Lakodalomnak indult, temetés lett belőle – ilyen volt a farsangolás Kézdivásárhelyen

„Maszkarás Bálok, közönséges Táncok, vigasságok sokuk ne legyenek, mert olyan alkalmatossággal az Emberek öszveborulnak és egymáshoz surlódnak, egymást kézzel illetik, egymásnak lehelletit beszívják, és így egyetlen egy Ember által egész sokasságok eltölthetnek betegséggel.

Így annak rendje és módja szerint idén is sikerült elkergetni a telet a gazdag hagyományokkal bíró Kézdiszék központjában, ahol az utóbbi évek legszínvonalasabb ilyen jellegű rendezvényét tartották szombat délben.

– helyiek és szomszéd falusiak – ez alkalommal is a főtér déli oldalán gyülekeztek 11 órakor, soraikban az elmaradhatatlan menyasszonnyal és vőlegénnyel. A zenészek sem maradtak el, akik főleg Kézdiszentlélekről, Torjáról és Gelencéről verbuválódtak, míg az éneklésben a gelencei férfidalárda vitte a prímet.

A szerepjátékokból a Daczó Zádor vezette kézdivásárhelyi színjátszó csoport ifjú növendékei is kivették részüket, de a társszervező torjai Bálványos Fiai Egyesült tagjai is kitettek magukért. Volt ott minden az új elemként bevezetett medveébresztéstől a halottsiratásig, titkos szeretőket felfedő táltos kecskéig,

Ez utóbbi, mármint a lángra lobbantás kissé akadozva ment ugyan, de végül Illés megadta magát, mint ahogy a tavasz beköszöntét sem lehet megakadályozni.

Záróakkord gyanánt az illusztris társaság énekszóval vonult be az egyik vendéglátóegység udvarára. Itt a házigazda Hegedűs Ferenc zsíros kenyérrel, forralt borral, teával fogadta őket, de – a kézdivásárhelyi Szabó Kálmán szilvapálinkája megkóstolása után – a felsőcsernátoni Réti család frissen sütött farsangi pánkójából és a torjai Szabó család kürtőskalácsából is bőven lehetett falatozni.