
Nyerges-tetői megemlékezés 2022. március 15-én. Hó volt, nem is kicsi
Fotó: Veres Nándor
1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat visszatekintésére hivatkozva.
2023. március 15., 10:382023. március 15., 10:38
2023. március 15., 10:412023. március 15., 10:41
A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra,
de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.
Kifejtették, Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket tizenegy éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.
Megmérték a légnyomatot (légnyomást) párizsi hüvelykekben, a páranyomatot (páranyomást) és a csapadékot párizsi vonalakban, a mérsékletet (hőmérséklet) a Réaumur-skála szerint, a szél irányát és sebességét, valamint a felhőzet mennyiségét – ismertették.
Kiemelték, abban, hogy ezek az időjárási adatok a mai napig fennmaradhattak, felbecsülhetetlen érdemei voltak Kruspér Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából publikálta az adatsorokat a „Légtüneti észleletek” című, 1866-ban megjelent munkájában.
Nyerges-tetői megemlékezés 2016-ban és 2022-ben. Más időjárási viszonyok
Az 1848. március 15-én regisztrált értékeket Réthly Antal, az akkori meteorológiai intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság egykori elnöke, neves éghajlatkutató dolgozta fel részletesen a budapesti forradalom 100. évfordulója alkalmából, az Időjárás című folyóirat hasábjain, és ebben az adatokat már a ma is használt mértékegységekben adta meg.
de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy
Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.
Az Időjárás című folyóirat 1948-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza – a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt. Hozzátették, a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján
és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.
Ami pedig a jelent és Székelyföldet illeti,
Fagypont alatti hőmérsékleti minimumot jegyeztek még Gyergyóalfaluban (–1,4 Celsius-fok), Kézdivásárhelyen (–2,3 fok), illetve Sepsiszentgyörgyön (–0,8 fok). Székelyudvarhelyen már pozitív tartományba esett a hajnali hideg (1,9 fok), akárcsak Marosvásárhelyen (1,1 fok) – tájékoztat a romániai Országos Meteorológiai Szolgálat.
Délelőtt tíz órára már jócskán enyhült az idő, Marosvásárhelyen 7, Székelyudvarhelyen 8, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen 9–9 fokot mértek. Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban viszont maradt a hideg, 4, illetve 3 fok.
Ami a nap hátralevő részét illeti, Székelyföld területén 9 és 14 Celsius-fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, többnyire felhős lesz az égbolt, elszigetelten esőre is számítani lehet, mérsékelt széllel – áll a meteorológiai szolgálat következő tizenkét órára vonatkozó előrejelzésében.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!