelenül rendelkezésre áll, hiszen gyerekek születnek. Ez igaz, de de most már elég nagy arányban el is mennek külföldre. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

A gyerekek fejében ilyen szempontból túlzott az elvárás, viszont a vállalkozó is befektetésként kellene kezelje az új munkaerőt: ha meg akarja tartani, akkor az elején többet kell belefektetnie, több fizetést kell adnia. Mind a két félnek kellene változtatni a hozzáállásán, de míg a nyugati munkaerőhiány pont olyan erős, mint ami nálunk van, és a nyugati vállalkozónak a minimálbér az ezer euró közeli, addig el tudják vinni az itteni gyerekeket” – summázott Geréb.

A kérdőív arra is kitér, hogy a diákok milyen egyetemi városokat választanak: itt magasan, ötven százalék feletti arányokkal vezet Kolozsvár,

míg a székelyföldi városok mind három százalék alatt vannak. Egy másik kérdésre adott válaszok alapján pedig kiderül: a gyerekeknek negyven százaléka abban a városban tervez munkába állni, ahol az egyetemet végezte. Ez automatikusan oda vezet – jegyzi meg Geréb László –, hogy a gyerekek negyven százaléka már predesztinált Kolozsvárra. Persze, nem mindenki fog ott maradni, viszont így képzelik el a jövőt.

A megtartó erők sorában a székelyföldi fiatalok körében még mindig a család a legfontosabb, viszont a családalapítási kor egyre jobban kitolódik, amíg meg egyedülállók, addig a fiatalok mobilisak: be akarják járni az egész világot.

Idézet
A mobilitás során pedig az ismeretséget egyre szélesebb körben kötik, tehát nagyon magas annak a lehetősége, hogy nem itthon választanak párt, alapítanak családot, hogy nem itthon telepednek le

– vonta le a következtetést a szakember. 

A kutatás továbbá arra is kitér, milyennek képzelik a fiatalok a jó munkahelyet, a jó munkaadót. Mint kiderült, a többségük olyan helyen szeretne dolgozni, ahol a szaktudását tudja érvényesíteni, ahol az önmegvalósításnak helye van, „ahol a Maslow-piramis csúcsaira el tudnak jutni”, fogalmaz Geréb. „A válasz egyértelmű, ha megnézzük, hogy egy jó fejű embernek, tegyük fel egy kutatónak milyen munkalehetőségei vannak Székelyföldön. Gyakorlatilag semmi vagy nagyon kevés” – teszi hozzá.

Hogy mi a kutatás tanulsága? „Székelyföldön a vállalkozók sokáig abban tudatban éltek, hogy a munkaerő végtelenül rendelkezésre áll, hiszen gyerekek születnek. Ez kezdett megszűnni, a vállalkozók is kezdik a saját bőrükön érezni, hogy lassan ők kell felszolgálják a reggelit a vendégnek, mert nincsen pincérük.

Muszáj megbecsülni az embereket, a munkaerőt, be kell fektetni a fiatalokba,

ha meg akarjuk őket tartani itthon” – fogalmazta meg Geréb László.

A kutatásról

A regaprojekt.ro oldalon a Letöltés fül alatt böngészhető kutatás idén júniusban készült el, tulajdonosa és a megrendelője a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A munkát Veres Hanga Katalin kutató vezette, kollégái Balázs Ildikó, Pálfi Kinga és dr. Geréb László, aki a tanulmány összeállításáért is felelt.

Szavazás Megérti-e a fiatalokat, ha azt mondják, ennyi pénzért nem vállalnak itthon munkát?

Szavazás eredménye
7 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Viharok, tüzek és balesetek: 106 riasztás 24 óra alatt Maros megyében

Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.

Viharok, tüzek és balesetek: 106 riasztás 24 óra alatt Maros megyében
2025. július 09., szerda

Hatalmas pusztítást végzett a vihar Tusnádfürdőn

Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.

Hatalmas pusztítást végzett a vihar Tusnádfürdőn
2025. július 09., szerda

Narancssárga viharjelzés Hargita és Kovászna megyében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.

Narancssárga viharjelzés Hargita és Kovászna megyében
2025. július 09., szerda

A vigasztalhatatlan medvebocs ma már legalább hároméves medve

Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.

A vigasztalhatatlan medvebocs ma már legalább hároméves medve
2025. július 09., szerda

Lesodródott épületelemek, kidőlt fák, megrongálódott autók – ekkora károkat okozott a vihar

Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.

Lesodródott épületelemek, kidőlt fák, megrongálódott autók – ekkora károkat okozott a vihar
2025. július 09., szerda

Megrengett a föld szerda reggel

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Megrengett a föld szerda reggel
Megrengett a föld szerda reggel
2025. július 09., szerda

Megrengett a föld szerda reggel

2025. július 09., szerda

Bolojan: különnyugdíjakkal kapcsolatos intézkedés is szerepelni fog a második deficitcsökkentő csomagban

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

Bolojan: különnyugdíjakkal kapcsolatos intézkedés is szerepelni fog a második deficitcsökkentő csomagban
2025. július 09., szerda

Drágulnak az ingatlanok az áfaemelés miatt

Jelentős, legalább 12 százalékos áremelkedés várható az új építésű ingatlanok piacán, mivel az eddigi 9 százalékos áfa helyett 21 százalékot kell fizetniük a vásárlóknak augusztustól a 120 ezer eurós értékhatár alatti lakásokért is.

Drágulnak az ingatlanok az áfaemelés miatt
2025. július 08., kedd

Lesodródott az útról autójával, súlyosan megsérült

Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.

Lesodródott az útról autójával, súlyosan megsérült
2025. július 08., kedd

További deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány, újabb tiltakozó akciókkal készülnek a szakszervezetisek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

További deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány, újabb tiltakozó akciókkal készülnek a szakszervezetisek