
Köllő Miklós, a díjátadó ünnepségen. Értékmentő tevékenységét ismerték el
Fotó: Gábos Albin
Három székelyföldi személyiség vehetett át Orbán Balázs-díjat péntek este a csíkszeredai Mikó várban tartott ünnepségen. A rangos elismerést Kovászna megyéből Jánó Mihály művészettörténész, Maros megyéből Csíky Boldizsár zeneszerző, Hargita megyéből pedig a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós építész érdemelte ki. A díj kapcsán Köllő Miklóssal beszélgettünk.
2018. október 15., 09:272018. október 15., 09:27
– A gyergyószentmiklósi Larix Stúdió tucatnyi tagot számláló építészcsapatának vezetője, vagyis ön lett a Hargita megyei kitüntetett. Mit gondol, miért választották önt?
– A kulturális örökség évében az épített örökség védelme hozta ezt a díjat. A Hargita megyében létrehozott Faluképvédelmi programtól sem független, melyben nagyon sok építész dolgozott, így minden építésznek szól, aki ezért tevékenykedik. A méltatás szerint azért is érdemeltem ki, mert a Larix Stúdió munkái azt bizonyítják, hogy a tradíciót sikerül a mába integrálni s így a kortárs építészet részévé tenni.
– Az elmúlt időszakban számos elismerést kapott a Larix csapata...
– A díjkiosztó előtti napon avatták egyik munkánkat, a csíkszentsimoni lovardát. Ez a terv volt egyike annak a háromnak, amelyek jelölést kaptak az Architektúra 6. regionális építészeti biennálén, melyen 2010 óta minden alkalommal van legalább egy díjra jelölésünk. Ezt egyetlen építész sem érhetné el egyénileg, és a jövőben még fontosabb lesz a csapat. Az egyéni munka a családi házak szintjén megreked, és kevés az igényes megrendelő, aki nem a saját feje után akar építkezni, hajlandó odafigyelni környezetére is. A közintézmények megrendeléseinél óriási az időverseny, ezért érdemes együttműködni, klaszterekben gondolkodni.
– Ön szerint a kapott elismerés és a díj névadójának munkássága között mi a közös?
– Orbán Balázs nagy munkája, hogy parlamenti képviselő volt, de ugyanakkor bejárta Székelyföldet, és ennek, a különbözőségeken túli, egységes kivetítését vállalta fel, vagyonát pedig a székely népre hagyta. A térséget igyekezett előremozdítani.
– Tehát a közösséget kell építse az építészközösség?
– Igen, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden térségben helye van a növekedésnek és helye van, időnként, a szűkülésnek is. Most szűkülés van, nincsen fenntartható fejlődés Székelyföldön. Zsugorodunk, és ez úgy történhet, hogy vagy a településháló szűkül össze és szakad, vagy a csomópontok zsugorodnak. A közösségi, a településszerkezeti és a kapcsolati háló nem szabad szétszakadjon, tehát mi most az energiáinkkal úgy kell gazdálkodjunk, hogy nem a határt kell bővítsük, a falu széleket új házakkal, miközben rommá válik a központ, hanem a meglévő épületeket kell gondozzuk, vonzóbbá tegyük, hogy a szűkülés után lehessen ideje ismét a növekedésnek.
A Székelyföldi Orbán Balázs-díj
2011-től létezik e díj, melyet a közös történelmi múlt és kultúra révén összetartozó három megye, Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa alapított, a régió egyik legjelentősebb kitüntetésének szánva. A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm-es átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, két oldalas ezüstből készült vert érme, azoknak a személyeknek adományozható, akik sokat tesznek a közös székelyföldi ügyekért.
A közlekedési minisztérium hétfőn közzétett Facebook-oldalán egy űrlapot, amelyet kitöltve az állampolgárok jelenthetik a vonattal való közlekedésük során tapasztalt problémákat, hiányosságokat – közölte a közösségi oldalán Radu Miruță.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
szóljon hozzá!