
Kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi a romániai egészségügyi rendszert – vélik a szakemberek
Fotó: Barabás Ákos
Az alulfinanszírozottság a romániai egészségügyi ellátórendszer talán legnagyobb rákfenéje – vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Őket egy európai szintű felmérés eredményeinek ismeretében kerestük, amely szerint a felmért 35 országból a romániai egészségügyi rendszer szerepelt a legrosszabbul.
2017. március 28., 11:582017. március 28., 11:58
2017. március 28., 12:002017. március 28., 12:00
A romániai egészségügyi rendszer teljesít a legrosszabbul a vizsgált európai országok közül – derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) tavalyi felméréséből. Az európai szintű felmérést egy svéd intézet, a Health Powerhouse állítja össze már tíz éve, minden esztendőben. A teljes jelentés itt érhető el.
Az összesítésben 35 európai országot adott kritériumok szerint skáláztak, amelyben összesen 1000 pontot lehet elérni. Az országok többek között aszerint kaptak pontokat az egészségügyi rendszerükre, hogy mennyire érvényesülnek a betegek jogai, mennyire elérhető a rendszer, azaz mennyi időt kell várakozni a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokra (például laboratóriumi vizsgálatok), továbbá milyen a megelőzés színvonala és a gyógyszerellátottság, ezek mellett pedig azt is pontozták, hogy milyen széleskörűek az egészségügyi szolgáltatások.
A jelentés szerint 2016-ban a holland egészségügyi rendszer teljesített a legjobban 927 ponttal.
A közép-kelet-európai régióban a cseh egészségügy végzett a legjobb pontszámmal (780 pont), de Szlovákia, Szerbia, Görögország, Ciprus, Bulgária, sőt Albánia (551 pont) is jóval túlteljesít a hazai egészségügyön. A felmérés szerint Romániában nagyon magas az abortuszok és a császármetszéses születések száma, illetve a gyerekhalandóság tekintetében is vezet az ország. Továbbá rossz minősítést kapott az ország az alkohol- és magas vérnyomásos betegségek megelőzésében is.
Hogyan lehetne „bezöldülni”? Románia a pirosak között is a legrosszabb, bordó színű
Az egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozottsága, kiszámíthatatlansága, az orvosi szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés, a lesújtó egészségügyi mutatók – csak néhány fontosabb szempont, amiért az országos egészségügyi rendszer ott tart, ahol. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint
„Nem csoda, hogy a hazai egészségügyi rendszer utolsó helyen végzett. Főként kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi. Tudjuk, hogy sok esetben pénzelvonások és elszivárgások történnek, a szükséges összegek nem oda jutnak, ahol a rendeltetésszerű helyük lenne. Arról nem beszélve, hogy a jelentősebb beruházásoknak sincs gyakorlati jelentőségük. Például az egészségügyi alapellátó rendszert egy informatikai programnak rendelték alá, amely nem járult hozzá a minőségi javuláshoz, inkább az ágazatban dolgozók munkáját nehezíti. Nem az ellen vagyunk a kollégákkal, hogy ne modernizálódjon a rendszer, viszont nem ilyen minőségben” – vélekedett Soós-Szabó Klára. Megemlítette azt is, úgy látja, évről évre rosszabbodik a helyzet e téren az országban.
– fogalmazott a jelentéssel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint mondta, a hazai egészségügyi rendszer krónikus alulfinanszírozottsága a fő ok, amiért Románia a leghátrébb végzett a listán. Emellett – folytatta –, az is mérvadó, hogy az egészségügynek leosztott pénzalapok elosztása legtöbbször politikai érdekek mentén történik. Ezenfelül szót ejtett a hazai ellátórendszer kiszámíthatatlanságáról is.
Nem kell meglepődni az eredményen
Fotó: Boda L. Gergely
„Kilencedik éve vagyok kórházigazgató Csíkszeredában. Ezalatt tizenkilenc egészségügyi miniszter munkásságát éltem meg. Ez azt mutatja, hogy képtelenség itt tervezni és egy páciensközpontú egészségügyi politikát folytatni. Koherens, összefüggő egészségügyi reformpolitikára, illetve olyan emberekre van szükség az országban, akik képesek ezt véghezvinni. Továbbá elegendő időt kell biztosítani nekik erre” – zárta a kórházmenedzser.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
szóljon hozzá!