
Kevesebb értékesíthető szelektív hulladék kerül a kukákba, ezért drágulhat a szemételszállítás. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A műanyagpalackokat, üvegeket és alumíniumdobozokat gyártóknak és viszonteladóknak február 28-ig kötelezően regisztrálniuk kell a RetuRO programban, ennek elmulasztása esetén 20-tól 40 ezer lejig terjedő összegű pénzbírságot kockáztatnak. A belföldön gyártott és importált termékek csomagolóanyagainak begyűjtését és az újrahasznosítás hatékonyságát célzó betétdíjas rendszer minden bizonnyal jótékony hatással lesz a környezetünkre, de mélyebben kell majd a zsebünkbe nyúlnunk a szemétdíjak törlesztésekor.
2023. január 17., 15:512023. január 17., 15:51
2023. január 17., 17:352023. január 17., 17:35
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendelet tavaly október elején jelent meg. Eszerint
az üzleteknél található és azokkal azonos nyitvatartási időszakban működő gyűjtőpontoknál.
Ezt az ország bármely gyűjtőpontján megtehetjük, függetlenül a vásárlás helyétől, anélkül, hogy fel kellene mutatni a kasszabont.
Kizáró ok lehet, ha a palack eldeformálódott,
piszkos, nincs teljesen kiürítve,
vagy ha nincs, illetve nem látható, nem olvasható rajta a betétdíjas rendszerbe tartozás jele, amit a gyártónak a törvény előírása szerint kötelezően fel kell tüntetnie az általa ezután piacra dobandó termékre.
A 200 négyzetméternél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek egymással társulva vagy az önkormányzatokkal együttműködve is hozhatnak létre gyűjtőpontotokat, de
„Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a szennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba és tengerekbe kerülő műanyaghulladék mennyiségét. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyagpalackokhoz” – nyilatkozta bizakodva a kormányrendelet megjelenésekor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A betétdíjas rendszerrel a szelektív hulladékgyűjtés terén az ország élvonalába tartozó Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesületet elnöke, Ambrus József is egyetért, ám a hátulütőire is felhívja a figyelmet. A bevezetésének ugyanis – meglátása szerint –
„A Kovászna megyei hulladékgazdálkodás, de általában a hulladékgazdálkodás számára kifejezetten előnytelen, mert miközben 25 százalékkal kevesebb feldolgozandó hulladék »jut nekünk«, 60 százalékkal kevesebb lesz a bevétel az eladható szelektív hulladék mennyiségének csökkenése következtében.
A lécfalvi hulladéklerakó számára az alumíniumdobozok értékesítése jelentette eddig a fő bevételi forrást. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A lécfalvi hulladéklerakót üzemeltető ECO Bihor Kft. eddig ingyen válogatta a szelektív hulladékot, mert az eladott újrahasznosítható termékek bevételéből fedezni tudta a költségeit, ám ha ilyen mértékben csökken a bevétele, erre már nem lesz módja.
a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez” – mutatott rá a szakember.
Szakember szerint az üvegnek gyakorlatilag nincs értéke, többe kerül a szállítása, mint amennyit kapnak érte. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A rendszert viszont csak fenn kell tartani, a kieső bevételt tehát máshonnan kell előteremteni. Erre pedig egy megoldás mutatkozik: az úgynevezett „szemétdíjak” emelése. „Ezzel viszont az a fő gond, hogy
– magyarázta lapunknak Ambrus József. Ez magyarán azt jelenti, hogy miközben a példaként említett ásványvizes palack visszavitelére külön időt és energiát fordítunk ezentúl (másként 50 banink bánja), a zsebünkbe is mélyebben kell nyúlnunk a szemétdíj törlesztésekor. Ambrus reméli, az illetékes minisztérium mielőbb megoldást talál eme faramuci helyzet kiküszöbölésére.
A betétdíjas rendszer bevezetése november 30-án lép működésbe, és a 0,1–3 literes PET-palackokra, alumíniumdobozokra, üvegekre vonatkozik. Célja, hogy az országban 2025-ig sikerüljön begyűjteni a piacra kerülő műanyagpalackok 77 százalékát, 2029-ig pedig a 90 százalékát, továbbá 2030-ig az üvegek és alumíniumdobozok 75, illetve 60 százalékát.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
Marosvásárhelyen, Szovátán és Székelyudvarhelyen új beruházásként épülhetnek fiataloknak szánt lakások, illetve előrelépés várható a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, kovásznai és malomfalvi ifjúsági lakások terén is – közölte az RMDSZ.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Megszűnik a TV2 Tények című hírműsora – erősítette meg a csatorna elnök-vezérigazgatója a 444-nek. Vaszily Miklós a portálon csütörtökön megjelent cikkben a csatorna struktúrájának átszervezéséről is beszélt – szemlézte az anyagot az MTI.
Az összes párt az embereinek elhelyezésére használta az állami vállalatok vezetői tisztségeit, ezen azonban a következő években változtatni kell – jelentette ki szerdán este Ilie Bolojan.
Az idénymunkák újraindulásával enyhén csökkent a munkanélküliség Hargita megyében. A sokévi átlagnál kisebb viszont az állásajánlatok száma is.
Székelyföld-szerte nyárias meleg volt tegnap délután, Csíkszeredában is 25,2 Celsius-fokig melegedett fel napközben a levegő hőmérséklete.
A csíkszeredai sétálóutca lehetőségeinek hangsúlyosabb kihasználásához közel négy évvel ezelőtt ötletversennyel igyekezett jó elképzeléseket gyűjteni a városháza. Korodi Attila polgármester szerint utána történt elmozdulás, de még van mit tenni.
szóljon hozzá!