
Kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi a romániai egészségügyi rendszert – vélik a szakemberek
Fotó: Barabás Ákos
Az alulfinanszírozottság a romániai egészségügyi ellátórendszer talán legnagyobb rákfenéje – vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Őket egy európai szintű felmérés eredményeinek ismeretében kerestük, amely szerint a felmért 35 országból a romániai egészségügyi rendszer szerepelt a legrosszabbul.
2017. március 28., 11:582017. március 28., 11:58
2017. március 28., 12:002017. március 28., 12:00
A romániai egészségügyi rendszer teljesít a legrosszabbul a vizsgált európai országok közül – derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) tavalyi felméréséből. Az európai szintű felmérést egy svéd intézet, a Health Powerhouse állítja össze már tíz éve, minden esztendőben. A teljes jelentés itt érhető el.
Az összesítésben 35 európai országot adott kritériumok szerint skáláztak, amelyben összesen 1000 pontot lehet elérni. Az országok többek között aszerint kaptak pontokat az egészségügyi rendszerükre, hogy mennyire érvényesülnek a betegek jogai, mennyire elérhető a rendszer, azaz mennyi időt kell várakozni a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokra (például laboratóriumi vizsgálatok), továbbá milyen a megelőzés színvonala és a gyógyszerellátottság, ezek mellett pedig azt is pontozták, hogy milyen széleskörűek az egészségügyi szolgáltatások.
A jelentés szerint 2016-ban a holland egészségügyi rendszer teljesített a legjobban 927 ponttal.
A közép-kelet-európai régióban a cseh egészségügy végzett a legjobb pontszámmal (780 pont), de Szlovákia, Szerbia, Görögország, Ciprus, Bulgária, sőt Albánia (551 pont) is jóval túlteljesít a hazai egészségügyön. A felmérés szerint Romániában nagyon magas az abortuszok és a császármetszéses születések száma, illetve a gyerekhalandóság tekintetében is vezet az ország. Továbbá rossz minősítést kapott az ország az alkohol- és magas vérnyomásos betegségek megelőzésében is.
Hogyan lehetne „bezöldülni”? Románia a pirosak között is a legrosszabb, bordó színű
Az egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozottsága, kiszámíthatatlansága, az orvosi szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés, a lesújtó egészségügyi mutatók – csak néhány fontosabb szempont, amiért az országos egészségügyi rendszer ott tart, ahol. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint
„Nem csoda, hogy a hazai egészségügyi rendszer utolsó helyen végzett. Főként kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi. Tudjuk, hogy sok esetben pénzelvonások és elszivárgások történnek, a szükséges összegek nem oda jutnak, ahol a rendeltetésszerű helyük lenne. Arról nem beszélve, hogy a jelentősebb beruházásoknak sincs gyakorlati jelentőségük. Például az egészségügyi alapellátó rendszert egy informatikai programnak rendelték alá, amely nem járult hozzá a minőségi javuláshoz, inkább az ágazatban dolgozók munkáját nehezíti. Nem az ellen vagyunk a kollégákkal, hogy ne modernizálódjon a rendszer, viszont nem ilyen minőségben” – vélekedett Soós-Szabó Klára. Megemlítette azt is, úgy látja, évről évre rosszabbodik a helyzet e téren az országban.
– fogalmazott a jelentéssel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint mondta, a hazai egészségügyi rendszer krónikus alulfinanszírozottsága a fő ok, amiért Románia a leghátrébb végzett a listán. Emellett – folytatta –, az is mérvadó, hogy az egészségügynek leosztott pénzalapok elosztása legtöbbször politikai érdekek mentén történik. Ezenfelül szót ejtett a hazai ellátórendszer kiszámíthatatlanságáról is.
Nem kell meglepődni az eredményen
Fotó: Boda L. Gergely
„Kilencedik éve vagyok kórházigazgató Csíkszeredában. Ezalatt tizenkilenc egészségügyi miniszter munkásságát éltem meg. Ez azt mutatja, hogy képtelenség itt tervezni és egy páciensközpontú egészségügyi politikát folytatni. Koherens, összefüggő egészségügyi reformpolitikára, illetve olyan emberekre van szükség az országban, akik képesek ezt véghezvinni. Továbbá elegendő időt kell biztosítani nekik erre” – zárta a kórházmenedzser.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
szóljon hozzá!