Természetvédelmi szempontból súlyos negatív hatásai lennének a Cohárdra tervezett sípályarendszernek – derül ki abból a hatástanulmányból, melyet egy marosvásárhelyi szakcég végzett Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalának megbízásából. A hatástanulmány környezeti jelentésébe foglaltakkal a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsa is egyetért, így vélhetően nem épülhet meg a tervezett területen a síparadicsom.
2012. január 04., 17:452012. január 04., 17:45
2012. április 25., 17:232012. április 25., 17:23
A sípályaprojekt megvalósításának környezetvédelmi akadályait sajtótájékoztatón ismertette
Both József, Hegyi Barna és Bernád Zelma
A Gyilkos-tóhoz tervezett sípályaprojekt újabb, úgy tűnik, végleges akadályba ütközött: a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park, illetve a Natura2000 területen lévő Kis- és Nagy-Cohárd lejtőire tervezett létesítmény mind építési, mind pedig működési fázisában súlyosan károsítaná a környék élővilágát – derül ki az engedélyek beszerzéséhez kötelezően elvégzendő hatástanulmányból. A marosvásárhelyi Ecologic Consulting Kft. által végzett tanulmány környezeti jelentésébe foglaltakkal egyetért a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsa is, melynek álláspontjáról szerdán, tájékoztató keretében számolt be a sajtó képviselőinek Both József, a tudományos tanács elnöke, Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója és Bernád Zelma, Hargita Megye Környezetvédelmi Ügynökségének vezetője.
„A hatásvizsgálat megállapítja, hogy a sípálya mind építési, mind pedig használati fázisban olyan súlyosan káros hatással lenne a nemzeti parkra és a Natura2000-es természetvédelmi területre is, hogy a tervezett helyen nem megvalósítható. A hatásvizsgálatot végző cég egy másik változatot, a Pongrác-tetőt ajánlja a létesítmény helyszínéül” – magyarázta Hegyi Barna. Hozzátette, az önkormányzat nem köteles elfogadni az ajánlott helyszínt, bármely olyan helyre tervezheti a turisztikai létesítményt, mely megfelel a természetvédelmi szempontoknak. Mint ismertette, a környezeti jelentésbe foglaltak szerint, a síkomplexum létrehozásához tervezett helyszínén olyan élőhelyek vannak, melyek csak ezen a területen találhatók, illetve az itt lévő forráslápok is eltűnnének a létesítmény kialakítási munkálatai és működése miatt. „Tehát környezeti hatása annyira jelentős, hogy végérvényesen tönkremennének bizonyos élőhelyek, eltűnnének egyes állat- és növényfajok egy olyan területen, melyen a hazai és az uniós törvénykezések ezeket szigorúan védik” – foglalta össze Hegyi Barna.
Bernád Zelma, Hargita Megye Környezetvédelmi Ügynökségének igazgatója a környezetvédelmi engedélyezésekről nyújtott felvilágosítást, és a gyilkostói sípálya esetében is alkalmazandó engedélyeztetési eljárásrendet ismertette. Mint azt mondta, a stratégiai tervek környezeti vizsgálatát előíró jogszabály bonyolultsága miatt az ügynökség mindig igyekezett felhívni a gyergyószentmiklósi önkormányzat figyelmét a különböző procedurális lépések megtételére, ám ezzel együtt a „szekér megkerülte a lovakat” – fogalmazott, hisz a város már jelentős összegeket költött a sípályaprojektre. „A gyergyószentmiklósi önkormányzat elindította a környezetvédelmi engedélyeztetés folyamatát, a zonális rendezési tervet. Amit benyújtottak, az viszont egy stratégiai terv, egy első verzió, mely változhat a környezetvédelmi jelentés, szakhatósági véleményezések, illetve az érintett lakosság véleményezése folytán – jelentette ki Bernád Zelma. Úgy véli, a sípálya tervének készítője is kellett volna figyelmeztesse a várost, hogy addig nem tanácsos elkészíttetni a tervet, míg nincsenek meg az egyéb engedélyek.
A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park Tudományos Tanácsa a sajtótájékoztató után juttatta el a környezeti hatástanulmány kapcsán született hivatalos döntését a polgármesteri hivatalhoz. Mezei János polgármester szerdán nem tartózkodott a városban, a dokumentum ismeretének hiányában pedig nem kívánt nyilatkozni.
Még egy hétig látogatható a MIKÓ – Egy alkotó erdélyi család című kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. Szeptember 4-én szakmai tárlatvezetéssel zárjul, amelyre várják az érdeklődőket.
Ma, augusztus 28-án van a 2025-ös esztendő 240. napja, és még 125 nap van hátra az év végéig. Kerek számok.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Hetven férőhelyes, korszerű bölcsőde épül Székelyudvarhelyen, a Csereháton – a munkálatok már elkezdődtek. Az új intézmény jövő nyárra készülhet el, modern felszereltséggel és tágas udvarral.
Gyergyószentmiklós hét pontján létesülhetnek elektromosautó-töltőállomások. A beruházás műszaki-gazdasági dokumentációját nemrégiben fogadta el a képviselő-testület. Kérdés, hogy a most körvonalazódó megszorítások miatt mikor valósul meg mindez.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Bár soha nem látott felújítás zajlott a nyáron a Maros megyei iskolákban, még vannak infrastrukturális hiányosságok a megyében. Az idei tanévet 812 diákkal kevesebben kezdik meg, mint tavaly, 23 iskola pedig nem a megszokott helyen kezd.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Borboly Csaba már a vizsgálat befejezése előtt megtalálta a hibást: a sajtót. Egy dolgot viszont elhallgat a politikus: a média mellett ő sem kérdőjelezte meg a csobotfalvi tragikus pásztorbalesettel kapcsolatos hivatalos rendőrségi információkat.
Újabb harminckét iskolabuszt szállítottak le Hargita megyébe a napokban, ezeket szerdán át is vették az érintett helyi önkormányzatok. A járműveket Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) szerezte be.
szóljon hozzá!