
Kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi a romániai egészségügyi rendszert – vélik a szakemberek
Fotó: Barabás Ákos
Az alulfinanszírozottság a romániai egészségügyi ellátórendszer talán legnagyobb rákfenéje – vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Őket egy európai szintű felmérés eredményeinek ismeretében kerestük, amely szerint a felmért 35 országból a romániai egészségügyi rendszer szerepelt a legrosszabbul.
2017. március 28., 11:582017. március 28., 11:58
2017. március 28., 12:002017. március 28., 12:00
A romániai egészségügyi rendszer teljesít a legrosszabbul a vizsgált európai országok közül – derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) tavalyi felméréséből. Az európai szintű felmérést egy svéd intézet, a Health Powerhouse állítja össze már tíz éve, minden esztendőben. A teljes jelentés itt érhető el.
Az összesítésben 35 európai országot adott kritériumok szerint skáláztak, amelyben összesen 1000 pontot lehet elérni. Az országok többek között aszerint kaptak pontokat az egészségügyi rendszerükre, hogy mennyire érvényesülnek a betegek jogai, mennyire elérhető a rendszer, azaz mennyi időt kell várakozni a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokra (például laboratóriumi vizsgálatok), továbbá milyen a megelőzés színvonala és a gyógyszerellátottság, ezek mellett pedig azt is pontozták, hogy milyen széleskörűek az egészségügyi szolgáltatások.
A jelentés szerint 2016-ban a holland egészségügyi rendszer teljesített a legjobban 927 ponttal.
A közép-kelet-európai régióban a cseh egészségügy végzett a legjobb pontszámmal (780 pont), de Szlovákia, Szerbia, Görögország, Ciprus, Bulgária, sőt Albánia (551 pont) is jóval túlteljesít a hazai egészségügyön. A felmérés szerint Romániában nagyon magas az abortuszok és a császármetszéses születések száma, illetve a gyerekhalandóság tekintetében is vezet az ország. Továbbá rossz minősítést kapott az ország az alkohol- és magas vérnyomásos betegségek megelőzésében is.
Hogyan lehetne „bezöldülni”? Románia a pirosak között is a legrosszabb, bordó színű
Az egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozottsága, kiszámíthatatlansága, az orvosi szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés, a lesújtó egészségügyi mutatók – csak néhány fontosabb szempont, amiért az országos egészségügyi rendszer ott tart, ahol. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint
„Nem csoda, hogy a hazai egészségügyi rendszer utolsó helyen végzett. Főként kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi. Tudjuk, hogy sok esetben pénzelvonások és elszivárgások történnek, a szükséges összegek nem oda jutnak, ahol a rendeltetésszerű helyük lenne. Arról nem beszélve, hogy a jelentősebb beruházásoknak sincs gyakorlati jelentőségük. Például az egészségügyi alapellátó rendszert egy informatikai programnak rendelték alá, amely nem járult hozzá a minőségi javuláshoz, inkább az ágazatban dolgozók munkáját nehezíti. Nem az ellen vagyunk a kollégákkal, hogy ne modernizálódjon a rendszer, viszont nem ilyen minőségben” – vélekedett Soós-Szabó Klára. Megemlítette azt is, úgy látja, évről évre rosszabbodik a helyzet e téren az országban.
– fogalmazott a jelentéssel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint mondta, a hazai egészségügyi rendszer krónikus alulfinanszírozottsága a fő ok, amiért Románia a leghátrébb végzett a listán. Emellett – folytatta –, az is mérvadó, hogy az egészségügynek leosztott pénzalapok elosztása legtöbbször politikai érdekek mentén történik. Ezenfelül szót ejtett a hazai ellátórendszer kiszámíthatatlanságáról is.
Nem kell meglepődni az eredményen
Fotó: Boda L. Gergely
„Kilencedik éve vagyok kórházigazgató Csíkszeredában. Ezalatt tizenkilenc egészségügyi miniszter munkásságát éltem meg. Ez azt mutatja, hogy képtelenség itt tervezni és egy páciensközpontú egészségügyi politikát folytatni. Koherens, összefüggő egészségügyi reformpolitikára, illetve olyan emberekre van szükség az országban, akik képesek ezt véghezvinni. Továbbá elegendő időt kell biztosítani nekik erre” – zárta a kórházmenedzser.
A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában.
Lenyűgöző hangszerrel egészült ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Bartók Béla-terem új ékszerét Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át, a zongorát pedig maga az alkotó szólaltatta meg először.
Kárp György 80 címmel különleges, zenés-vidám estére várják az érdeklődőket március 5-én, csütörtökön 18 órától a Szovátai Városháza dísztermében
A romániai lakások háromnegyede nincs pénzügyileg védve a természeti katasztrófák ellen, mivel a közel 10 millió lakóingatlan közül mindössze mintegy 2,4 millió rendelkezik kötelező biztosítással – jelentette ki a PAID vezérigazgatója.
Az oktatási minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére új módszertant fogadott el a kisebbségi tankönyvek beszerzésére – számol be az RMDSZ sajtóosztálya.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.
szóljon hozzá!