A dialógus az egyetlen megoldás az adott régiókban élő kisebbségi és többségi nemzetiségek közötti feszültségek feloldására, az első lépést pedig a többség kell megtegye – ismertette Marosvásárhelyen az európai kisebbségeket tömörítő FUEN elnöke, Hans Heinrich Hansen (fotó).
2013. szeptember 15., 16:222013. szeptember 15., 16:22
2013. szeptember 15., 16:332013. szeptember 15., 16:33
Európa-szinten is az elmúlt ötven esztendő legfontosabb kisebbségi törekvésének számító kisebbségi polgári kezdeményezés jelentette a központi témáját a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által Marosvásárhelyen szervezett kisebbségi szemináriumnak, amelyen részt vettek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetői is.
A szeptember 12-ei sajtótájékoztatón a szervező alapítvány kuratóriumának elnöke, Borbély László elmondta, a polgári kezdeményezés arra is vonatkozik, hogy bizonyos régiókban az adott kisebbség anyanyelvét elfogadják regionális nyelvként, az adott ország hivatalos nyelvének tiszteletben tartása mellett. „A beadványt 100 millió európai állampolgár vállalhatja fel, mivel összesen ennyien élnek kisebbségben valamelyik államban. A mostani találkozón jelen volt 11 romániai kisebbség képviselője, valamint a görögországi törökök vezetői is. Tervezzük, hogy a Románia határain kívül élő románok szervezeteinek vezetőivel is találkozzunk. Aggódunk, mert az Európai Unió szintjén időről időre felüti a fejét az a koncepció, hogy meg kell erősíteni a nemzetállamokat. Úgy vélem, a nemzetállamok ideje lejárt, a jövő a régiók Európája”– fogalmazott Borbély László.
A FUEN elnöke elmondta, a szervezet azért alakult meg 1949-ben, mert a második világháború után úgy ítélték meg, hogy a nemzetállamok kudarcot vallottak. „A szubszidiaritás elvét alkalmazni kell, a döntéseket minél közelebb kell vinni a polgárokhoz, jelenleg fentről lefele születnek a döntések. Úgy vélem, a párbeszéd az egyetlen megoldás a kisebbségi és a többségi nemzetiség közötti feszültségek feloldására, az első lépést pedig a többség kell megtegye. Marosvásárhelyen például a kétnyelvűséget kell gyakorlatba ültetni, meg kell értse mindenki, hogy a multikulturalitás nem veszélyt jelent, hanem többlet értéket”– ismertette Hans Heinrich Hansen (a fenti képünkön).
A FUEN alelnöke, Vincze Lóránt szerint az Európai Unió hétfőig kell választ adjon az RMDSZ által benyújtott polgári kezdeményezésre. „A beadvány hat területre vonatkozik: az identitásra, a regionális politikákra, az európai szintű közképviseletre, a diszkriminációra, az audiovizuális médiára és a digitális tartalomra, valamint a kisebbségek állami és regionális támogatására. A várakozást két nagy csoportra osztanám: a jogérvényesítésre és a jogbiztonságra. Marosvásárhelyen azt állapítottuk meg, hogy annak ellenére, hogy 15 éve létezik törvény a kétnyelvűségre, erre csupán a nyilatkozatok szintjén mutatkozik hajlandóság”– mondta.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
szóljon hozzá!