Közelebb kerülhettek a világűrhöz a kézdivásárhelyiek

majd rátért vadászpilótává válása történetének ismertetésére.

– idézte fel első, repüléssel kapcsolatos élményét Farkas Bertalan.

A továbbiakban az előadó az űrkutatás történetének fontosabb mozzanatait ismertette az első műhold fellövésétől kezdődően, Jurij Gagarin űrrepülésén át a holdra szállásig, majd űrhajós karrierjének kezdeteit mutatta be. 1976-ben a szovjet kormány úgy döntött, lehetőséget ad a szocialista országoknak, hogy vegyenek részt az Interkozmosz együttműködési programban. Magyarország akkori vezetői is aláírták a szerződést, és megkezdődött a vadászpilóták közül az űrhajós-jelöltek kiválogatása. Farkas akkoriban a pápai vadászrepülő ezrednél dolgozott, és

A kiképzés a Szovjetunióban található Csillagvárosban zajlott, a többi szocialista ország képviselőinek – többek között a román Dumitru Prunariu – részvételével. A folyamat két éven át tartott, és rengeteg lemondással járt, például kevés időt tölthettek a velük kiutazó családjukkal, a szovjet hatóságok azonban mindenben támogatták őket. „Olyan kiszolgálást kaptunk a család számára, ami lehetőséget adott, hogy ne foglalkozzunk családi problémákkal. Segítettek, hogy a felkészülésre koncentrálhassunk” – fogalmazott az első magyar űrhajós.

Az egykori vadászpilóta arról is beszámolt, hogy a következő magyar űrhajós 2024 végén, vagy 2025-ben utazhat a világűrbe. Összesen 243 jelentkező volt, köztük nők is, végül négyen „maradtak talpon”, közülük fog kikerülni a győztes, aki Farkas Bertalan nyomdokaiba léphet.

– osztotta meg jövőbeli terveit az előadó.

Az előadás utolsó részében Farkas Bertalan az 1980-as űrutazás során készült videófelvételeket vetített le, folyamatosan magyarázva a látottakat, majd a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolt. „Kozmikus egészséget kívánok önöknek, családtagjaiknak, barátaiknak, és a világon mindenkinek, aki békét és egy szebb jövőt akar a gyerekeinknek, unokáinknak” – zárta gondolatait Farkas Bertalan.