Kevesebb értékesíthető szelektív hulladék kerül a kukákba, ezért drágulhat a szemételszállítás. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A műanyagpalackokat, üvegeket és alumíniumdobozokat gyártóknak és viszonteladóknak február 28-ig kötelezően regisztrálniuk kell a RetuRO programban, ennek elmulasztása esetén 20-tól 40 ezer lejig terjedő összegű pénzbírságot kockáztatnak. A belföldön gyártott és importált termékek csomagolóanyagainak begyűjtését és az újrahasznosítás hatékonyságát célzó betétdíjas rendszer minden bizonnyal jótékony hatással lesz a környezetünkre, de mélyebben kell majd a zsebünkbe nyúlnunk a szemétdíjak törlesztésekor.
2023. január 17., 15:512023. január 17., 15:51
2023. január 17., 17:352023. január 17., 17:35
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendelet tavaly október elején jelent meg. Eszerint
az üzleteknél található és azokkal azonos nyitvatartási időszakban működő gyűjtőpontoknál.
Ezt az ország bármely gyűjtőpontján megtehetjük, függetlenül a vásárlás helyétől, anélkül, hogy fel kellene mutatni a kasszabont.
Kizáró ok lehet, ha a palack eldeformálódott,
piszkos, nincs teljesen kiürítve,
vagy ha nincs, illetve nem látható, nem olvasható rajta a betétdíjas rendszerbe tartozás jele, amit a gyártónak a törvény előírása szerint kötelezően fel kell tüntetnie az általa ezután piacra dobandó termékre.
A 200 négyzetméternél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek egymással társulva vagy az önkormányzatokkal együttműködve is hozhatnak létre gyűjtőpontotokat, de
„Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a szennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba és tengerekbe kerülő műanyaghulladék mennyiségét. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyagpalackokhoz” – nyilatkozta bizakodva a kormányrendelet megjelenésekor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A betétdíjas rendszerrel a szelektív hulladékgyűjtés terén az ország élvonalába tartozó Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesületet elnöke, Ambrus József is egyetért, ám a hátulütőire is felhívja a figyelmet. A bevezetésének ugyanis – meglátása szerint –
„A Kovászna megyei hulladékgazdálkodás, de általában a hulladékgazdálkodás számára kifejezetten előnytelen, mert miközben 25 százalékkal kevesebb feldolgozandó hulladék »jut nekünk«, 60 százalékkal kevesebb lesz a bevétel az eladható szelektív hulladék mennyiségének csökkenése következtében.
A lécfalvi hulladéklerakó számára az alumíniumdobozok értékesítése jelentette eddig a fő bevételi forrást. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A lécfalvi hulladéklerakót üzemeltető ECO Bihor Kft. eddig ingyen válogatta a szelektív hulladékot, mert az eladott újrahasznosítható termékek bevételéből fedezni tudta a költségeit, ám ha ilyen mértékben csökken a bevétele, erre már nem lesz módja.
a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez” – mutatott rá a szakember.
Szakember szerint az üvegnek gyakorlatilag nincs értéke, többe kerül a szállítása, mint amennyit kapnak érte. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A rendszert viszont csak fenn kell tartani, a kieső bevételt tehát máshonnan kell előteremteni. Erre pedig egy megoldás mutatkozik: az úgynevezett „szemétdíjak” emelése. „Ezzel viszont az a fő gond, hogy
– magyarázta lapunknak Ambrus József. Ez magyarán azt jelenti, hogy miközben a példaként említett ásványvizes palack visszavitelére külön időt és energiát fordítunk ezentúl (másként 50 banink bánja), a zsebünkbe is mélyebben kell nyúlnunk a szemétdíj törlesztésekor. Ambrus reméli, az illetékes minisztérium mielőbb megoldást talál eme faramuci helyzet kiküszöbölésére.
A betétdíjas rendszer bevezetése november 30-án lép működésbe, és a 0,1–3 literes PET-palackokra, alumíniumdobozokra, üvegekre vonatkozik. Célja, hogy az országban 2025-ig sikerüljön begyűjteni a piacra kerülő műanyagpalackok 77 százalékát, 2029-ig pedig a 90 százalékát, továbbá 2030-ig az üvegek és alumíniumdobozok 75, illetve 60 százalékát.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
szóljon hozzá!