Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:25

Remény és gyógyulás: karácsony a kórházban

16:17

Benzint locsolt élettársára a Szatmár megyei gyújtogató

16:06

Már van egy áldozata az idei influenzaszezonnak

15:32

Növekszik az influenzás megbetegedések száma

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

Két ember a megrongálódott autóba szorult Csíkdánfalva határában

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Medvenéző: regény is lehetett volna belőle

Fotó: Dávid Anna Júlia

Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író, a helyi irodalmi estek szervezőjének nemrégen megjelent könyvét mutatták be csütörtökön este a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A medvékről, a kötetről, a történetek keletkezési körülményeiről Margócsy István, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, a 2000 című újraindítandó folyóirat egyik alapító szerkesztője faggatta a szerzőt.

Dávid Anna Júlia

2017. október 01., 18:152017. október 01., 18:15

Az esemény egy perc néma csenddel kezdődött a nemrég elhunyt Tarján Tamás József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, színikritikus, dramaturg tiszteletére. Majd Murányi kérésére Margócsy beszélt a közönségnek az általa is szerkesztett 2000 című lapról, ismertetve felépítését, történetét. Elmondta, hogy a szerkesztők saját ízlésük szerint engedik publikálni a szövegeket, ezért tartják úgy, hogy nagyon nehezen lehet bekerülni, s emiatt volt már sértődés Esterházy Péter, Nádas Péter és Krasznahorkai László részéről is. Visszakanyarodva az est eredeti céljához, Murányi kötetének bemutatásához

az irodalomkritikus, Petőfi-kutató érdekesnek, jelentősnek nevezte a könyvet, hozzátéve: bízik benne, hogy megkapja a neki járó visszhangot.

A nézés gesztusa

Margócsy a medvenézés gesztusát emelte ki a könyv fő cselekményszálaként, erről faggatta a szerzőt, aki megjegyezte:

nem ragadok le a medvetémánál, de egy könyvet megér.

Fotó: Dávid Anna Júlia

Ugyanakkor kifejtette, hogy válása miatti tehetetlenségében ment ki az erdőbe, ahol „a medvék lettek a papjaim, orvosaim, pszichológusaim egy személyben”. Az is kiderült, hogy a medvenézés hozta vissza őt a jelenbe, ezért használja a jelenidőt a múlt elbeszélésére is. Murányi egyébként fontosnak tartotta kihangsúlyozni:

nem hajszolja a medvét, amikor kijár a lesre, és a fotókkal, filmekkel is csupán dokumentál, nem művészi alkotást akar készíteni. Szerinte azon sem kell csodálkoznunk, hogy nemrég bejött Udvarhely központjába a nagyvad, hiszen mozgásigénye nem csökkent, csupán a rendelkezésére álló erdőt vágta ki feje fölül az ember.

A kötetről

A kötetbe foglalt harminc írást kilencven közül válogatta ki, ami pedig nem került be, azt végleg törölte is a számítógépéről – vallotta be a szerző. Így a könyv három részre tagolódik:

tíz novella szól a medvékről és a hozzájuk kapcsolódó élményekről, tíz a halakról és más állatokról, tíz pedig az emberekről.

Fotó: Dávid Anna Júlia

Arra a kérdésre, hogy miért nem lett regény a történetekből, azt válaszolta, egy regény megírásához tíz év kell, ennyit pedig nem akart várni. A kritikusok szerint egyértelműen medvés történetei a legerősebbek, ezt Murányi azzal is magyarázta, hogy immár hét éve szemléki őket. A beszélgetés kitért a Fráter Györgyről szóló történetre is, ami Margócsy szerint külön regényt is megérdemelt volna. Eszerint ugyanis Murányi középiskolásként a gyulafehérvári kántoriskolában kezében tartotta Fráter György sérült koponyáját. Visszaemlékezett, hogy éppen akkor újították fel a székesegyházat, és nem sokkal később temették újra a 16. században meggyilkolt bíboros maradványait.

Tervek a jövőre

Murányi mostanság a vízzel barátkozik, árulta el: Budapesten éjszakánként csónakkal a Dunára jár tapasztalatot gyűjteni.

Egy folyami ember képe formálódik benne

– magyarázta.

Az irodalmi estek folytatásáról az azoknak mintegy tíz évig otthont adó G. Café megszűnése miatt egyelőre nem sokat lehet tudni, az viszont már bizonyos, hogy a következő hónapban Kun Árpád lesz Murányi Sándor Olivér beszélgetőtársa Székelyudvarhelyen.