
Megoszlott a vizsgázók véleménye a tételek nehézségéről. Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
A második napjához érkezett kedden az érettségi vizsga, a diákok a profiljuknak megfelelő kötelező tantárgyból írták a vizsgadolgozatukat. A reál szakosok matematikából, a humán szakosok történelemből vizsgáztak. A vélemények, ami a nehézséget illeti, megoszlanak.
2021. június 29., 19:212021. június 29., 19:21
2021. június 29., 19:242021. június 29., 19:24
Maros megye 19 érettségi központjában a keddi vizsgákra feliratkozott 3155 diák közül 3041 jelent meg. A tanfelügyelőség közleménye szerint
Hargita megyében, ahol 22 vizsgaközpont működik, a keddi napra 1974-en iratkoztak fel, de közülük 73-an hiányoztak, tudtuk meg Sipos István szakfelügyelőtől, aki a Székelyhonnak azt is elmondta, hogy szorosan tartották a kapcsolatot valamennyi központtal, és sehol nem történt semmi rendkívüli.
A humán szakos tanulóknak történelemből három tételt kellett megoldaniuk a rendelkezésükre álló három óra alatt. Az első tétel Románia 1848-as múltjára vonatkozott, a Jászvásáron kirobbant forradalmat és az ahhoz kötődő eseményeket kellett értékelni. A második az 1948 körüli viszonyokra, míg a harmadik tétel a középkorra vonatkozott, Románia 14. és 15. századi szerepét taglalta a nemzetközi események tükrében. A Bolyai Farkas Gimnázium kapuján kijövő diákoknak megoszlott a véleménye, egyesek nem tartották nehéznek, mások viszont úgy fogalmaztak, hogy nagyon nehéz volt.
A reál szakos diákok matematikából érettségiztek. A matematika-informatika, a természettudomány, a technológia és a pedagógia szakos vizsgázók azonban más-más tételeket kaptak. Amint Mátéfi István, a Bolyai igazgatója a Székelyhonnak elmondta,
Mindhárom tantárgyból a tételek egyenként 30 pontot érnek, 10 pontot pedig hivatalból kapnak a dolgozatukra a diákok.
Szerdán a szaknak megfelelő választható tantárgyból mérik fel tudásukat az érettségizők. Választhatnak a földrajz, logika, lélektan, közgazdaságtan, szociológia, filozófia, kémia, biológia, fizika és informatika között.
Közzétette a 2026-os magyarországi országgyűlési választás első részeredményeit a Nemzeti Választási Iroda.
A rendkívüli részvétel a választáson azt mutatja, hogy magyar demokrácia rendkívül erős – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap.
Rendben lezajlott a 2026-os országgyűlésiképviselő-választás - mondta a köztársasági elnök vasárnap este, miután tájékoztatást kapott a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
szóljon hozzá!