
Köllő Miklós, a díjátadó ünnepségen. Értékmentő tevékenységét ismerték el
Fotó: Gábos Albin
Három székelyföldi személyiség vehetett át Orbán Balázs-díjat péntek este a csíkszeredai Mikó várban tartott ünnepségen. A rangos elismerést Kovászna megyéből Jánó Mihály művészettörténész, Maros megyéből Csíky Boldizsár zeneszerző, Hargita megyéből pedig a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós építész érdemelte ki. A díj kapcsán Köllő Miklóssal beszélgettünk.
2018. október 15., 09:272018. október 15., 09:27
– A gyergyószentmiklósi Larix Stúdió tucatnyi tagot számláló építészcsapatának vezetője, vagyis ön lett a Hargita megyei kitüntetett. Mit gondol, miért választották önt?
– A kulturális örökség évében az épített örökség védelme hozta ezt a díjat. A Hargita megyében létrehozott Faluképvédelmi programtól sem független, melyben nagyon sok építész dolgozott, így minden építésznek szól, aki ezért tevékenykedik. A méltatás szerint azért is érdemeltem ki, mert a Larix Stúdió munkái azt bizonyítják, hogy a tradíciót sikerül a mába integrálni s így a kortárs építészet részévé tenni.
– Az elmúlt időszakban számos elismerést kapott a Larix csapata...
– A díjkiosztó előtti napon avatták egyik munkánkat, a csíkszentsimoni lovardát. Ez a terv volt egyike annak a háromnak, amelyek jelölést kaptak az Architektúra 6. regionális építészeti biennálén, melyen 2010 óta minden alkalommal van legalább egy díjra jelölésünk. Ezt egyetlen építész sem érhetné el egyénileg, és a jövőben még fontosabb lesz a csapat. Az egyéni munka a családi házak szintjén megreked, és kevés az igényes megrendelő, aki nem a saját feje után akar építkezni, hajlandó odafigyelni környezetére is. A közintézmények megrendeléseinél óriási az időverseny, ezért érdemes együttműködni, klaszterekben gondolkodni.
– Ön szerint a kapott elismerés és a díj névadójának munkássága között mi a közös?
– Orbán Balázs nagy munkája, hogy parlamenti képviselő volt, de ugyanakkor bejárta Székelyföldet, és ennek, a különbözőségeken túli, egységes kivetítését vállalta fel, vagyonát pedig a székely népre hagyta. A térséget igyekezett előremozdítani.
– Tehát a közösséget kell építse az építészközösség?
– Igen, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden térségben helye van a növekedésnek és helye van, időnként, a szűkülésnek is. Most szűkülés van, nincsen fenntartható fejlődés Székelyföldön. Zsugorodunk, és ez úgy történhet, hogy vagy a településháló szűkül össze és szakad, vagy a csomópontok zsugorodnak. A közösségi, a településszerkezeti és a kapcsolati háló nem szabad szétszakadjon, tehát mi most az energiáinkkal úgy kell gazdálkodjunk, hogy nem a határt kell bővítsük, a falu széleket új házakkal, miközben rommá válik a központ, hanem a meglévő épületeket kell gondozzuk, vonzóbbá tegyük, hogy a szűkülés után lehessen ideje ismét a növekedésnek.
A Székelyföldi Orbán Balázs-díj
2011-től létezik e díj, melyet a közös történelmi múlt és kultúra révén összetartozó három megye, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa alapított, a régió egyik legjelentősebb kitüntetésének szánva. A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm-es átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, két oldalas ezüstből készült vert érme, azoknak a személyeknek adományozható, akik sokat tesznek a közös székelyföldi ügyekért.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
Valószínűleg egy fűtésre használt elektromos melegítőkészülék által kibocsátott hő okozta azt a szerda esti tűzesetet, amelyben egy 2 és 4 éves testvérpár füstmérgezésben életét vesztette – közölte pénteken a Szeben megyei tűzoltóság.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki esőzés miatt öt megyére, illetve havazásra a Déli-Kárpátokban. A figyelmeztetés vasárnap reggelig érvényes.
Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában szeptemberben, a fiatalok helyzete azonban továbbra is aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek körében 30,8 százalékos munkanélküliséget mértek – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!