
Nyerges-tetői megemlékezés 2022. március 15-én. Hó volt, nem is kicsi
Fotó: Veres Nándor
1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat visszatekintésére hivatkozva.
2023. március 15., 10:382023. március 15., 10:38
2023. március 15., 10:412023. március 15., 10:41
A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra,
de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.
Kifejtették, Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket tizenegy éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.
Megmérték a légnyomatot (légnyomást) párizsi hüvelykekben, a páranyomatot (páranyomást) és a csapadékot párizsi vonalakban, a mérsékletet (hőmérséklet) a Réaumur-skála szerint, a szél irányát és sebességét, valamint a felhőzet mennyiségét – ismertették.
Kiemelték, abban, hogy ezek az időjárási adatok a mai napig fennmaradhattak, felbecsülhetetlen érdemei voltak Kruspér Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából publikálta az adatsorokat a „Légtüneti észleletek” című, 1866-ban megjelent munkájában.
Nyerges-tetői megemlékezés 2016-ban és 2022-ben. Más időjárási viszonyok
Az 1848. március 15-én regisztrált értékeket Réthly Antal, az akkori meteorológiai intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság egykori elnöke, neves éghajlatkutató dolgozta fel részletesen a budapesti forradalom 100. évfordulója alkalmából, az Időjárás című folyóirat hasábjain, és ebben az adatokat már a ma is használt mértékegységekben adta meg.
de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy
Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.
Az Időjárás című folyóirat 1948-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza – a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt. Hozzátették, a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján
és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.
Ami pedig a jelent és Székelyföldet illeti,
Fagypont alatti hőmérsékleti minimumot jegyeztek még Gyergyóalfaluban (–1,4 Celsius-fok), Kézdivásárhelyen (–2,3 fok), illetve Sepsiszentgyörgyön (–0,8 fok). Székelyudvarhelyen már pozitív tartományba esett a hajnali hideg (1,9 fok), akárcsak Marosvásárhelyen (1,1 fok) – tájékoztat a romániai Országos Meteorológiai Szolgálat.
Délelőtt tíz órára már jócskán enyhült az idő, Marosvásárhelyen 7, Székelyudvarhelyen 8, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen 9–9 fokot mértek. Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban viszont maradt a hideg, 4, illetve 3 fok.
Ami a nap hátralevő részét illeti, Székelyföld területén 9 és 14 Celsius-fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet, többnyire felhős lesz az égbolt, elszigetelten esőre is számítani lehet, mérsékelt széllel – áll a meteorológiai szolgálat következő tizenkét órára vonatkozó előrejelzésében.
Másodpercenként 1250-ről 1300 köbméterre emelkedett a Duna vízhozama vasárnap a romániai belépési pontnál, Báziásnál, és továbbra is jelentősen elmarad a másodpercenként 3900 köbméteres októberi sokéves átlagtól.
Csaknem 15,5 millióan utaztak vonattal Romániában 2026 második negyedévében, 5,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
A hétvégén Hargita megye több településén is fennakadtak a rendőrség szűrőjén ittas sofőrök.
Elhunyt Kollár Lajos orvosprofesszor; a magyarországi érsebészet korszakalkotó és iskolateremtő egyéniségét életének 79. évében érte a halál – adta hírül Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomány Kara (PTE-ETK) szombaton.
szóljon hozzá!