Fotó: Haáz Vince
A hazai közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, hiszen gyakorlatilag a megrendelőtől függ az, hogy éppen milyen választási eredményt jósolnak meg előre. Az exit-poll eredményeinél más a helyzet.
2024. november 25., 12:572024. november 25., 12:57
Tizenkét közvélemény-kutatás jelent meg október 14-e és november 21-e között, amelyekből az derült ki, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a PSD jelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök és az AUR jelöltje, George Simion fog bejutni a második fordulóba – derül ki az Euronews.ro hírportál összesítéséből.
De mindenképpen
A jelöltek közül az egyedüli volt, akit minden közvélemény-kutatás 20 százalékpont felett mért, ráadásul a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden elnökválasztáson bejutottak a második fordulóba. Az idei választáson azonban fordult a kocka, és most világosan kiderült, hogy
A gond az, hogy nincs átfogó felmérés az országban – ezt támasztja alá az általunk megkérdezett szociológus, Kiss Tamás is. Mint elmondta,
Volt már olyan közvélemény-kutatási eredmény is a mostani kampányban, amely Mircea Geoană-t hozta ki győztesnek, holott az említett jelölt a hétfő reggeli választási eredmények szerint mindössze a hatodik helyen áll. Ezekre a kutatásokra tehát nem lehet alapozni – szögezte le a szociológus.
A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek több mint 99,93 százalékos feldolgozottságánál Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje megelőzte a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Marcel Ciolacut.
A romániai elnökválasztás első fordulójának eredményei szerint
A második helyen Elena Lasconi (USR) végzett, nem sokkal megelőzve Marcel Ciolacut (PSD). Ezt az eredményt egyetlen kutatás sem jósolta meg előre.
Míg az urnazáráskor közzétett exit pollok szerint még a PSD-s Marcel Ciolacu tűnt befutónak az elnökválasztáson, addig a szavazatszámlálás erre rendesen rácáfolt.
A szakember szerint Romániában nincsenek komoly, átfogó szociológiai kutatások, amelyek hiteles méréseket készítenének. Régen a szociológiai kutatások területén a Nyílt Társadalom Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta 13 éven át (1994-2007) a közvélemény-barométert, egy olyan rendszeres felmérést, amelyet
Amióta ez megszűnt, az országban nincsenek hasonló átfogó felmérések.
Fotó: Haáz Vince
Az exit-poll felmérésekről, vagyis amikor a választások során az embereket közvetlenül a szavazófülkéből való kilépés után kérdezik meg véleményükről, Kiss Tamás elmondta: ott nem beszélhetünk módszertani tévedésekről, hiszen
A nagy különbség onnan jöhetett, hogy az exit-poll csak Romániában mér,
Kiss Tamás számára is meglepetést okozott az államelnöki választás eredménye, és úgy véli, mindenképpen szociológiai okai vannak, amelyet egy átfogó felmérés tudna megmagyarázni.
Az MTI összeállítása szerint elnökválasztás előtt kizárólag internetes közösségi oldalakon kampányoló Georgescu posztjai egyikében azt állította magáról, hogy ortodox papi családból származik, felmenői között katonák és történészek vannak. Ő maga agronómiát végzett, és talajjavításból doktorált, majd – környezetvédelmi szakemberként – diplomáciai karriert futott be. Az ENSZ-nél is dolgozott, 2021 óta pedig óraadó tanár a Pitești-i Tudományegyetemen. Georgescu ellen hivatalból indított bűnvádi eljárást a legfőbb ügyészség 2022-ben, amikor az Antena 3 hírtelevízió műsorában Corneliu Zelea Codreanut, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját és a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt a román nemzet hősei közé sorolta. Az AUR 2020-ban a parlamenti választásokat követő kormányalakítási tárgyalások alkalmával Călin Georgescut javasolta miniszterelnöknek. 2022-ben a párt tiszteletbeli elnökének is meg akarták tenni, de ettől elálltak, mivel az AUR akkor nem akart politikai közösséget vállalni egy olyan emberrel, aki háborús bűnökért elítélt, antiszemita történelmi figurákat dicsőít.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
szóljon hozzá!