Marosvásárhely minőségileg egyelőre nem versenyképes a civil aktivista szerint

A mentalitásváltást sürgeti Gál Sándor •  Fotó: Boda L. Gergely

A mentalitásváltást sürgeti Gál Sándor

Fotó: Boda L. Gergely

Akadozik az intézmények és a civil szféra közötti párbeszéd, legtöbb esetben kész tények elé állítja terveivel a városháza a civileket – mutatott rá Gál Sándor, a számos civil programot kezdeményező Marosszéki Közösségért Alapítvány igazgatója.

Antal Erika

2017. szeptember 05., 12:462017. szeptember 05., 12:46

2017. szeptember 05., 13:432017. szeptember 05., 13:43

– Mennyire fogékonyak a marosvásárhelyiek a kezdeményezéseikre?

– Kicsit óvatosak, azt kell mondanom, de nem reménytelen a helyzet. Nagyon sok esetben, mikor újító ötlettel állunk elő, megkapjuk azt, hogy nem fog működni Vásárhelyen, vagy máshol működik, de itt biztos nem fog. Utána, ha látják a példát, a jó példát, az ragadós, és belelendülnek a vásárhelyiek is.

– Kezdeményezés a civil lakosság részéről született már?

– A civil szervezetekkel együttműködünk, de olyan kiírásunk vagy felhívásunk nem volt még, amely kimondottan a lakosságnak szólt volna. Középtávon gondolkodunk ilyesmin is. Konkrétan a részvételi költségvetésre gondolok, amit a kolozsvári tanács már intézményesített szinten valósított meg az idén, de az első kezdeményezés akkor született, amikor Kolozsvár ifjúsági főváros lett. Ezt ha létre tudnánk hozni a közeljövőben, akkor közvetlenül lakossági ötleteket lehetne megvalósítani belőle.

– Van különbség a román és a magyar közösség között, ami a nyitottságot illeti?

– Ahol a különbséget látom, talán az az adománygyűjtő rendezvények. A legnagyobb ilyen az idén a Swimathon volt, a hetedik alkalom, és 10 ezer lejről most eljutottunk oda, hogy 130 ezer lejt gyűjtöttünk össze 25 projektre.

Azt látom, hogy a magyar lakosság sokkal óvatosabb, a román inkább beleveti magát különböző kezdeményezésekbe, nyitottabb.

Ellenben, amit még különbségnek érzek, az az, hogy a magyar lakosság sokkal kitartóbb, mint a román, amely, mivel megvan benne a fogékonyság az újra, sokkal kevésbé kitartó. Felkarolnak egy-egy ügyet, megoldanak valamit, de hosszú távon nem kitartóak.

– A városfejlesztés egy örökzöld téma. Milyen irányba kellene/lehetne fejleszteni Marosvásárhelyt?

– Az első szükséglet, hogy megváltozzon az intézmények hozzáállása, és lehessen reális párbeszédet folytatni különböző témákban. Ez hiányzik, mert Vásárhelyen a közvitákat csak azért tartják, mert a törvény ezt kéri. Konkrét eset a fenntartható mobilitás, amelynek a megvalósításához, összeállításához mi is hozzászóltunk. Érződött az a felfogás, hogy

hamar össze kell csapni, mert nem lehet pályázni, ha nincs meg ez a dokumentum.

Arról kellett volna szólnia, hogy a következő 15 évben hogyan szeretnék, hogy kinézzen a város, milyen legyen a közlekedése. Azért is mondom, hogy nincs reális párbeszéd, mert három és fél hónap alatt akartak megvalósítani egy közel kétéves projektet, és gyakorlatilag a dokumentum egy csomó összeollózott más tanulmányt tartalmazott.

Teljesen hiányzott a lakosság irányába való kommunikálás, hogy az is érdemben hozzá tudjon szólni.

Formailag betartották, de ez nem elégséges ahhoz, hogy mindenki magáénak érezze. Ott van a főtéri emeletes parkoló esete például. A polgármester egy kész tervvel jött. Azt nem vitatja senki, hogy a főtéren szükség van emeletes parkolókra, de nem jött alternatívákkal, hanem egy kész tervvel. Ezért aztán nagyon sok elképzelés meghiúsult.

– Sétálóutcák, lezárt terek – Marosvásárhely számára mintha idegen fogalmak lennének. Hogy látja?

– Itt bűn lezáratni a főteret, de ha megnézem Nagyváradot, vagy Szebent, Kolozsvárt, azoknak a központját lezárták. Vásárhelyen, ha ez egyáltalán szóba kerül, kétségbeesés, idegeskedés az eredmény. Mi még csak beszélni se beszélünk róla, ez tabutéma, pedig fel kell vállalni, a város fejlődik, szükség van rá, vonalat kell húzni az autósforgalom számára, még ha ez nagy felháborodást vált ki, akkor is. A másik a terelőút- és az útépítés kérdése. Párhuzamosan épül egy terelőút, ők így hívják. Vagyis a kommunikáció szempontjából sem korrektek,

megtévesztik a lakosságot, hogy terelőútnak nevezik, amit az erdőn akarnak átvinni.

Nem érzem azt, hogy lenne Marosvásárhelynek egy jövőképe, hogy hol akar lenni öt, tíz, tizenöt, húsz év múlva. Én sokat utazom, de nem az országhatáron kívüli helységekkel akarom összehasonlítani Marosvásárhelyt, csak a környezetünk nagyvárosaihoz. Azt látom, messze meghaladtak minket, Nagyvárad például, a polgármesteri hivatal által működtetett aquaparkkal. Itt a Víkenddel büszkélkednek, ami lehet, hogy tizenöt évvel ezelőtt méltó volt arra, de azóta is csak azzal büszkélkedni... Azt érzem, sok esetben nem használjuk ki a 21. századi lehetőségeket. Van olyan számítógépes program, amivel szimulálni lehet a városi forgalmat, meg kellene venni, nem túl drága. Utána ki kellene képezni két embert, a számadatokat bevezetni és a pontos adatokra alapozva készíteni el a terveket. A gyűléseken mindenki elmondja a véleményét, és nem pontos adatok alapján döntünk. Az ezekben az intézményekben dolgozókat nagyon sok esetben hívtuk különböző szakképzésekre, tanfolyamokra, de nem lehetett elcipelni őket, akkor sem, ha ingyen volt, ha csupán az útiköltséget kellett megfizetniük. Jöttek Szebenből, Bukarestből, Fogarasról, de Marosvásárhelyről senki.

– Azt láttam, hogy úgy tekintenek a civil szervezetekre, ha javaslatot mernek tenni, vagy bírálni, mint közellenségre. Így van ez?

– Folyamatos ellenséget próbálnak belőlünk faragni, pedig sok esetben nem azért megyek oda, hogy valamit megakadályozzak, hanem próbáljuk megkeresni a város számára a legjobb megoldást. Csak nagyon sokszor kész tények elé állítanak, pedig igazából sokkal egyszerűbb lenne, ha a városháza megmutatná, hogy mit tervez, és megbeszélnénk. Persze, lehet, hogy ez egy kicsit ellentmondásosan hangzik, mert azért sok projektünk van a városházával, rendőrséggel, és igazából az lenne jó, ha ez erősödne.

– Mennyit változott a város a kerékpárforgalom szempontjából? A kezdeményezéseknek milyenek az eredményei?

– Addig a pillanatig, amíg a város és a döntéshozók az autósokat részesítik előnyben, addig ez nem változik meg. Teljes szemléletváltásra van szükség, nagyon sokszor elmondtuk,

azt kell megoldani, hogy egy lakos A pontból B pontba hogyan jusson el a lehető leghatékonyabb módon.

Itt olyan intézkedéseket hoznak, amely az autósforgalmat szorgalmazzák, és gyakorlatilag a gyalogosok, biciklisek és a tömegközlekedés kárára történik. De hosszú távon nincs más megoldás, nem fogunk tudni annyi utat építeni és úgy karbantartani azokat, hogy minden autósnak jó legyen, mindenki gépkocsival járjon. Mi soha nem mondjuk, hogy autóval közlekedni nem kell. De legyen alternatívája az embernek, akkor ne üljön autóba, ha busszal is tud járni. Például, én Szentgyörgyön lakom, de nincs alternatívám, nincs kerékpárút, a kamionok között pedig nem szeretek biciklizni, a gyermekeimet iskolába hozom, tehát autóba ülünk. De ha lenne lehetőség a biciklire, akkor nem ülnék autóba. Azért mondom, mert ez nagyon összetett probléma, és hiába mondjuk, hogy nincsenek bicikliutak. A pozitívum az, hogy 2012 óta – amikor mi elkezdtük a tevékenységet – sokkal több biciklis van, kicsit az is érződik, hogy változott a viszony a biciklisek és autósok között. Igaz, azóta jóval több baleset is történik, a korábbi évi 9–10, a tavaly már majdnem megkétszereződött. Körülbelül fele az autósok hibájából és fele a biciklis hibájából történik. Továbbra is fontos a bicikliutak kérdése, de összetett a probléma, kezdve onnan, hogy vásárol a város új buszokat, hogy a környező települések építenek-e biciklisávokat.

– A környező településeken, vagy általában Erdélyben mi a tapasztalat?

– Az a baj, hogy a biciklire úgy tekintenek, mint sporteszközre, nem abban gondolkodnak, hogy az egy közlekedési eszköz. A fejlesztések, Vásárhelyen esetében, abból állnak, hogy a Somostetőn, vagy a Maros-parton lehet biciklizni. Ez így rendben is van, a Maros-partot is be lehetne építeni egy nagyobb hálózatba. Az volna a jó, ha valamelyik környező település is vállalkozna kerékpársáv kiépítésére.

– Összegzésül: mennyire élhető város Marosvásárhely?

– Azt érzem, hogy megalkuszunk, nem próbálunk a minőségre törekedni. Egyrészt pénzügyi erő sincs a városban, nincs az a pezsgés, nincs ami hajtsa e várost. Ha megnézzük, hogy Vásárhely főterén milyen típusú üzletek vannak, és milyenek vannak Kolozsváron, vagy Szebenben... Itt a kilósboltok vannak túlsúlyban. Tehát ez mit árul el a város gazdasági erejéről? A központban, ahol a legdrágábbak a helyiségek, ott kilós boltok vannak, bank, gyógyszertár, kilós. Nincs egy normális vendéglő, még a legfelkapottabb helyen is csorba a tányér, megjártuk, hogy egy asztalhoz három ilyet hoztak ki. Minőségileg nem vagyunk versenyképesek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Ránk számíthatsz! – erős nemzetközi részvételt ígér a 34. Tusványos

Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Ránk számíthatsz! – erős nemzetközi részvételt ígér a 34. Tusványos
2025. július 09., szerda

Önállóságukat veszíthetik el a kisebb iskolák, de vannak kivételek

Ősztől csak az 500 főnél több diákot oktató iskolák maradnának önálló jogi személyiséggel a tanügyminisztérium költségcsökkentő terve szerint. Maros megyében több városi iskola is érintett lehet, de nagy még a bizonytalanság körülötte.

Önállóságukat veszíthetik el a kisebb iskolák, de vannak kivételek
2025. július 09., szerda

Autókat zúztak össze a viharban kidőlő fák a Peleș-kastélynál – videóval

Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.

Autókat zúztak össze a viharban kidőlő fák a Peleș-kastélynál – videóval
2025. július 09., szerda

Szigorúbban fogják büntetni az élelemért kolduló medvék etetését

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorúbban fogják büntetni az élelemért kolduló medvék etetését
2025. július 09., szerda

Tizenhatmillió forintos mentőöv: segítenek talpra állni a háromszéki árvízkárosultaknak

A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.

Tizenhatmillió forintos mentőöv: segítenek talpra állni a háromszéki árvízkárosultaknak
2025. július 09., szerda

Jelentős károkat hagyott maga után a vihar Kézdivásárhelyen

Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.

Jelentős károkat hagyott maga után a vihar Kézdivásárhelyen
2025. július 09., szerda

Részleteket árult el a tervezett közigazgatási reformról Cseke Attila

A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak – jelentette be Cseke Attila.

Részleteket árult el a tervezett közigazgatási reformról Cseke Attila
2025. július 09., szerda

Benyújtotta a kormány elleni bizalmatlansági indítványát az AUR – frissítve

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.

Benyújtotta a kormány elleni bizalmatlansági indítványát az AUR – frissítve
2025. július 09., szerda

Fákat döntött ki a vihar Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen

Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.

Fákat döntött ki a vihar Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen
2025. július 09., szerda

Ezentúl csak nyomós indokkal utazhatnak külföldre közpénzből a minisztériumi alkalmazottak

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

Ezentúl csak nyomós indokkal utazhatnak külföldre közpénzből a minisztériumi alkalmazottak