Katalógus a viseletkincsről. Hiánypótló kiadvány készült
Fotó: Balázs Katalin
Néprajzi, főleg népviseletekre összpontosító katalógust jelentetett meg a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. A névadó születésének kilencvenedik évfordulóján mutatják be, egy országos néprajzi konferencia keretében, ugyanakkor leplezik le Tarisznyás Márton szobrát is.
2017. november 22., 18:072017. november 22., 18:07
2017. november 22., 18:082017. november 22., 18:08
„Az utóbbi huszonöt évben, noha voltak néprajzi jellegű kutatásaink és egyéb tevékenységeink, az e téren összegyűlt tudást nem nagyon tettük közhírré” – fogalmazott Csergő Tibor múzeumigazgató arra célozva, hogy néprajzi kötet utoljára 1982-ben jelent meg Tarisznyás Márton feljegyzéseiből, és 2006 volt az az esztendő, amikor a múzeumban elkészült a népviseleteket is bemutató, ma is látható kiállítás.
A három, múzeumban dolgozó néprajzos – a magyarországi Abrudbányai-Győri Tamás, illetve a helybéli Borsos Gyöngyi és Szőcs Levente – révén tevődött a hangsúly idén újra a néprajzra, digitalizálták a gyűjteményt, és az ő munkájuk eredménye az új katalógus is, benne a múzeumban fellelhető viseletek leírásával. Noha zömmel a magyar népviseleteket tartalmazza, de – akár a múzeumi gyűjteményből – a kiadványból nem hiányzik a román, csángó, cigány viselet sem.
– mutatta az igazgató az első példányt, mely formáját tekintve azonos a korábban kiadott Karácsony János-albummal.
A Kriza János Néprajzi Társasággal és a Hargita megyei önkormányzattal közösen szervezett konferencián, november 29–30-án már bárki kézbe veheti ezt a katalógust, ugyanakkor nyílik alkalom minden érdeklődő számára, hogy a néprajzi előadásokat meghallgassa. A vándorkonferenciára a romániai magyar néprajzosok érkeznek Gyergyószentmiklósra, és a tudományos előadások, illetve kötetbemutató mellett még egy eseményre sor kerül:
Gyergyószentmiklósról elszármazott személy, Nagy Miklós orvos finanszírozza a múzeum névadójának a szobrát, kivitelezője pedig a szintén Dombóváron élő festő és szobrász, Varga Gábor. Ő az, akinek alkotásait már ismerhetik a szentmiklósiak, hiszen ő készítette az Orbán Balázs-szobrot, illetve a gimnázium épületén a címeres domborművet.
Csergő Tibor múzeumigazgató tájékoztatója rövid- és hosszútávú tervekről
Fotó: Balázs Katalin
A Tarisznyás Márton születésének 90. évfordulójára készülő szobor egyelőre a múzeum udvarán kap helyet, de az igazgató megjegyezte: ha a városrendezés olyan fázisba ér, amikor köztereinkről már csak a díszek hiányoznak, és méltó helye lesz ott a „múzeum lelkének” is, nem lesz akadálya a helyváltoztatásnak.
A költözködés ideje bizonytalan
Uniós pályázatból kellene felújítani a múzeumot. A hárommillió lej feletti támogatásból valósulna meg a nyílászárók cseréje, az épületgépészet villanyhálózat-cserével, fűtéssel és szigeteléssel, valamint az udvar újrarendezése. Nyár óta tudott, hogy ennek a munkálatnak feltétele az épület kiüresítése, csak még az a kérdés, hogy mikor és hová kell költözni. A részletes tervezésre kiírt közbeszerzési eljáráson senki nem jelentkezett, így a feltételek átszabására és újabb kiírásra kerül sor, utána következik a kivitelezők versenyeztetése és a tényleges munkálat. Csergő Tibor emiatt csak jövő májusig tud rendezvényeket tervezni, hisz nem tudni, mikor kell átadni munkaterületnek az ingatlant.
Egyelőre még az sem világos, a műértékek hol kapnak helyet, tervezik, hogy az adminisztráció a volt tüdőkórház januártól felújításra kerülő helyiségeibe költözik át, a raktárak egy részét is ott alakítják ki. A többiről, további lehetséges raktárhelyiségekről még egyeztetni kell az önkormányzattal. „Merem remélni, hogy jövő nyár elejétől megkezdődik a felújítás, és a késlekedésekkel nem jutunk oda, hogy a projekt megvalósítása megkérdőjeleződjön” – mondta az intézmény igazgatója.
A munkálatok kezdetétől hozzávetőleg egy évre lesz szükség, amíg a múzeumot újra berendezhetik az ingatlanban. Az átmeneti időszakra körvonalazódik egy olyan terv, amely turistaforgalmat jelentene, múzeumi szolgáltatást nyújtana. A Tinka-féle vízimalom mellett, a malomárok és Békény között vásárol meg egy területrészt az önkormányzat. Ha tisztázódik a birtokviszony, akkor a múzeum vízzel hajtott szerkezetek rekonstrukcióit helyezné el ott. A Békényen megmaradt egyetlen malom mellett tehát működő állapotban lenne megtekinthető a vízifűrész, a kártoló, a ványoló és a mosató. „Megvan az elképzelés, hogyan lehetne ott egy busznyi turistát fogadni, a város alszegi részét e téren fejleszteni, az idegenforgalomba bevonni” – fogalmaz Csergő Tibor, de leszögezi: ez az elképzelés, vannak tényezők még, melyek nélkül nem nyílhat meg a nagyközönség előtt a vízzel hajtott szerkezetek múzeumi részlege.
Öt nagyiklandi és mezőkapusi ingatlanban végzett házkutatást csütörtökön a Maros megyei rendőrség.
Mivel a Székely Mikó Kollégium igazgatónője, Sztakics Éva a júniusi önkormányzati választásokon bejutott a városi tanácsba, sőt a héten alpolgármesterré is választották, az iskola tantestülete csütörtökön döntött arról, kit javasol utódjául.
Vajon mi, akik számára evidens, hogy látjuk a minket körülvevő világot, gondoltunk már bele valaha, hogy milyen lehet az élet teljes sötétségben?
Székelyföldi útjának utolsó megállójaként érkezett Sepsiszentgyörgyre csütörtökön a magyarországi Miniszterelnökség vezető minisztere. A sajtóval való találkozón Gulyás Gergely a román-magyar kapcsolatokról, a schengeni csatlakozásról is beszélt.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă csütörtökön bejelentette, hogy mintegy 19 ezer szavazóhelyiséget alakítanak ki belföldön az államelnök-választásra, és közel 20 millió szavazólapot rendeltek meg a választások első fordulójára.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
Megkapta a marosvásárhelyi városháza az állami kincstártól a visszatartott 62 millió lejt – erősítette meg a Székelyhon értesülését Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere. A pénzt az elmaradt számlák kifizetésére fogják fordítani.
Legújabb animációs sorozatának első részét mutatja be a Székelyföldi Legendárium Székelyudvarhelyen, október 28-án, hétfőn, az animáció világnapján.
A defibrillátor használatát tanulták meg csütörtök délelőtt a marosvásárhelyi állatkert alkalmazottai, miután adományba kaptak egy életmentő készüléket.
Kézdivásárhely új helyi képviselő-testülete is letette a hivatali esküt. Az ünnepélyes ceremóniának a Vigadó Művelődési Központ díszterme adott helyet csütörtök délben.
szóljon hozzá!