Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:24

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

20:09

Az ivóvíz tiszta, több kút viszont erősen fertőzött Kézdivásárhelyen

19:23

Feljutott a Corvinullal, válaszút előtt Kilyén Szabolcs

19:22

Akiknek a nevét visszaadta az emlékezés – holokauszt-emlékművet avattak Székelyudvarhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megbuktak a választási közvélemény-kutatások, egyik sem találta el az eredményt

Fotó: Haáz Vince

A hazai közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, hiszen gyakorlatilag a megrendelőtől függ az, hogy éppen milyen választási eredményt jósolnak meg előre. Az exit-poll eredményeinél más a helyzet.

Hajnal Csilla

2024. november 25., 12:572024. november 25., 12:57

Tizenkét közvélemény-kutatás jelent meg október 14-e és november 21-e között, amelyekből az derült ki, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a PSD jelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök és az AUR jelöltje, George Simion fog bejutni a második fordulóba – derül ki az Euronews.ro hírportál összesítéséből.

De mindenképpen

Marcel Ciolacut tartották a legesélyesebbnek arra, hogy megmérkőzzön a második fordulóban.

A jelöltek közül az egyedüli volt, akit minden közvélemény-kutatás 20 százalékpont felett mért, ráadásul a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden elnökválasztáson bejutottak a második fordulóba. Az idei választáson azonban fordult a kocka, és most világosan kiderült, hogy

a hazai közvélemény-kutatások megbízhatatlanok és pontatlanok.

Nincs átfogó felmérés az országban

A gond az, hogy nincs átfogó felmérés az országban – ezt támasztja alá az általunk megkérdezett szociológus, Kiss Tamás is. Mint elmondta,

teljesen megbízhatatlannak tartja a hazai választási közvélemény-kutatásokat, ezek megrendelések alapján készülnek, és attól függően, hogy ki a megrendelő, olyan eredményeket közölnek.

Volt már olyan közvélemény-kutatási eredmény is a mostani kampányban, amely Mircea Geoană-t hozta ki győztesnek, holott az említett jelölt a hétfő reggeli választási eredmények szerint mindössze a hatodik helyen áll. Ezekre a kutatásokra tehát nem lehet alapozni – szögezte le a szociológus.

korábban írtuk

Részleges eredmények – Lasconi megelőzte Ciolacut

A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek több mint 99,93 százalékos feldolgozottságánál Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje megelőzte a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Marcel Ciolacut.

A romániai elnökválasztás első fordulójának eredményei szerint

a szavazatok több mint 22 százalékával Călin Georgescu, az ultranacionalista és Európa-ellenes álláspontokat képviselőjelölt áll az első helyen.

A második helyen Elena Lasconi (USR) végzett, nem sokkal megelőzve Marcel Ciolacut (PSD). Ezt az eredményt egyetlen kutatás sem jósolta meg előre.

korábban írtuk

Földrengéssel felérő részeredmények – fordult a kocka: Călin Georgescu az első helyen, Ciolacu és Lasconi fej-fej mellett

Míg az urnazáráskor közzétett exit pollok szerint még a PSD-s Marcel Ciolacu tűnt befutónak az elnökválasztáson, addig a szavazatszámlálás erre rendesen rácáfolt.

A szakember szerint Romániában nincsenek komoly, átfogó szociológiai kutatások, amelyek hiteles méréseket készítenének. Régen a szociológiai kutatások területén a Nyílt Társadalom Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta 13 éven át (1994-2007) a közvélemény-barométert, egy olyan rendszeres felmérést, amelyet

nyílt pályázat útján kiválasztott és szigorú kritériumok szerint ellenőrzött ügynökségek végeztek.

Amióta ez megszűnt, az országban nincsenek hasonló átfogó felmérések.

Fotó: Haáz Vince

A külföldi szavazatok „bezavarták” az exit-pollt

Az exit-poll felmérésekről, vagyis amikor a választások során az embereket közvetlenül a szavazófülkéből való kilépés után kérdezik meg véleményükről, Kiss Tamás elmondta: ott nem beszélhetünk módszertani tévedésekről, hiszen

nem volt akkora különbség az eredmények és a felmérésben közölt számok között, bár Ciolacut kissé túlpozicionálták.

A nagy különbség onnan jöhetett, hogy az exit-poll csak Romániában mér,

a külföldi szavazatok esetében nem tud mérni, és több mint 800 ezer román állampolgár szavazott külföldön az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint.

Kiss Tamás számára is meglepetést okozott az államelnöki választás eredménye, és úgy véli, mindenképpen szociológiai okai vannak, amelyet egy átfogó felmérés tudna megmagyarázni.

Az MTI összeállítása szerint elnökválasztás előtt kizárólag internetes közösségi oldalakon kampányoló Georgescu posztjai egyikében azt állította magáról, hogy ortodox papi családból származik, felmenői között katonák és történészek vannak. Ő maga agronómiát végzett, és talajjavításból doktorált, majd – környezetvédelmi szakemberként – diplomáciai karriert futott be. Az ENSZ-nél is dolgozott, 2021 óta pedig óraadó tanár a Pitești-i Tudományegyetemen. Georgescu ellen hivatalból indított bűnvádi eljárást a legfőbb ügyészség 2022-ben, amikor az Antena 3 hírtelevízió műsorában Corneliu Zelea Codreanut, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját és a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt a román nemzet hősei közé sorolta. Az AUR 2020-ban a parlamenti választásokat követő kormányalakítási tárgyalások alkalmával Călin Georgescut javasolta miniszterelnöknek. 2022-ben a párt tiszteletbeli elnökének is meg akarták tenni, de ettől elálltak, mivel az AUR akkor nem akart politikai közösséget vállalni egy olyan emberrel, aki háborús bűnökért elítélt, antiszemita történelmi figurákat dicsőít.

Belföld Választások 2024