
Kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi a romániai egészségügyi rendszert – vélik a szakemberek
Fotó: Barabás Ákos
Az alulfinanszírozottság a romániai egészségügyi ellátórendszer talán legnagyobb rákfenéje – vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Őket egy európai szintű felmérés eredményeinek ismeretében kerestük, amely szerint a felmért 35 országból a romániai egészségügyi rendszer szerepelt a legrosszabbul.
2017. március 28., 11:582017. március 28., 11:58
2017. március 28., 12:002017. március 28., 12:00
A romániai egészségügyi rendszer teljesít a legrosszabbul a vizsgált európai országok közül – derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) tavalyi felméréséből. Az európai szintű felmérést egy svéd intézet, a Health Powerhouse állítja össze már tíz éve, minden esztendőben. A teljes jelentés itt érhető el.
Az összesítésben 35 európai országot adott kritériumok szerint skáláztak, amelyben összesen 1000 pontot lehet elérni. Az országok többek között aszerint kaptak pontokat az egészségügyi rendszerükre, hogy mennyire érvényesülnek a betegek jogai, mennyire elérhető a rendszer, azaz mennyi időt kell várakozni a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokra (például laboratóriumi vizsgálatok), továbbá milyen a megelőzés színvonala és a gyógyszerellátottság, ezek mellett pedig azt is pontozták, hogy milyen széleskörűek az egészségügyi szolgáltatások.
A jelentés szerint 2016-ban a holland egészségügyi rendszer teljesített a legjobban 927 ponttal.
A közép-kelet-európai régióban a cseh egészségügy végzett a legjobb pontszámmal (780 pont), de Szlovákia, Szerbia, Görögország, Ciprus, Bulgária, sőt Albánia (551 pont) is jóval túlteljesít a hazai egészségügyön. A felmérés szerint Romániában nagyon magas az abortuszok és a császármetszéses születések száma, illetve a gyerekhalandóság tekintetében is vezet az ország. Továbbá rossz minősítést kapott az ország az alkohol- és magas vérnyomásos betegségek megelőzésében is.
Hogyan lehetne „bezöldülni”? Románia a pirosak között is a legrosszabb, bordó színű
Az egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozottsága, kiszámíthatatlansága, az orvosi szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés, a lesújtó egészségügyi mutatók – csak néhány fontosabb szempont, amiért az országos egészségügyi rendszer ott tart, ahol. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint
„Nem csoda, hogy a hazai egészségügyi rendszer utolsó helyen végzett. Főként kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi. Tudjuk, hogy sok esetben pénzelvonások és elszivárgások történnek, a szükséges összegek nem oda jutnak, ahol a rendeltetésszerű helyük lenne. Arról nem beszélve, hogy a jelentősebb beruházásoknak sincs gyakorlati jelentőségük. Például az egészségügyi alapellátó rendszert egy informatikai programnak rendelték alá, amely nem járult hozzá a minőségi javuláshoz, inkább az ágazatban dolgozók munkáját nehezíti. Nem az ellen vagyunk a kollégákkal, hogy ne modernizálódjon a rendszer, viszont nem ilyen minőségben” – vélekedett Soós-Szabó Klára. Megemlítette azt is, úgy látja, évről évre rosszabbodik a helyzet e téren az országban.
– fogalmazott a jelentéssel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint mondta, a hazai egészségügyi rendszer krónikus alulfinanszírozottsága a fő ok, amiért Románia a leghátrébb végzett a listán. Emellett – folytatta –, az is mérvadó, hogy az egészségügynek leosztott pénzalapok elosztása legtöbbször politikai érdekek mentén történik. Ezenfelül szót ejtett a hazai ellátórendszer kiszámíthatatlanságáról is.
Nem kell meglepődni az eredményen
Fotó: Boda L. Gergely
„Kilencedik éve vagyok kórházigazgató Csíkszeredában. Ezalatt tizenkilenc egészségügyi miniszter munkásságát éltem meg. Ez azt mutatja, hogy képtelenség itt tervezni és egy páciensközpontú egészségügyi politikát folytatni. Koherens, összefüggő egészségügyi reformpolitikára, illetve olyan emberekre van szükség az országban, akik képesek ezt véghezvinni. Továbbá elegendő időt kell biztosítani nekik erre” – zárta a kórházmenedzser.
November elején újraindulhat a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorának egyike, ami enyhítheti a román energiarendszerre nehezedő nyomást – jelentette ki szerdán Cristian Bușoi volt energiaügyi államtitkár.
Mintegy 26 600 eurót csaltak ki egy vállalkozástól ismeretlen elkövetők, akik az adóhatóság és egy bank képviselőinek adták ki magukat. A pénzt egy indonéziai bankszámlára utalták.
Dróntámadás ért szerdán egy Konstanca felé tartó kereskedelmi hajót a Fekete-tengeren, a bolgár partok közelében – közölték a szófiai hatóságok az EFE szerint.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.
A bíróságon kéri a marosvásárhelyi Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítésének felfüggesztését egy határozott lakó, legalábbis ezt mondta a kedd esti lakossági fórumon, ahol sok érdekes dolgot hangzott el, viszonylag civilizált hangnemben.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést.
Az RMDSZ semmiféle adóemelést nem támogat, mert a lakosság és a gazdaság már nem bír el újabb terheket – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla részben megváltoztatta a Maros Megyei Törvényszék korábbi döntését, és jogerősen elrendelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult per elsőfokú tárgyalásának elkezdését.
Románia lakóhely szerint nyilvántartott népessége 21,558 millió fő volt 2026. július 1-jén, 0,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!