
Nyerges-tetői megemlékezés 2022. március 15-én. Hó volt, nem is kicsi
Fotó: Veres Nándor
1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat visszatekintésére hivatkozva.
2023. március 15., 10:382023. március 15., 10:38
2023. március 15., 10:412023. március 15., 10:41
A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra,
de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.
Kifejtették, Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket tizenegy éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.
Megmérték a légnyomatot (légnyomást) párizsi hüvelykekben, a páranyomatot (páranyomást) és a csapadékot párizsi vonalakban, a mérsékletet (hőmérséklet) a Réaumur-skála szerint, a szél irányát és sebességét, valamint a felhőzet mennyiségét – ismertették.
Kiemelték, abban, hogy ezek az időjárási adatok a mai napig fennmaradhattak, felbecsülhetetlen érdemei voltak Kruspér Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából publikálta az adatsorokat a „Légtüneti észleletek” című, 1866-ban megjelent munkájában.
Nyerges-tetői megemlékezés 2016-ban és 2022-ben. Más időjárási viszonyok
Az 1848. március 15-én regisztrált értékeket Réthly Antal, az akkori meteorológiai intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság egykori elnöke, neves éghajlatkutató dolgozta fel részletesen a budapesti forradalom 100. évfordulója alkalmából, az Időjárás című folyóirat hasábjain, és ebben az adatokat már a ma is használt mértékegységekben adta meg.
de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy
Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.
Az Időjárás című folyóirat 1948-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza – a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt. Hozzátették, a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján
és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.
Ami pedig a jelent és Székelyföldet illeti,
Fagypont alatti hőmérsékleti minimumot jegyeztek még Gyergyóalfaluban (–1,4 Celsius-fok), Kézdivásárhelyen (–2,3 fok), illetve Sepsiszentgyörgyön (–0,8 fok). Székelyudvarhelyen már pozitív tartományba esett a hajnali hideg (1,9 fok), akárcsak Marosvásárhelyen (1,1 fok) – tájékoztat a romániai Országos Meteorológiai Szolgálat.
Délelőtt tíz órára már jócskán enyhült az idő, Marosvásárhelyen 7, Székelyudvarhelyen 8, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen 9–9 fokot mértek. Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban viszont maradt a hideg, 4, illetve 3 fok.
Ami a nap hátralevő részét illeti, Székelyföld területén 9 és 14 Celsius-fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, többnyire felhős lesz az égbolt, elszigetelten esőre is számítani lehet, mérsékelt széllel – áll a meteorológiai szolgálat következő tizenkét órára vonatkozó előrejelzésében.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
szóljon hozzá!