Először indul pénteken magyar népi gyógyászat tanfolyam Erdélyben. Erről kérdeztük Gáj Nándor szervezőt.
2011. szeptember 15., 15:132011. szeptember 15., 15:13
2011. szeptember 15., 15:182011. szeptember 15., 15:18
A népi gyógyászat tudásanyagában együtt élnek a racionális és irracionális gyógymódok, ezek közösen alkotják a gyógyító hagyományt, tudást, biztosítják a kívánt terápiás hatás – áll a magyar lexikonokban a népi gyógyászat leírásánál. Egy komplex rendszer részeiként – sok egyéb elem mellett – megtalálhatók benne a gyógynövények, a különböző kenő- és csontkovács-technikák, borogatások, ráolvasások, varázslások, imák és olykor a gyógyulást segítő szent helyek. Ebben az irányban szervez képzést a Hajlék Egyesület.
– Honnan jött az ötlet, hogy ilyen képzést szervezzetek?
– Már régóta ismerjük ezt az irányvonalat, amelyben emberek visszatérnek a hagyományos gyógymódokhoz, kúrákhoz és kevésbé folyamodnak gyógyszerekhez. Főleg az interneten, de személyesen is találkoztunk előadókkal, gyógyítókkal az elmult évben és páran elhatároztuk, hogy
újratanulnánk ezt a tudást. Mivel ilyen képzés csak Magyarországon van, elhatároztuk, hogy megszervezzük egy kicsit közelebb, itt Erdélyben.
– Mit ad ez a képzés, mi a tananyag?
– A régi időkben sok olyan utat ismertek, amivel nemcsak egy kis megfázást, hanem akár egy ficamot vagy egy komolyabb megbetegedést kezelni tudtak. Ebből a tudásból ma is maradt fent falukon, de egyre kevesebb. Ezeket fogjuk újra elsajátítani, az inazást, csontkovácsolást, gyógyfüvek ismeretét és használatát, mézzel, léppel való gyógyítást, és mivel ugye Erdélyben vagyunk a gyógyfürdők használatát is. Sajnos „Magyar Népi Gyógyász” elismert oklevelet nem kapunk, véleményem szerint ezt nehéz lenne itt elfogadtatni, azonban a képzésben benne van egy alapmasszázs kurzus is, ami elismert oklevelet ad. Ez a tény azonban nem sok embert érdekel, sokan csak a tudásért jönnek el.
– Vannak jelentkezők?
– Azt tudom mondani, hogy egy hónap hirdetés után már 27 jelentkezőnél tartunk, még van 3 hely, amire főleg háromszéki, csíki, illetve udvarhelyszéki jelentkezőket várunk, de természetesen senkit sem utasítunk vissza, aki előbb jelentkezik azt fogadjuk el. Érdeklődni a www.hajlekegyesulet.blogspot.com oldalon lehet.
Kézdivásárhelyen is elérhető lesz a helyi önkormányzat és a Diakónia Alapítvány által közösen működtetett Gondosóra program, amelynek használói szükség esetén egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek az éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálaton.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
szóljon hozzá!