
Kevesebb értékesíthető szelektív hulladék kerül a kukákba, ezért drágulhat a szemételszállítás. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A műanyagpalackokat, üvegeket és alumíniumdobozokat gyártóknak és viszonteladóknak február 28-ig kötelezően regisztrálniuk kell a RetuRO programban, ennek elmulasztása esetén 20-tól 40 ezer lejig terjedő összegű pénzbírságot kockáztatnak. A belföldön gyártott és importált termékek csomagolóanyagainak begyűjtését és az újrahasznosítás hatékonyságát célzó betétdíjas rendszer minden bizonnyal jótékony hatással lesz a környezetünkre, de mélyebben kell majd a zsebünkbe nyúlnunk a szemétdíjak törlesztésekor.
2023. január 17., 15:512023. január 17., 15:51
2023. január 17., 17:352023. január 17., 17:35
A betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló kormányrendelet tavaly október elején jelent meg. Eszerint
az üzleteknél található és azokkal azonos nyitvatartási időszakban működő gyűjtőpontoknál.
Ezt az ország bármely gyűjtőpontján megtehetjük, függetlenül a vásárlás helyétől, anélkül, hogy fel kellene mutatni a kasszabont.
Kizáró ok lehet, ha a palack eldeformálódott,
piszkos, nincs teljesen kiürítve,
vagy ha nincs, illetve nem látható, nem olvasható rajta a betétdíjas rendszerbe tartozás jele, amit a gyártónak a törvény előírása szerint kötelezően fel kell tüntetnie az általa ezután piacra dobandó termékre.
A 200 négyzetméternél kisebb alapterületű kereskedelmi egységek egymással társulva vagy az önkormányzatokkal együttműködve is hozhatnak létre gyűjtőpontotokat, de
„Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el. A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a szennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba és tengerekbe kerülő műanyaghulladék mennyiségét. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyagpalackokhoz” – nyilatkozta bizakodva a kormányrendelet megjelenésekor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A betétdíjas rendszerrel a szelektív hulladékgyűjtés terén az ország élvonalába tartozó Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesületet elnöke, Ambrus József is egyetért, ám a hátulütőire is felhívja a figyelmet. A bevezetésének ugyanis – meglátása szerint –
„A Kovászna megyei hulladékgazdálkodás, de általában a hulladékgazdálkodás számára kifejezetten előnytelen, mert miközben 25 százalékkal kevesebb feldolgozandó hulladék »jut nekünk«, 60 százalékkal kevesebb lesz a bevétel az eladható szelektív hulladék mennyiségének csökkenése következtében.
A lécfalvi hulladéklerakó számára az alumíniumdobozok értékesítése jelentette eddig a fő bevételi forrást. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A lécfalvi hulladéklerakót üzemeltető ECO Bihor Kft. eddig ingyen válogatta a szelektív hulladékot, mert az eladott újrahasznosítható termékek bevételéből fedezni tudta a költségeit, ám ha ilyen mértékben csökken a bevétele, erre már nem lesz módja.
a megyei hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez” – mutatott rá a szakember.
Szakember szerint az üvegnek gyakorlatilag nincs értéke, többe kerül a szállítása, mint amennyit kapnak érte. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A rendszert viszont csak fenn kell tartani, a kieső bevételt tehát máshonnan kell előteremteni. Erre pedig egy megoldás mutatkozik: az úgynevezett „szemétdíjak” emelése. „Ezzel viszont az a fő gond, hogy
– magyarázta lapunknak Ambrus József. Ez magyarán azt jelenti, hogy miközben a példaként említett ásványvizes palack visszavitelére külön időt és energiát fordítunk ezentúl (másként 50 banink bánja), a zsebünkbe is mélyebben kell nyúlnunk a szemétdíj törlesztésekor. Ambrus reméli, az illetékes minisztérium mielőbb megoldást talál eme faramuci helyzet kiküszöbölésére.
A betétdíjas rendszer bevezetése november 30-án lép működésbe, és a 0,1–3 literes PET-palackokra, alumíniumdobozokra, üvegekre vonatkozik. Célja, hogy az országban 2025-ig sikerüljön begyűjteni a piacra kerülő műanyagpalackok 77 százalékát, 2029-ig pedig a 90 százalékát, továbbá 2030-ig az üvegek és alumíniumdobozok 75, illetve 60 százalékát.
A szenátus kedden elfogadta a SAFE-program végrehajtásáról szóló sürgősségi kormányrendelet kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes szerint jelenleg egyetlen kormányalakítási forgatókönyv sem zárható ki, mivel a legfontosabb cél, hogy Romániának mielőbb teljes jogkörű kormánya legyen.
Ro-Alert figyelmeztetést adott ki kedden délután a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) Tulcea megye északi részének lakói számára, miután fennállt a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélye.
Folytatódnak az Öreg-Duna-ágnál a csernavodai atomerőmű áramtermelésének folyamatosságát biztosító vízelterelési munkálatok – közölte kedden a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szóvivője.
A kánikula miatt Hargita megyében csupán a Nagy-Homoród folyón korlátozták a vízfogyasztást egy gazdasági szereplőnek. Az aszály idejére kidolgozott korlátozási terv intézkedése egyelőre nem érinti a lakossági fogyasztókat.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kihirdetéséről, valamint a lakásvásárláskor alkalmazott kedvezményes áfakulcs határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy nem várhatók problémák a lakosság, a mezőgazdaság és a fuvarozók üzemanyag-ellátásában.
Tovább emelkedtek kedden is az üzemanyagárak, a dízel litere már csak néhány banira van a 11 lejtől a Lukoil-töltőállomásokon.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki az egész országra kiterjedő rendkívüli hőség miatt. Máramarosban, a Bánságban és a Körösvidéken vörös a hőségriasztás.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a hadsereg szakértői által végrehajtott robbantásos művelet eredményeként a Duna vízszintje 2 centiméterrel emelkedett a csernavodai atomerőmű környékén a hétfői szinthez képest.
szóljon hozzá!