Külső és belső kihívások Közép-Európában

„Vannak biztos pontok az életünkben. A hit, a család, a szeretet nem relatív fogalmak, ezek a biztos pontok az életünkben. Család, hit és szeretet nélkül nincs társadalmi fejlődés, nincs emberi viszony, emberi kapcsolat. A szeretet és a hit egy olyan típusú megújuló energia, amely a társadalom belső szinergiáit úgy tudja katalizálni, hogy minél többet adunk belőle, annál több van. (…) A hitét vesztett, iránytű nélküli civilizált Nyugat-Európával szemben a közép-európai társadalmakban még mindig megvan az a típusú energia, ami alapján újra lehet szervezni az európai civilizációt. Trump azt is mondta, hogy újra kell szervezni a nyugat-európai civilizációkat.”

Nagyon sokan lenézték a visegrádi együttműködést. Ez az együttműködés azt bizonyítja, hogy a régiót bármennyire meggyűrte a történelem, bármilyen sok sérelmünk van, felül lehet emelkedni történelmi sérelmeken is. Klaus Johannis csíkszeredai látogatása is ezt bizonyítja, hogy lehet esély.”

Úgy véli, a román politikai elit bizonytalan. Azt gondolja, nagyon gyakran, hogy az Amerikával és a NATO-val való szövetség felülírja és kiváltja a magyar–román viszony rendezését. De ez nem így van, mert a régió csak akkor lehet erős, ha azokat a történelmi bizalmatlanságokat, amelyek kialakultak, megoldjuk. Nem hiába kérték az államelnököt, hogy legyen moderátora a román–magyar párbeszédnek, amelyik rendezett és őszinte kell legyen.

A Visegrádi Együttműködés

A szlovák előadó, Tomas Strazay rámutatott, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne jelenjenek meg új törésvonalak Európában. A Visegrádi Együttműködés sikeres együttműködési forma. Vannak más kezdeményezések is, de nem mindenik működik elég hatékonyan. Vannak eredmények is, de sok olyan együttműködési forma van, amely alapján meg kell nézni, hogy milyen eredmények vannak, és annak alapján továbblépni. Elmondta,

Az amerikaiaknak nagyon is érdeke, hogy egy erős Európa legyen, és fontos szövetségest szeretne látni Európában. Ami az amerikai álláspontot illeti, kicsit távolodik Ázsiától. Az idő múlásával az amerikai adminisztráció egyre jobban megérti, mit is akar a közép-európai régió. Úgy véli, nagyon pozitív lépés volt, hogy Donald Trump személyesen ellátogatott Varsóba. Nagyon logikus álláspontot képvisel a trumpi adminisztráció, Közép-Európában közös értékekre és barátokra talált. Fontos, hogy erős identitása legyen ezeknek a nemzeteknek és legyenek együttműködések. Nagyon sok közös van a trumpi adminisztráció és Közép-Európa törekvései között. Az új adminisztráció a globális politikai színpadon is erős szövetségest lát Európában.”

Mit akar Románia?

Van-e a román–magyar párbeszéd nélkül közép-európai építkezés? – tette fel a kérdést a moderátor Korodi Attilának, aki hangsúlyozta, ma Románia úgy gondolja, hogy számára a legfontosabb, hogy felzárkózzon az Európai Unió szűk nyugati magjához. Azok a rendszerek, amelyek az Európai Unióban is meghatározódnak, mint eurózóna, shengeni rendszerek, azt gondolja Románia, hogy neki a legfontosabb, hogy ezeket a politikai és makroszintű standardokat teljesítse. Másik felől Románia azt gondolja, hogy ő egy stabil partner a NATO-berendezkedésen belül az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által jelzett vonalnak. Biztonságpolitikai szempontból kezeli ezt így. Mivel Románia Nyugat-Európában és az erős uniós magban gondolkodik, a közép-európai szint az Románia számára technikai szint.

És hogy kell párbeszéd, de igazából nem látják, hogy meddig kellene elmenni. Nekünk fontos az, hogy a mi önazonosságunkat megtartó jogvédelmi rendszer kiépítéséhez beszéljünk arról az európai uniós viszonyrendszerben és Washington viszonyrendszerében is.”

A nemzeti liberális párt erőforrása az erdélyi polgármesterek. Például a váradi, a kolozsvári, a gyulafehérvári, akik közelebb állnak a közösségeikhez, akik tudják kezelni az egyéni jogokat és a közösségi jogokat. Romániában, Erdélyben, a térségben létezik együttműködés, amelyet meg szeretnének erősíteni – főleg a fiatalok révén.

Elmondta, a V4-csoporthoz Románia is szeretett volna csatlakozni, de megértették, hogy ez egy regionális kezdeményezés. „Ez nem azt jelentette, hogy Romániát elszigetelik, kizárják, ha ennek nem része. Nem vagyunk tagja, de nagyon jó kapcsolatot ápolunk a V4-gyel.”

El kell varrni a szálakat

Németh Zsolt a panel összefoglalásaként rámutatott, a közép-európai probléma újra itt van a levegőben. „Ennek az az oka, hogy nagyon komoly nyitott kérdések keletkeztek az elmúlt egy-két esztendőben, amelyek az adott válaszok során megkerülhetetlenné válnak. A magyar kormány válasza talán az egyik legkitapinthatóbb válasz: Közép-Európa van és lennie kell. Fontos az, hogy ebben az építkezésben szerepet vállaljunk, adja magát a biztonságpolitikai dimenzió, hiszen ha más nem, az Amerikai Egyesült Államok elnöke azt mondta, hogy amennyiben nem lesz kétszázalékos hozzájárulása a NATO tagállamoknak a honvédelmi költségvetéshez, akkor bezár a bazár. Adja magát a gazdasági vonatkozása a közép-európai problémának, hiszen 19 óra vasúttal Tusnádfürdő és Pozsony, tehát

Ez vonatkozik mind a közlekedésre, mind pedig az energetikára. (...) A katonaságon, a biztonságpolitikán, a gazdaságon, az infrastruktúrán túlmenően pedig van még itt valami, amiről az amerikai elnök beszélt, ez pedig az értékeknek a dimenziója. Azt gondolom, hogy fontos a beszédet úgy is értelmeznünk, hogy ő azt mondta, hogy fontosabb az értékdimenziója ennek a közép-európai együttműködésnek, mintsem a katonai vagy gazdasági vonatkozása, mert

és ennek a régiónak ilyen értelemben van mondanivalója a fönntartható európai jövővel kapcsolatban is.” Úgy fogalmazott, az elvarratlan szálak Közép-Európában nem spórolhatók meg a közép-európai építkezésből.