
Köllő Miklós, a díjátadó ünnepségen. Értékmentő tevékenységét ismerték el
Fotó: Gábos Albin
Három székelyföldi személyiség vehetett át Orbán Balázs-díjat péntek este a csíkszeredai Mikó várban tartott ünnepségen. A rangos elismerést Kovászna megyéből Jánó Mihály művészettörténész, Maros megyéből Csíky Boldizsár zeneszerző, Hargita megyéből pedig a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós építész érdemelte ki. A díj kapcsán Köllő Miklóssal beszélgettünk.
2018. október 15., 09:272018. október 15., 09:27
– A gyergyószentmiklósi Larix Stúdió tucatnyi tagot számláló építészcsapatának vezetője, vagyis ön lett a Hargita megyei kitüntetett. Mit gondol, miért választották önt?
– A kulturális örökség évében az épített örökség védelme hozta ezt a díjat. A Hargita megyében létrehozott Faluképvédelmi programtól sem független, melyben nagyon sok építész dolgozott, így minden építésznek szól, aki ezért tevékenykedik. A méltatás szerint azért is érdemeltem ki, mert a Larix Stúdió munkái azt bizonyítják, hogy a tradíciót sikerül a mába integrálni s így a kortárs építészet részévé tenni.
– Az elmúlt időszakban számos elismerést kapott a Larix csapata...
– A díjkiosztó előtti napon avatták egyik munkánkat, a csíkszentsimoni lovardát. Ez a terv volt egyike annak a háromnak, amelyek jelölést kaptak az Architektúra 6. regionális építészeti biennálén, melyen 2010 óta minden alkalommal van legalább egy díjra jelölésünk. Ezt egyetlen építész sem érhetné el egyénileg, és a jövőben még fontosabb lesz a csapat. Az egyéni munka a családi házak szintjén megreked, és kevés az igényes megrendelő, aki nem a saját feje után akar építkezni, hajlandó odafigyelni környezetére is. A közintézmények megrendeléseinél óriási az időverseny, ezért érdemes együttműködni, klaszterekben gondolkodni.
– Ön szerint a kapott elismerés és a díj névadójának munkássága között mi a közös?
– Orbán Balázs nagy munkája, hogy parlamenti képviselő volt, de ugyanakkor bejárta Székelyföldet, és ennek, a különbözőségeken túli, egységes kivetítését vállalta fel, vagyonát pedig a székely népre hagyta. A térséget igyekezett előremozdítani.
– Tehát a közösséget kell építse az építészközösség?
– Igen, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden térségben helye van a növekedésnek és helye van, időnként, a szűkülésnek is. Most szűkülés van, nincsen fenntartható fejlődés Székelyföldön. Zsugorodunk, és ez úgy történhet, hogy vagy a településháló szűkül össze és szakad, vagy a csomópontok zsugorodnak. A közösségi, a településszerkezeti és a kapcsolati háló nem szabad szétszakadjon, tehát mi most az energiáinkkal úgy kell gazdálkodjunk, hogy nem a határt kell bővítsük, a falu széleket új házakkal, miközben rommá válik a központ, hanem a meglévő épületeket kell gondozzuk, vonzóbbá tegyük, hogy a szűkülés után lehessen ideje ismét a növekedésnek.
A Székelyföldi Orbán Balázs-díj
2011-től létezik e díj, melyet a közös történelmi múlt és kultúra révén összetartozó három megye, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa alapított, a régió egyik legjelentősebb kitüntetésének szánva. A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm-es átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, két oldalas ezüstből készült vert érme, azoknak a személyeknek adományozható, akik sokat tesznek a közös székelyföldi ügyekért.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!