Nagyboldogasszony-napi búcsú lesz Szentdemeteren

Pénteken, augusztus 14-én tartják az előesti búcsút körmenettel, az alkalom szentségi áldással zárul. Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én 13 órakor kezdődik az ünnepi búcsús mise. A tervek szerint mindkét napon szabadtéri misét szeretnének tartani, a tavaly felújított Lourdes-i Szűz Mária oltárnál. A péntek esti mise fő celebránsa Oláh Dénes főesperes lesz, igét hirdet Csiszér Imre erzsébetbányai plébános. A búcsú napján a szentmisét bemutatja és igét hirdet Bara László, a marosvásárhelyi Szent Erzsébet plébánia papja.

Sebestyén Ágoston plébános elmondta: „Augusztus 15-e az egyházközségünk legnagyobb ünnepe. Bár a falu neve Szentdemeter, védőszentje a Szűzanya, és a templomunk is a Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve”.

Az ünnepségre legfőképpen a faluból elszármazottak látogatnak haza, de jön egy somogyvári csoport is, és ahogy előző években idén is számítanak a vásárhelyiek érdeklődésére. Ezenkívül jelen lesznek Balavásár elöljárói, de Farkaslakáról is bejelentkeztek.

Balavásár öt települése közül Szentdemeter az, amelyik évi egy alkalommal a legtöbb látogatót vonzza. „Nagyboldogasszony napján az elszármazottak egytől egyig hazalátogatnak katolikus templomuk búcsúünnepségére. Ez nem csak annak köszönhető, hogy néhány éve augusztus 15. munkaszüneti napnak számít, hanem főként annak, hogy az itteniek rendkívül vallásos emberek” – nyilatkozta korábban a Vásárhelyi Hírlapnak Sagyebó István polgármester.

Érdekességként említhető, hogy 1940-ben, a búcsú szombatján több mint egyórás felhőszakadás eredményeként óriási árvíz mosta el a falu nagy részét. Az akkori pap, Pál Gyula, látva azt a nagy szegénységet, ami az árvizet követte, meghívta a magyarországi Kovács Károlyt, aki megtanította a falu népét a kukoricaháncs megmunkálására, kenyeret adva megannyi ember számára.

Temploma középkori építészeti emlék
A falu keleti szélén, egy magaslaton álló római katolikus templom román kori eredetű, később gótikus stílusban lett átalakítva, mai formáját a 15-16. század fordulóján nyerte el, az egyik legépebben megmaradt középkori építészeti emlék Erdélyben. Egyedi a templombejárat sok száz éves faragott kőkerete, a templomhajó és szentély jellegzetes gótikus hálóboltozata, a szentélyben 2010-ben feltárt freskómaradványok, a régi félgömb alakú keresztelő medence, valamint az impozáns gótikus főoltár, közepén a Boldogságos Szűzanya a kis Jézussal szobor. A templom a protestantizmus terjedésével a reformátusoké, majd az unitáriusoké lett, de mivel a katolikusok többségbe kerültek, már 1697-ben gondoltak a templom visszavételére, ami sikerült is 1722-ben, a ferences szerzetesek missziós munkája során, Páter Péterffy Domokos által.