
Kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi a romániai egészségügyi rendszert – vélik a szakemberek
Fotó: Barabás Ákos
Az alulfinanszírozottság a romániai egészségügyi ellátórendszer talán legnagyobb rákfenéje – vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Őket egy európai szintű felmérés eredményeinek ismeretében kerestük, amely szerint a felmért 35 országból a romániai egészségügyi rendszer szerepelt a legrosszabbul.
2017. március 28., 11:582017. március 28., 11:58
2017. március 28., 12:002017. március 28., 12:00
A romániai egészségügyi rendszer teljesít a legrosszabbul a vizsgált európai országok közül – derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) tavalyi felméréséből. Az európai szintű felmérést egy svéd intézet, a Health Powerhouse állítja össze már tíz éve, minden esztendőben. A teljes jelentés itt érhető el.
Az összesítésben 35 európai országot adott kritériumok szerint skáláztak, amelyben összesen 1000 pontot lehet elérni. Az országok többek között aszerint kaptak pontokat az egészségügyi rendszerükre, hogy mennyire érvényesülnek a betegek jogai, mennyire elérhető a rendszer, azaz mennyi időt kell várakozni a díjmentes egészségügyi szolgáltatásokra (például laboratóriumi vizsgálatok), továbbá milyen a megelőzés színvonala és a gyógyszerellátottság, ezek mellett pedig azt is pontozták, hogy milyen széleskörűek az egészségügyi szolgáltatások.
A jelentés szerint 2016-ban a holland egészségügyi rendszer teljesített a legjobban 927 ponttal.
A közép-kelet-európai régióban a cseh egészségügy végzett a legjobb pontszámmal (780 pont), de Szlovákia, Szerbia, Görögország, Ciprus, Bulgária, sőt Albánia (551 pont) is jóval túlteljesít a hazai egészségügyön. A felmérés szerint Romániában nagyon magas az abortuszok és a császármetszéses születések száma, illetve a gyerekhalandóság tekintetében is vezet az ország. Továbbá rossz minősítést kapott az ország az alkohol- és magas vérnyomásos betegségek megelőzésében is.
Hogyan lehetne „bezöldülni”? Románia a pirosak között is a legrosszabb, bordó színű
Az egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozottsága, kiszámíthatatlansága, az orvosi szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés, a lesújtó egészségügyi mutatók – csak néhány fontosabb szempont, amiért az országos egészségügyi rendszer ott tart, ahol. Soós-Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint
„Nem csoda, hogy a hazai egészségügyi rendszer utolsó helyen végzett. Főként kiszámíthatatlanság és alulfinanszírozás jellemzi. Tudjuk, hogy sok esetben pénzelvonások és elszivárgások történnek, a szükséges összegek nem oda jutnak, ahol a rendeltetésszerű helyük lenne. Arról nem beszélve, hogy a jelentősebb beruházásoknak sincs gyakorlati jelentőségük. Például az egészségügyi alapellátó rendszert egy informatikai programnak rendelték alá, amely nem járult hozzá a minőségi javuláshoz, inkább az ágazatban dolgozók munkáját nehezíti. Nem az ellen vagyunk a kollégákkal, hogy ne modernizálódjon a rendszer, viszont nem ilyen minőségben” – vélekedett Soós-Szabó Klára. Megemlítette azt is, úgy látja, évről évre rosszabbodik a helyzet e téren az országban.
– fogalmazott a jelentéssel kapcsolatos kérdésünkre Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint mondta, a hazai egészségügyi rendszer krónikus alulfinanszírozottsága a fő ok, amiért Románia a leghátrébb végzett a listán. Emellett – folytatta –, az is mérvadó, hogy az egészségügynek leosztott pénzalapok elosztása legtöbbször politikai érdekek mentén történik. Ezenfelül szót ejtett a hazai ellátórendszer kiszámíthatatlanságáról is.
Nem kell meglepődni az eredményen
Fotó: Boda L. Gergely
„Kilencedik éve vagyok kórházigazgató Csíkszeredában. Ezalatt tizenkilenc egészségügyi miniszter munkásságát éltem meg. Ez azt mutatja, hogy képtelenség itt tervezni és egy páciensközpontú egészségügyi politikát folytatni. Koherens, összefüggő egészségügyi reformpolitikára, illetve olyan emberekre van szükség az országban, akik képesek ezt véghezvinni. Továbbá elegendő időt kell biztosítani nekik erre” – zárta a kórházmenedzser.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!