
Fotó: Haáz Vince
A hazai közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, hiszen gyakorlatilag a megrendelőtől függ az, hogy éppen milyen választási eredményt jósolnak meg előre. Az exit-poll eredményeinél más a helyzet.
2024. november 25., 12:572024. november 25., 12:57
Tizenkét közvélemény-kutatás jelent meg október 14-e és november 21-e között, amelyekből az derült ki, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a PSD jelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök és az AUR jelöltje, George Simion fog bejutni a második fordulóba – derül ki az Euronews.ro hírportál összesítéséből.
De mindenképpen
A jelöltek közül az egyedüli volt, akit minden közvélemény-kutatás 20 százalékpont felett mért, ráadásul a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden elnökválasztáson bejutottak a második fordulóba. Az idei választáson azonban fordult a kocka, és most világosan kiderült, hogy
A gond az, hogy nincs átfogó felmérés az országban – ezt támasztja alá az általunk megkérdezett szociológus, Kiss Tamás is. Mint elmondta,
Volt már olyan közvélemény-kutatási eredmény is a mostani kampányban, amely Mircea Geoană-t hozta ki győztesnek, holott az említett jelölt a hétfő reggeli választási eredmények szerint mindössze a hatodik helyen áll. Ezekre a kutatásokra tehát nem lehet alapozni – szögezte le a szociológus.

A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek több mint 99,93 százalékos feldolgozottságánál Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje megelőzte a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Marcel Ciolacut.
A romániai elnökválasztás első fordulójának eredményei szerint
A második helyen Elena Lasconi (USR) végzett, nem sokkal megelőzve Marcel Ciolacut (PSD). Ezt az eredményt egyetlen kutatás sem jósolta meg előre.

Míg az urnazáráskor közzétett exit pollok szerint még a PSD-s Marcel Ciolacu tűnt befutónak az elnökválasztáson, addig a szavazatszámlálás erre rendesen rácáfolt.
A szakember szerint Romániában nincsenek komoly, átfogó szociológiai kutatások, amelyek hiteles méréseket készítenének. Régen a szociológiai kutatások területén a Nyílt Társadalom Alapítvány kezdeményezte és finanszírozta 13 éven át (1994-2007) a közvélemény-barométert, egy olyan rendszeres felmérést, amelyet
Amióta ez megszűnt, az országban nincsenek hasonló átfogó felmérések.
Fotó: Haáz Vince
Az exit-poll felmérésekről, vagyis amikor a választások során az embereket közvetlenül a szavazófülkéből való kilépés után kérdezik meg véleményükről, Kiss Tamás elmondta: ott nem beszélhetünk módszertani tévedésekről, hiszen
A nagy különbség onnan jöhetett, hogy az exit-poll csak Romániában mér,
Kiss Tamás számára is meglepetést okozott az államelnöki választás eredménye, és úgy véli, mindenképpen szociológiai okai vannak, amelyet egy átfogó felmérés tudna megmagyarázni.
Az MTI összeállítása szerint elnökválasztás előtt kizárólag internetes közösségi oldalakon kampányoló Georgescu posztjai egyikében azt állította magáról, hogy ortodox papi családból származik, felmenői között katonák és történészek vannak. Ő maga agronómiát végzett, és talajjavításból doktorált, majd – környezetvédelmi szakemberként – diplomáciai karriert futott be. Az ENSZ-nél is dolgozott, 2021 óta pedig óraadó tanár a Pitești-i Tudományegyetemen. Georgescu ellen hivatalból indított bűnvádi eljárást a legfőbb ügyészség 2022-ben, amikor az Antena 3 hírtelevízió műsorában Corneliu Zelea Codreanut, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját és a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt a román nemzet hősei közé sorolta. Az AUR 2020-ban a parlamenti választásokat követő kormányalakítási tárgyalások alkalmával Călin Georgescut javasolta miniszterelnöknek. 2022-ben a párt tiszteletbeli elnökének is meg akarták tenni, de ettől elálltak, mivel az AUR akkor nem akart politikai közösséget vállalni egy olyan emberrel, aki háborús bűnökért elítélt, antiszemita történelmi figurákat dicsőít.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) kézzelfogható eredményeket ért el az adócsalás elleni küzdelemben és a költségvetési tartozások behajtásában, amit az áfabevételek 12,9 százalékos növekedése is jelez – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségirendelet-tervezet nem a lakosságot, hanem a válságon nyerészkedő gazdasági szereplőket védi – állapította meg szerdai közleményében az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Kelemen Hunor szerint nincs alternatívája a PSD, PNL, USR, RMDSZ és a nemzeti kisebbségek alkotta jelenlegi kormánykoalíciónak.
Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke szerdán kijelentette, hogy a kormánynak mielőbb mérsékelnie kell az üzemanyagár-emelkedés hatásait.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy jövő héten közvitára bocsátják a kórházi alkalmazottak munkaidejének megszervezését szabályozó miniszteri rendelet módosítását.
Tíz lej fölé emelkedett szinte minden kútnál a gázolaj literenként ára szerdán, ennek apropóján lapoztuk fel a fotóarchívumunkat, hogy milyen árak kerülnek elő a múltból.
A szakszervezetek szerint a kormány csak „mímeli” a társadalmi partnerekkel való konzultációt az energiaválság ügyében, ezért nem vesznek részt a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács szerdára meghirdetett ülésén.
A képviselőház szerdán döntő házként megszavazta a nőgyilkosságok megelőzését és visszaszorítását célzó törvénytervezetet.
Megerősödő szélre és mérsékelt mennyiségű csapadékra vonatkozó figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat. A hétfő reggelig érvényes előrejelzés szerint a hegyekben havazásra és friss hóréteg kialakulására is számítani lehet.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este bejelentette, hogy a kormány várhatóan szerdán délután vagy csütörtökön fogadja el az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendeletet.
szóljon hozzá!