
A júliusi károk felmérése jelenleg is tart. A legtöbb településen utakat és hidakat rongált meg az ítéletidő Hargita megyében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tizennyolc Hargita megyei településen összesen közel tízmillió lej értékű kárt okoztak a viharos esőzések május közepétől június végéig. A lista azonban még nem teljes, a júliusi károk felmérése jelenleg is tart. A folyamatot körülményesebbé teszi, hogy több megye vízügyi igazgatósága is be kell kapcsolódjon kárfelmérésbe.
2021. július 16., 10:252021. július 16., 10:25
2021. július 16., 12:162021. július 16., 12:16
Összesen tizennyolc Hargita megyei közigazgatási egységben – községekben és városokban – okozott károkat az ítéletidő május közepétől június végéig, derül ki a kárfelmérési adatokat tartalmazó, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal által a minap elfogadott határozatból.
A kárértékek tekintetében a második helyen a megyei önkormányzat áll az általa ügykezelt megyei utakban keletkezett károk miatt, amelyeknek az összértéke 2,85 millió lej.
A legtöbb településen nagyrészt megyei, községi és erdei utakat rongáltak meg az áradások, de több fa-, illetve betonhidat, pallókat is megrongált a víz – derül ki az összesítésből.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kárfelmérési lista még nem teljes, a júliusi veszteségek felmérése ugyanis jelenleg is tart – tájékoztatott Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A károk jellegétől függően több intézmény és hatóság képviselői is részt vesznek a kárfelmérő bizottságokban, a folyamatot pedig körülményesebbé teszi az is, hogy az érintett települések három folyónak a vízgyűjtő medencéiben találhatók, így három megye – Hargita, Maros és Neamț – vízügyi igazgatóságai is részt kell vegyenek a felmérésekben.
Noha eredetileg úgy volt, hogy az érintett polgármesteri hivatalok közvetlenül a fejlesztési minisztérium alárendeltségében működő Országos Befektetési Alaptól (CNI) kell kártérítést igényeljenek, de végül azt az értesítést kapta a prefektusi hivatal – akárcsak a többi az országban –, hogy
– tudtuk meg a kormányhivatal szóvivőjétől.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!