A 17. századi Vásárhelyt lehet megismerni

A kiállítás – mely többek között a korabeli városvezetés intézményeit, dokumentumait, illetve a 17. századi életvitelt mutatja be – 2016. április 29-én nyílik, pontosan a szabad királyi városi rang adományozásának 400. évfordulóján. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója röviden összefoglalta az általuk végzett kutatásokat.

Miután a múzeum a hadseregtől átvette az addig sorozóközpontnak használt épületet, elkezdődtek a falkutatások; ezek során kiderült, hogy az épületbe két 17. századi lakóház van beleépítve. Az egyiknek feltárták a nagytermét és a hozzá tartozó három reneszánsz ablakot. Ezt a reneszánsz homlokzatot restaurálták és vissza is állították. A második teremben egy konyhahelyiséget, a harmadikban pedig a város tömlöcét tárták fel. Soós Zoltánék az írott forrásokból tudták, hogy a település a XVII. században már rendelkezett egy kőből épített városházával, mely a Vár területén helyezkedett el. Az 1700-as évek közepén, amikor az osztrák katonaság volt a Várban, a városvezetés több ízben megpróbálta visszaszerezni a Gyulafehérváron székelő osztrák kormányzóságtól az épületet. Nem sikerült, és később a történészek nem tudták kideríteni, hogy mi történt az épülettel.

A Történeti és Régészeti Múzeum jelenlegi formáját 1877-ben nyerte el, kívülről nem látszottak a két egykori lakóház nyomai. „A pinceszinten látszott, hogy korábbi épületek felhasználásával épült, és a feltárások során az a kellemes meglepetés ért, hogy a város felőli nyugati szárny egész földszinti része gyakorlatilag a 17. századi városháza, amihez nem toldottak tulajdonképpen semmit. A székely városok közül Marosvásárhely az egyetlen, amely kőből épített városházával rendelkezett ebben az időben” – magyarázta Soós. A tömlöc jelentőségéről szólva elmondta: miután a település megszerezte a szabad királyi város rangot, ezután saját bírával rendelkezett.

A protestáns városok közül a Felső-Tisza mentétől Erdélyig a mezővárosok általában szokásjog alapján működtek, azaz nem léteztek leírt törvények. A tényt, hogy Marosvásárhely elindult a városiasodás útján, az is bizonyítja, hogy már 1604-ben megszerkesztik az első törvénykönyvet. Erre épült 1616 után a szabad királyi város rangot kapott Marosvásárhely törvénykezése. A város saját bírával és jegyzővel rendelkezett: „Ha úgy tetszik, a 17. században már van egy városi tanács által működtetett szerv, ami Székelyföldön egyedi” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: „A kiállításon a polgármesteri hivatalt, a városi törvénykönyvet, az akkori városvezetést, a korabeli életvitelt szeretnénk bemutatni, továbbá azt is, hogy mi volt a jelentősége a szabad királyi városi rang megszerzésének. Ezeket tematizálja a jövő tavasszal megnyíló kiállítás, amelyet április 29-én – a szabad királyi városi rang adományozásának 400. évfordulója alkalmával – szeretnének megnyitni”.