Középkori templom maradványait, illetve sírokat tárnak fel a Szent Miklós-hegyen

Fel szeretné újítani a Szent Miklós Plébániát a katolikus egyház, ezért is kérték fel a Haáz Rezső Múzeum munkatársait, hogy vizsgálják meg az épület alapjait, hiszen azt sejtették, hogy ott egy korábbi templom maradványai lehetnek – számolt be az előzményekről lapunknak Nyárádi Zsolt, ásatásvezető régész.

Mint mondta, az elvégzett munkát követően hamar kiderült, hogy a plébániát nem is a régi templom romjaira építették. Éppen ezért

Érdekes leletek a sírkertből

Minden jel arra utal, hogy a középkori templom tizennyolcadik század második felében történt elbontását követően nagy mennyiségű földet hordtak el a helyszínről, hogy kialakíthassák a mai plébánia előtti teret – magyarázta az ásatás vezetője, hozzátéve, hogy ezzel a temetőben is kárt tehettek.

Erre példa egy női csontváz, amelynek a koponyáján egy gyöngyökből készült párta volt látható. Nem sokkal későbbi időszakból származik egy másik női csontváz, amelyre az egykori templom sekrestyéjének fala mellett bukkantak. Ennek a kezében

Amerikai diákok

Az ásatások helyszínén nagy volt a sürgés-forgás, ott találkoztunk Carlos Carvalhoval, az antropológus csoport vezetőjével, aki egy a Haáz Rezső Múzeummal szerződésben álló kanadai vállalatnak dolgozik. Cégük a Dél Floridai Egyetemmel (University of South Florida), illetve az Ohio Állami Egyetemmel (Ohio State University) is kapcsolatban áll, így többségében ezen intézmények hallgatóit hozták el a székelyudvarhelyi ásatásokra, hogy gyakorlatot szerezhessenek a régészet területén, illetve segítsék a feltárást. A csapat egyik része a terepen tevékenykedik, a többiek a múzeum laborjában elemzik a leleteket. Közölte, hogy

A megtalált tárgyakat konzerválják, a csontvázakat pedig megtisztítják, majd egyebek mellett megpróbálják meghatározni a nemüket, illetve a betegségeket, amelyekben szenvedhettek. Ezáltal teljesebb képet kapnak az akkori emberek életéről és haláluk körülményeiről.

Nyárádi Zsolt ezt azzal egészítette ki, hogy

Egyelőre nem tudni, hogy mikor fejeződnek be az ásatások a Szent Miklós-hegyen, hiszen a régészek arra törekednek, hogy minél több információt gyűjtsenek. Nyárádi megjegyezte,

Lassan összeálló múlt

A régészek és antropológusok által végzett feltárás egyrészt a Római Katolikus Egyháznak segít be, másfelől várostörténeti szempontból is jelentős – jelentette ki Nyárádi Zsolt.

Székelyudvarhelyt és papját az 1333–1334-ban említik a pápai tizedjegyzékben, ami azt jelenti, hogy

Az sem kizárt azonban, hogy az említésben a Székelytámadt várban fellelt késő románkori kolostortemplomról lehet szó. Utóbbiról azonban még nem sikerült megállapítani, hogy korábban lehetett-e plébánia.

„Ez egy bonyolult kérdés, így lesz dolgunk az elkövetkező években is, amíg kibogozzuk a helyzetet.