Közvita Marosvásárhely védett erdeiről

Az ügy előzményeinek felgöngyölítésében Szakács László ökológus, a Rhododendron Környezetvédő Egyesület alelnöke volt segítségünkre.

A Natura 2000 területek kijelölése európai uniós kötelezettség volt, ami tulajdonképpen élőhelyek és ökológiai fajok védelmére irányuló hálózatok létesítését jelentette. Ennek értelmében tudományosan megalapozott javaslatot fogalmaztak meg 574 hektár erdő Natura 2000 természetvédelmi területté nyilvánításáról a marosvásárhelyi erdőkben (a Somostető és a Bodoni erdő egy-egy részéről van szó). A javaslattétel az akkori törvények betartásával történt, ezt el is fogadta az Európai Unió. 2012-ben a városháza, mint az erdőterületek egyik tulajdonosa bíróságon megtámadta azt a miniszteri rendeletet, amely védetté nyilvánította a területet. Ezt azért tehette meg, mert menet közben a törvény megváltozott, és szükségessé vált a tulajdonosok jóváhagyása is. A dolog csimborasszója, hogy az európai uniós nyilvántartásokban ez a terület még mindig Natura 2000 élőhelyként szerepel. Ráadásul, ha a területkezelő (a környezetvédelmi ügynökség) nem teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyek a védetté nyilvánítással járnak, tetemes büntetésre számíthat.

A marosvásárhelyi erdők helyzetéről évekig hallgatott mindenki, a probléma tavaly éleződött ki, amikor az erdészeti üzemtervek alapján el kellett volna kezdődjenek a fakivágási munkálatok, melyek ellentmondtak a környezetvédelmi törvényeknek.

A városháza nem hagyja magát

A szaktárca átiratban közölte a Környezetvédelmi Ügynökséggel, hogy újra kell kezdeni a védetté nyilvánítási procedúrát, ennek egyik feltétele a közvita szervezése. A csütörtök délelőtti tanácskozáson több, az ügyben érintett intézmény is képviseltette magát.

Az ügynökség vezetője, Dănuț Ștefănescu felovasta a minisztériumi átiratot, és elmondta: a közvitát azért rendezték, hogy az érintett felek kifejthessék álláspontjukat. A jelen lévő Lucian Goga kormánybiztos is rámutatott az ellentmondásos jogi helyzetre, hozzátéve, hogy elsősorban a végleges és visszavonhatatlan törvényszéki döntést kellene tiszteletben tartani. Andrei Mureșan, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának jegyzője felhívta a figyelmet, hogy 2012-ben a környezetvédelmi minisztérium nem képviseltette magát a bíróságon, és nem védte meg az álláspontját. Ugyanakkor megemlítette azokat a jövőbeli vagy folyamatban lévő projekteket, amelyeket befolyásolhat az, ha ismét védett területté nyilvánítják az általuk már nem annak tekintett területeket. Ștefănescu emlékeztette a városháza képviselőjét, hogy eddig egyetlen projektet sem akadályoztak meg, még ha intézményként továbbra is védettként tekintettek ezekre a területekre.

Ábrán Péternek, az ügynökség természetvédelmi részlegének vezetője felvetésére, hogy miért nem kezdik el a munkálatokat az általuk jóváhagyott számológépgyár-Somostető közötti erdőszéli út esetében vagy az erdőt átszelő bicikliúton, a jegyzőnek nem volt előkészített válasza. Călin Puchianu, a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi ügynökség által megszabott előírásokat nehéz betartaniuk erdészként, és arra is emlékeztetett, hogy az erdőtulajdonosok is érintettek az ügyben, és esetükben felvetette a kártérítés szükségességét.

Tudor Herlea, a marosvásárhelyi erdőgazdálkodási kerület vezetője a faanyag értékesítésének letiltásáról beszélt, és arról, hogy az elkövetkezendőkben nem tudnak olyan munkálatokat elvégezni, ahova mintegy egymilliárd lej értékben ruháztak be. Azon a véleményen volt, hogy a Bodoni-erdőt nem kellene védetté nyilvánítani, de ha ez mégis megtörténik, akkor az erdészeti törvényeket is vegyék figyelembe. Ábrán Péter kifejtette: a szóban forgó erdők a vásárhelyieké, és a fakitermelést ésszerűen kellene folytatni. A városháza jegyzője ugyanakkor kijelentette: a bíróságon támadja meg a minisztériumi átiratot, mert nem tartja tiszteletben a 2012-es végleges döntést. Végezetül Szakács László ökológus arra hívta fel a figyelmet, hogy ellentmondásos az erdészeti és a környezetvédelmi törvény, és amíg nem hozzák összhangba ezeket, nem lehet érdembeli pozitív változásokra számítani természetvédelem terén. Ábrán Péter a védett területek nem megfelelő kezelése miatti várható büntetésekre hívta fel a figyelmet, Herlea pedig ismételten hangsúlyozta a védetté nyilvánításból fakadó kártérítéseket, amelyek a tulajdonosokat illetik meg.