
A júliusi károk felmérése jelenleg is tart. A legtöbb településen utakat és hidakat rongált meg az ítéletidő Hargita megyében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tizennyolc Hargita megyei településen összesen közel tízmillió lej értékű kárt okoztak a viharos esőzések május közepétől június végéig. A lista azonban még nem teljes, a júliusi károk felmérése jelenleg is tart. A folyamatot körülményesebbé teszi, hogy több megye vízügyi igazgatósága is be kell kapcsolódjon kárfelmérésbe.
2021. július 16., 10:252021. július 16., 10:25
2021. július 16., 12:162021. július 16., 12:16
Összesen tizennyolc Hargita megyei közigazgatási egységben – községekben és városokban – okozott károkat az ítéletidő május közepétől június végéig, derül ki a kárfelmérési adatokat tartalmazó, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal által a minap elfogadott határozatból.
A kárértékek tekintetében a második helyen a megyei önkormányzat áll az általa ügykezelt megyei utakban keletkezett károk miatt, amelyeknek az összértéke 2,85 millió lej.
A legtöbb településen nagyrészt megyei, községi és erdei utakat rongáltak meg az áradások, de több fa-, illetve betonhidat, pallókat is megrongált a víz – derül ki az összesítésből.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kárfelmérési lista még nem teljes, a júliusi veszteségek felmérése ugyanis jelenleg is tart – tájékoztatott Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A károk jellegétől függően több intézmény és hatóság képviselői is részt vesznek a kárfelmérő bizottságokban, a folyamatot pedig körülményesebbé teszi az is, hogy az érintett települések három folyónak a vízgyűjtő medencéiben találhatók, így három megye – Hargita, Maros és Neamț – vízügyi igazgatóságai is részt kell vegyenek a felmérésekben.
Noha eredetileg úgy volt, hogy az érintett polgármesteri hivatalok közvetlenül a fejlesztési minisztérium alárendeltségében működő Országos Befektetési Alaptól (CNI) kell kártérítést igényeljenek, de végül azt az értesítést kapta a prefektusi hivatal – akárcsak a többi az országban –, hogy
– tudtuk meg a kormányhivatal szóvivőjétől.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
szóljon hozzá!