
Kevesebb értékesíthető szelektív hulladék kerül a kukákba, ezért drágulhat a szemételszállítás. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A műanyagpalackokat, üvegeket és alumíniumdobozokat gyártóknak és viszonteladóknak február 28-ig kötelezően regisztrálniuk kell a RetuRO programban, ennek elmulasztása esetén 20-tól 40 ezer lejig terjedő összegű pénzbírságot kockáztatnak. A belföldön gyártott és importált termékek csomagolóanyagainak begyűjtését és az újrahasznosítás hatékonyságát célzó betétdíjas rendszer minden bizonnyal jótékony hatással lesz a környezetünkre, de mélyebben kell majd a zsebünkbe nyúlnunk a szemétdíjak törlesztésekor.
2023. január 17., 15:512023. január 17., 15:51
2023. január 17., 17:352023. január 17., 17:35
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendelet tavaly október elején jelent meg. Eszerint
az üzleteknél található és azokkal azonos nyitvatartási időszakban működő gyűjtőpontoknál.
Ezt az ország bármely gyűjtőpontján megtehetjük, függetlenül a vásárlás helyétől, anélkül, hogy fel kellene mutatni a kasszabont.
Kizáró ok lehet, ha a palack eldeformálódott,
piszkos, nincs teljesen kiürítve,
vagy ha nincs, illetve nem látható, nem olvasható rajta a betétdíjas rendszerbe tartozás jele, amit a gyártónak a törvény előírása szerint kötelezően fel kell tüntetnie az általa ezután piacra dobandó termékre.
A 200 négyzetméternél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek egymással társulva vagy az önkormányzatokkal együttműködve is hozhatnak létre gyűjtőpontotokat, de
„Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a szennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba és tengerekbe kerülő műanyaghulladék mennyiségét. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyagpalackokhoz” – nyilatkozta bizakodva a kormányrendelet megjelenésekor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A betétdíjas rendszerrel a szelektív hulladékgyűjtés terén az ország élvonalába tartozó Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesületet elnöke, Ambrus József is egyetért, ám a hátulütőire is felhívja a figyelmet. A bevezetésének ugyanis – meglátása szerint –
„A Kovászna megyei hulladékgazdálkodás, de általában a hulladékgazdálkodás számára kifejezetten előnytelen, mert miközben 25 százalékkal kevesebb feldolgozandó hulladék »jut nekünk«, 60 százalékkal kevesebb lesz a bevétel az eladható szelektív hulladék mennyiségének csökkenése következtében.
A lécfalvi hulladéklerakó számára az alumíniumdobozok értékesítése jelentette eddig a fő bevételi forrást. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A lécfalvi hulladéklerakót üzemeltető ECO Bihor Kft. eddig ingyen válogatta a szelektív hulladékot, mert az eladott újrahasznosítható termékek bevételéből fedezni tudta a költségeit, ám ha ilyen mértékben csökken a bevétele, erre már nem lesz módja.
a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez” – mutatott rá a szakember.
Szakember szerint az üvegnek gyakorlatilag nincs értéke, többe kerül a szállítása, mint amennyit kapnak érte. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A rendszert viszont csak fenn kell tartani, a kieső bevételt tehát máshonnan kell előteremteni. Erre pedig egy megoldás mutatkozik: az úgynevezett „szemétdíjak” emelése. „Ezzel viszont az a fő gond, hogy
– magyarázta lapunknak Ambrus József. Ez magyarán azt jelenti, hogy miközben a példaként említett ásványvizes palack visszavitelére külön időt és energiát fordítunk ezentúl (másként 50 banink bánja), a zsebünkbe is mélyebben kell nyúlnunk a szemétdíj törlesztésekor. Ambrus reméli, az illetékes minisztérium mielőbb megoldást talál eme faramuci helyzet kiküszöbölésére.
A betétdíjas rendszer bevezetése november 30-án lép működésbe, és a 0,1–3 literes PET-palackokra, alumíniumdobozokra, üvegekre vonatkozik. Célja, hogy az országban 2025-ig sikerüljön begyűjteni a piacra kerülő műanyagpalackok 77 százalékát, 2029-ig pedig a 90 százalékát, továbbá 2030-ig az üvegek és alumíniumdobozok 75, illetve 60 százalékát.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Először végeztek trombektómiás műtétet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, amellyel megmentették egy súlyos stroke-ot kapott 71 éves férfi életét. A beavatkozást Mihály István ideggyógyász szakorvos csapata végezte el.
Az áram drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint.
Szeptemberben augusztushoz képest 56 lejjel, azaz 1 százalékkal 5443 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Több mint 170 bírság, 7 bevont jogosítvány és 8 forgalmi engedély – ez a mérlege annak az átfogó közúti ellenőrzésnek, amelyet a Hargita megyei rendőrök tartottak hétfőn a közlekedésbiztonság növelése érdekében.
Közel száz középiskolába látogat el országszerte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem november 10–14. között, hogy a magyar diákoknak bemutassa a 2026-os szakkínálatát, valamint hogy miért érdemes a Sapientiát választani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz kedd este közölte, hogy sikerült kompromisszumra jutni a helyi közigazgatás reformjáról a koalícióban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) szerdán 10 órától tüntetést szervez a bukaresti kormánypalota előtti téren, amelyet felvonulás követ a parlament melletti Alkotmány térig.
Az utolsó bruttó fizetés 65 százalékának megfelelő bírói nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 15–20 évig tartó fokozatos emelését tartja kívánatosnak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke.
szóljon hozzá!