
Fotó: Boda L. Gergely
Kreatív városépítészet a klímaváltozás jegyében – ezt a témát járják körül a szervezők és résztvevők az idei Bolyai Alkotótábor keretében szervezett marosvásárhelyi konferencián. A hétfői előadásokból kiderült: a globális felmelegedés egyre nehezebb feladat elé állítja az önkormányzatokat.
2017. május 29., 18:002017. május 29., 18:00
Intelligens várossá, divatos szakkifejezéssel smart city-vé kell válnia Marosvásárhelynek ahhoz, hogy a klímaváltozás közepette is kellemes település maradjon. Ebben óriási szerepe van a város valamennyi lakójának, az oktatási és nevelési intézményeknek, de mindenekfölött a helyi önkormányzatnak, vonták le a következtetést a Bolyai Alkotótábor első napjának résztvevői. A szervező Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) azért építette a művészet, városépítészet és klímaváltozás hármasra az idei rendezvénysorozatot, hogy lehetőséget teremtsen a különböző szakmai területen elismert személyiségek találkozására, bemutatóik által újabb gondolatok, ötletek inspirációjára.
„A többi élőlénytől eltérően, amelyek ösztönszerűen alkalmazkodnak környezetükhöz, az ember a maga kreatív mivoltában nem csak túllépi az alkalmazkodást, de a jövőbe tekintve megálmodja, megtervezi az őt körülvevő világot, olyan ismereti alapokra támaszkodva, amelyeket a természet tanulmányozása során sajátított el. A művészet, látszólag a valós világunkkal párhuzamosan, de arra alapozódva és abból inspirálódva, egy különleges kommunikációs eszköz ember és természet között” – indokolta meg a témaválasztást a rendezvény házigazdája, Csegzi Sándor fizikus.
Fotó: Boda L. Gergely
A felgyorsult életritmusban, az emberi tevékenység természetbe való beavatkozása lényeges változásokat, azaz globális felmelegedést eredményezett az élet alapvető tényezőinek szempontjából, látta be. Szintén a gondok közé sorolta azt is, hogy a városépítészetben – mint a társadalom fejlődésének egyik központi területében – az ipari méretű építkezés negatívan vetítődött vissza. Éppen ezért a városépítészet filozófiai újrafogalmazása egy olyan szükségszerű tényező, amely megoldást találhat a természetbe való beavatkozások csökkentésére, a klímaváltozás lassítására.
A mit és hogyan kérdésekre a város főépítésze, Daniela Miheţ próbálta megfogalmazni a választ. A szakember csodálatos dolgokat mutatott be: közülük egyeseket valóban sikerült megvalósítani, mások viszont
Miheţ a közlekedési folyosók és az autósztrádák csomópontjáról, a repülőtér fejlesztési lehetőségeiről, a 13 kilométer kerékpársávról, új parkokról, különböző stratégiai projektekről beszélt, előadásának illusztrálására pedig zöldövezetekről és sétálóutcákról mutatott be látványterveket. Aki vásárhelyiként ült be a terembe, nap mint nap azzal szembesül, hogy a város egyre zsúfoltabb, hiányoznak a parkok, a zöldövezet helyét pedig a piskótakövek veszik át.
Fotó: Boda L. Gergely
Mana Bucur, a Képzőművészek Országos Szövetségének megyei elnöke viszont azt rótta fel neki, hogy még a főtéri műemlék épületek megóvását sem tekinti prioritásnak.
Makkai Gergely meteorológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel szemben csak egy „intelligens klímával rendelkező város” veheti fel a harcot. Ehhez viszont a zöldövezetek valós növeléséhez, az úgynevezett városon belüli hőszigetek csökkentéséhez, zöldházakra és a vegyi, illetve biológiai szennyezés csökkentésére lenne szükség. Statisztikai adatokra támaszkodva kijelentette:
Ha minden így folytatódik, főként a széndioxid-kibocsátást illetően, drámaivá alakulhat a helyzet – nyomatékosította.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
szóljon hozzá!