A Maros megyei tűzoltóknak csaknem harminc tarló- és bozóttűzhöz kellett kivonulniuk múlt péntektől e hét első napjáig. A nyílt térben történő szándékos tűzgyújtás okozta a növényzet kigyulladását. A kérdésben megszólaltak hivatalosságok is.
2013. augusztus 13., 14:412013. augusztus 13., 14:41
2013. augusztus 13., 19:092013. augusztus 13., 19:09
Hétfőn este Sáromberke és Gernyeszeg között gyújtotta meg valaki a száraz növényi maradványokat. Mint Grávuj Vilmos Szilárd szemtanú elmondta, a nagyernyei rendőrök és az önkéntes tűzoltó-alakulat sietett a helyszínre, hozzájuk csatlakoztak az oltásban a gernyeszegi önkéntesek is. Megérkezett a marosvásárhelyi tűzoltóság is egy esetkocsival, ám a terepviszonyok miatt csak kézi erővel lehetett oltani. Az országutat ellepte a füst, emiatt a járművek csak lépésben tudtak haladni.
Tetemes bírságok róhatók ki
A megyei tűzoltóság szóvivője, Gagyi Mihai alhadnagy ismételten felhívja a lakosság figyelmét, hogy a 2007. évi 537-es kormányhatározat első cikkelyének 3. bekezdése r) és s) pontjai értelmében a tűzmegelőzési és oltási szabályok be nem tartása kihágásnak minősül, és 1000-től 2500 lejig büntethető az, aki vét ellenük. A szóvivő hangsúlyozta, pontos szabályok vonatkoznak arra, hogy bizonyos objektumoktól mekkora távolságra gyújtható tűz engedéllyel. Szeles időben tilos a tarlótűz gyújtása. A növényi maradványokat olyan csomókba kell összegyűjteni, amelyeknek égése ellenőrizhető. Csak az erdőktől, építményektől, gyúlékony anyagoktól, villamos-, kommunikációs- és gázvezetékektől, közutaktól távol gyújtható tarlótűz, akkor is csak engedéllyel.
Távolságok tiszteletben tartása
Tarlót égetni még engedéllyel is csak nappal szabad, és akkor is állandó felügyelet mellett. A tűz leégése után el kell oltani a tűzfészkeket, nem szabad földdel letakarni. Az égetés egész ideje alatt készenlétben kell álljanak a tűzoltóeszközök és -anyagok. A tarlóégetésre engedélyt a polgármester, az önkéntes tűzoltó-alakulat vezetője vagy az általuk kijelölt személy adhat. Tűzgyújtáskor figyelni kell arra, hogy a tűz ne érintsen vasútvonalat, villamos- és gázvezetéket. Erdős részek közelében védőbarázdával kell megelőzni a tűz átterjedését az erdőre. Épületektől 50, takarmányraktáraktól 100, erdőszélektől 200 méternél kisebb távolságra tilos a tűzgyújtás.
Tűzesetek a megyében
Múlt héten a marosvásárhelyi tűzoltókat Maroskeresztúrról riasztották, itt a tarlót gyújtotta meg valaki. Minden erőfeszítésük ellenére mintegy 10 hektárról teljesen leégett a száraz növényzet. Dicsőszentmártonban 0,7 hektáron égett le a növényzet. Szerdán délután Marosvásárhelyen a Kárpátok sétányán oltottak bozóttüzet a helyi alakulat tűzoltói. Fél hektárnyi száraz növényzet égett le. Este Nyárádtőn oltottak tarlótüzet, itt 7–8 hektárnyi területen égett le a száraz növényzet.
A hétvégén öt esetben hívták a tűzoltókat lángra lobbant száraz növényzet oltásához. Hétfőn – a sáromberki esetet leszámítva – Meggyesfalván a Kakasd felé vezető úton, Szászrégenben a Maros mellett oltottak, s mintha ez még nem lett volna elég, este Vámosgálfalván kellett szénatárolót, Dedrádszéplakon pedig kigyulladt esztenát oltani.
Megmozdultak a hivatalosságok is
A napokban Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa és Dorin Oltean ezredes, a megyei tűzoltóság vezetője, továbbá a mezőgazdasági és igazgatóságok vezetői tartottak felkészítőt az ilyen esetekkel kapcsolatban. Mint kiderült, az elmúlt év azonos időszakában 329 ilyen esethez riasztották a tűzoltókat, idén „csak” 115 esetben. Ez azonban semmivel sem csökkenti a felelősséget, még akkor sem, ha az idén nem volt a tavalyi Kelemen- és Görgényi-havasokban tomboló tűzvészhez hasonló esemény. A prefektus kilátásba helyezte, hogy ha valahol tarló- vagy bozóttűz pusztít, a gyújtogatót pedig nem találják meg, a helyi önkormányzat vezetőjét teszik felelőssé.
Megvonják a támogatást
Az idén egyetlen esetben alkalmaztak tetemes bírságot, akkor a környezetvédelmi őrség 3000 lejre büntetett egy havadi lakost, aki az út mentén levő száraz növényzetet gyújtotta meg. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megvonhatja a mezőgazdasági jellegű támogatás fizetését, ha az erre jogosult nem tartja be a tűzvédelmi előírásokat. Ilyen eset történt a múlt évben, amikor egy ratosnyai társaság területén szándékosan gyújtott tűz 80 hektár erdőszéli növényzetet semmisített meg. Akkor az APIA a támogatás 20 százalékát tiltotta le a vétkesnek talált gazdálkodó esetében.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
szóljon hozzá!