Természetvédelmi szempontból súlyos negatív hatásai lennének a Cohárdra tervezett sípályarendszernek – derül ki abból a hatástanulmányból, melyet egy marosvásárhelyi szakcég végzett Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalának megbízásából. A hatástanulmány környezeti jelentésébe foglaltakkal a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsa is egyetért, így vélhetően nem épülhet meg a tervezett területen a síparadicsom.
2012. január 04., 17:452012. január 04., 17:45
2012. április 25., 17:232012. április 25., 17:23
A sípályaprojekt megvalósításának környezetvédelmi akadályait sajtótájékoztatón ismertette
Both József, Hegyi Barna és Bernád Zelma
A Gyilkos-tóhoz tervezett sípályaprojekt újabb, úgy tűnik, végleges akadályba ütközött: a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park, illetve a Natura2000 területen lévő Kis- és Nagy-Cohárd lejtőire tervezett létesítmény mind építési, mind pedig működési fázisában súlyosan károsítaná a környék élővilágát – derül ki az engedélyek beszerzéséhez kötelezően elvégzendő hatástanulmányból. A marosvásárhelyi Ecologic Consulting Kft. által végzett tanulmány környezeti jelentésébe foglaltakkal egyetért a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsa is, melynek álláspontjáról szerdán, tájékoztató keretében számolt be a sajtó képviselőinek Both József, a tudományos tanács elnöke, Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója és Bernád Zelma, Hargita Megye Környezetvédelmi Ügynökségének vezetője.
„A hatásvizsgálat megállapítja, hogy a sípálya mind építési, mind pedig használati fázisban olyan súlyosan káros hatással lenne a nemzeti parkra és a Natura2000-es természetvédelmi területre is, hogy a tervezett helyen nem megvalósítható. A hatásvizsgálatot végző cég egy másik változatot, a Pongrác-tetőt ajánlja a létesítmény helyszínéül” – magyarázta Hegyi Barna. Hozzátette, az önkormányzat nem köteles elfogadni az ajánlott helyszínt, bármely olyan helyre tervezheti a turisztikai létesítményt, mely megfelel a természetvédelmi szempontoknak. Mint ismertette, a környezeti jelentésbe foglaltak szerint, a síkomplexum létrehozásához tervezett helyszínén olyan élőhelyek vannak, melyek csak ezen a területen találhatók, illetve az itt lévő forráslápok is eltűnnének a létesítmény kialakítási munkálatai és működése miatt. „Tehát környezeti hatása annyira jelentős, hogy végérvényesen tönkremennének bizonyos élőhelyek, eltűnnének egyes állat- és növényfajok egy olyan területen, melyen a hazai és az uniós törvénykezések ezeket szigorúan védik” – foglalta össze Hegyi Barna.
Bernád Zelma, Hargita Megye Környezetvédelmi Ügynökségének igazgatója a környezetvédelmi engedélyezésekről nyújtott felvilágosítást, és a gyilkostói sípálya esetében is alkalmazandó engedélyeztetési eljárásrendet ismertette. Mint azt mondta, a stratégiai tervek környezeti vizsgálatát előíró jogszabály bonyolultsága miatt az ügynökség mindig igyekezett felhívni a gyergyószentmiklósi önkormányzat figyelmét a különböző procedurális lépések megtételére, ám ezzel együtt a „szekér megkerülte a lovakat” – fogalmazott, hisz a város már jelentős összegeket költött a sípályaprojektre. „A gyergyószentmiklósi önkormányzat elindította a környezetvédelmi engedélyeztetés folyamatát, a zonális rendezési tervet. Amit benyújtottak, az viszont egy stratégiai terv, egy első verzió, mely változhat a környezetvédelmi jelentés, szakhatósági véleményezések, illetve az érintett lakosság véleményezése folytán – jelentette ki Bernád Zelma. Úgy véli, a sípálya tervének készítője is kellett volna figyelmeztesse a várost, hogy addig nem tanácsos elkészíttetni a tervet, míg nincsenek meg az egyéb engedélyek.
A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsa a sajtótájékoztató után juttatta el a környezeti hatástanulmány kapcsán született hivatalos döntését a polgármesteri hivatalhoz. Mezei János polgármester szerdán nem tartózkodott a városban, a dokumentum ismeretének hiányában pedig nem kívánt nyilatkozni.
Gyergyószentmiklós önkormányzata értesíti a város mezőgazdasági földtulajdonosait, hogy január 15-én, 9 órától közgyűlést tartanak a képviselő-testület üléstermében. Bizottsági tagokat választanak.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy Romániában létezik egy olyan réteg, amelyik a szabályokat tudatosan kijátszva nem fizet helyi adót, miközben a többség becsületesen eleget tesz kötelezettségeinek.
Az adóemelés, közlekedés és parkolás mellett többek között a tervezett Drakula Park, az okoskukák, és a Harvíz Rt. óriáspályázata kerültek terítékre témaként a csíkszeredai városvezetés által megszervezett szerdai sajtóbeszélgetésen.
A fiatalokat érintő kérdésekről tartanak előadásokat és panelbeszélgetéseket szakemberek január 20-án, a Szakszervezetek Művelődési Házában. A rendezvény érdemi válaszokkal szolgál a fiatalok dilemmáira.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Három Temes megyei rendőr megsérült szerda reggel a lugosi rendőrség egyik melléképületében történt robbanásban, ahol az erkölcsi bizonyítványokat kiállító iroda működik.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Két román állampolgár is szerepel Európa legkeresettebb bűnözőinek listáján. Egyikük a mezőméhesi nőgyilkosság feltételezett elkövetője – szúrta ki a Digi24 hírportál.
A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet indoklása szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával 2026-ban 3,367 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!