Székelyvarságon régebb még a papokat is rávették a szokások betartására
Fotó: Barabás Ákos
Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amikor is Mária megtisztulására és Jézus templomi bemutatására emlékezik a katolikus egyház. A Székelyföldön is általánosan elterjedt képzet szerint ha ma kisüt a nap, és a medve, meglátván saját árnyékát, gyorsan visszamegy a barlangjába, még negyven napig kemény télre számíthatunk.
2023. február 02., 07:262023. február 02., 07:26
Az ünnep arról kapta nevét, hogy a népi hagyomány szerint ezen a napon szentelték meg azokat a gyertyákat, amelyek a bölcsőtől a koporsóig elkísérték a hívő embert. A szabolcsi zsinat (1092) sorolta a kötelező ünnepek közé. Ha beteg volt a háznál, ha gyermek született, ha meghalt valaki, szentelt gyertyákat égettek.
Természeti csapások ellen is szentelt gyertyával védekeztek, villámlás, vihar, jégeső alkalmával meggyújtották. Némely vidéken az épülő házba is befalaztak egy darab szentelt gyertyát. Néhol az ünnepi mise előtt körmenetet tartanak, a pap lila színű liturgikus ruhát viselve (a lila a bűnbánat színe) végzi a gyertyaszentelést. Az állatbetegségek gyógyításánál is hasznosnak ítélték a füstjét: a beteg lovat a fejétől indulva körbejárták kézben tartott égő szentelt gyertyával.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napján az ozsdolaiak is egyszerű, fehér viaszgyertyákat vittek a templomba. A mise végén a hívek papilag megáldott, égő gyertyákkal vonultak végig a falu főterén. A szentelt gyertyát később nagy időben, égszakadás idején vették elő, lángja mellett imádkoztak a vihar csendesüléséért. A szentelt gyertyát szokták még égetni halott mellett, megkerítéskor ezzel kísérték ki a lelket. (A megkerítés Csíkszentdomokoson ma is élő szokását Balázs Lajos néprajzkutató egy itt letelepedett törzs hagyatékának tartja a honfoglalás, sőt a kereszténység előtti korból.)
Ajnádon a gyertyaszentelői gyertyával „megkerítik” a beteget, hogy meggyógyuljon. A moldvai Magyarfaluban az ezen a napon szentelt gyertyát elsősorban a vihar oszlatására, betegség esetén, valamint a „Rossz” távoltartása céljából használták.
Az időjóslások mindenütt elterjedtek ezen az ünnepen, hiszen a nap már „egy pásztorugrásnál hosszabb”. Ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint annak előtte volt – ehhez kapcsolódik a „medvepróba” is: napsütésben az állat megláthatja az árnyékát, megijed, és negyven napra visszabújik a barlangjába, ha viszont zord idő van, megrázza bundáját, s kinn marad.
Éppen ezért ezen a napon nem is szabad a macskát kikergetni a házból!
A sóvidéki gazdák szerint a télnek mostanig pontosan a fele telt el. Barabás László több mondókát is lejegyzett a Forog az esztendő kereke című monográfiájában:
Gyertyaszentelőn, ha a nap süt a tetőre,
Számíthatsz a télnek keményebb felére.
Tiszta gyertyaszentelő,
A búzának jó üdő.
Ha fénylik gyertyaszentelő,
Az izéket vedd elő!
Itt az izék (vagy ízik) takarmány-maradékot jelent, és a rigmussal arra utaltak, hogy az állatokat még sokáig kell az istállóban etetni. Vadasdon úgy tartották, ha az ereszen hosszú jégcsapok lógnak, bő lesz a kukoricatermés, megnőnek a csövek. Tanácsos volt ezen a napon válogatni a kukorica-vetőmagot, de a csuszáját nem volt szabad elégetni, hogy a kukorica ne üszkösödjön meg.
A naphoz kapcsolódó csángó hiedelem szerint: „ha csepeg az ereszhíja, akkor hamar tavaszodik, ha nem, akkor későn.” Kászonfeltízen azt mondták, ha ezen az ünnepen a szél a gyertyát kifújja, és az eszterhéj csepeg, rossz tavasz lesz.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napját a varságiak jeles ünnepnek tartották. Szűz Mária tiszteletét szem előtt tartva erdőre nem jártak, halasztható munkát nem végeztek. Templomba mentek, ahol a nagymise előtt gyertyát szenteltettek. A gyertyaszentelés miatt az emberek ezen a napon igyekeztek időben odaérni a templomba. Előzőleg boltban, vagy a plébánián vásároltak gyertyákat, amelyeket magukkal vittek a misére. Egy szál gyertyát meggyújtottak, és égő gyertyával a kezükben álltak templomi helyükön.
A pap az oltártól indulva elhaladt a padsorok között és jobbra-balra fordulva szenteltvizet hintette a padok felé. Közben a kántor vezetésével zengett az ének a negyven nappal korábban földre érkezett világ világosságáról. Amikor a pap visszaérkezett az oltárhoz, az emberek elfújták a kezükben tartott gyertyákat, és elkezdődött a mise. Idősebb varságiak szerint ezt a szertartást a XX. század utolsó negyedében bizonyos papok nem akarták végezni, de a nép határozott kívánságára kötélnek álltak.
Mise után az emberek hazavitték a szentelt gyertyáikat, és év közben szükség esetén használták azokat: pl. vihar, erős idő közeledtével, beteg ember és beteg állat gyógyításakor, a haldokló lelkének védelme alkalmával, halott mellett égetve, házszenteléskor az asztalon égetve.
Barth János: Jézus dicsértessék! – A székelyvarsági hegyi tanyák népének vallási hagyományai (Kecskemét, 2006)
Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító csomagja értelmében ezentúl a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőknek is éves 2430 lejes hozzájárulás ellenében kellene fenntartaniuk biztosítotti státuszukat. Az RMDSZ felháborítónak tartja az intézkedést.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a
A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.
Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.
Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.
Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
Egy fa dőlt ki Csíkszeredában, valamint több mint 2500 felhasználó maradt áram nélkül Csíkszéken a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hétfőn délután – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Kidőlt fáról küldött fotót csíkszeredai olvasónk hétfő délután, amelyet már a helyszínre kiszállt tűzoltók daraboltak fel.
A mezőgazdaságban nagy hasznát lehet venni a mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak, de számos más területen is kiaknázható az új technológia. Az MI lehetőségeiről tartottak konferenciát hétfőn Csíkszeredában.
szóljon hozzá!