Könnyebb a földtulajdon rendezése
A földterületek adásvételét, a kataszteri, tulajdonjogi bejegyzéseket segítik a kataszteri törvény idén elfogadott módosításai. Ugyanakkor a birtoklás bejegyzése is lehetővé vált költséges bírósági eljárás nélkül. A változásokról Sorin Truțăval, a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) igazgatójával beszélgettünk.
A 1996-ból származó 7-es számú kataszteri törvény több pontjának módosítását a Hargita megyei kataszteri hivatal kezdeményezésére, a Tánczos Barna csíki szenátor által benyújtott módosítási javaslatok alapján sikerült elérni, az újdonságokat az idei 185-ös számú törvény tartalmazza. Ennek alapján
a földtörvény rendelkezései szerint kiállított birtokba helyezési jegyzőkönyvek az általános kataszteri bejegyzés során a tulajdonra jogosult személyek nevére jegyezhetők be.
,,Korábban az általános kataszteri bejegyzés során azokban az esetekben, amikor a birtokleveleket még nem adták ki, ideiglenesen a közigazgatási egység nevére jegyezték be a területet, ezt csak később, a birtoklevél kiállítása után lehetett átírni a tulajdonos nevére” – magyarázta az igazgató. Rámutatott, ezzel két folyamatot, a kataszteri bejegyzést és a földtörvény alapján a tulajdonjog megállapítását egységesítették, így az általános kataszterezés finanszírozása során a visszaszolgáltatási folyamatot is be lehet fejezni. Erre szerinte Hargita megyében Csíkszenttamás a legjobb példa –
a módosítás után több mint 900 birtokba helyezési jegyzőkönyvet állítottak ki azokban a dűlőkben, ahol kataszteri bejegyzés volt folyamatban.
Érvényesíthető jogok
Egy másik változtatás szerint az egypártrendszer idején kollektivizált övezetekben, amennyiben birtoklevelet kapott a tulajdonos, és eladta a telket, bejegyezhető a tulajdonjog akkor is, ha az adásvétel nem volt hivatalos, hanem zsebszerződéssel történt. Nem lehet viszont ezt megtenni, ha nincs birtoklevél.
Annak ellenére, hogy sok ígéret volt és van olyan földterületek vásárlásra, amelyeket még nem szolgáltattak vissza, másképp nem lehet a tulajdonjogot bejegyezni, mert először a birtokba helyezést kell befejezni a birtoklevél kiadásával. Ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy a földtörvény alkalmazásáért alakult helyi bizottság rendelkezésére álló földalap lecsökken”
– részletezte. A kollektivizálás által nem érintett településeken, ha a tulajdonost nem lehet azonosítani, de a terület használóit igen, az általános kataszteri bejegyzés során bejegyeztethető a birtoklási jog, ha a helyi hatóság elismeri őket tulajdonosként. Amennyiben egy parcella kataszteri bejegyzése során több tulajdonost azonosítanak, ezt nyilvántartásba veszik, majd a telekkönyvezés a tulajdonrészeket megállapító jogerős bírósági döntés alapján történik meg.
Fontos, hogy az általános kataszteri bejegyzés befejezése után ha hibákat, elírásokat észlelnek, az érdekelt személy, vagy a kataszteri hivatal kérésére módosításokat lehet végezni, mindaddig, amíg egy tulajdon gazdát cserél”
– magyarázta Truță.
Bejegyeztethető a birtoklás
Sokan vártak arra lehetőségre, amelyet a kataszteri hivatal vezetője is nagyon fontosnak tartott, a tényleges birtoklás kérésre történő bejegyzésére – ezt szintén a kataszteri törvény módosítása teszi lehetővé. Az új rendelkezések szerint
igényelhető a tulajdonjogot igazoló iratok hiányában a telekkönyvbe be nem jegyzett, vagy a korábban nyitott telekkönyvbe bejegyzett, és ezen a bejegyzésen a 2011-ben életbe lépett, 2009-ből származó 287-es számú törvény (Polgári Törvénykönyv) előtti 30 évben nem módosított nyilvántartású területek birtoklásának bejegyzése.
Az érdekeltek egy, a kataszteri hivatal által elfogadott kataszteri felmérési dokumentációval kell rendelkeznie, ugyanakkor igazolást kell beszereznie a helyi polgármesteri hivataltól arról, hogy fizette a terület adóját és a telek nem közterület,, vagy a nyilvántartásban nem szerepel az állam vagy a közigazgatási egység nevén. Szükség van továbbá a szomszédok aláírásával ellátott jegyzőkönyvre, és egy saját felelősségre adott hitelesített nyilatkozatra. Utóbbinak tartalmaznia kell, hogy az igénylő a területtel tulajdonosként rendelkezik, házasságban él, vagy sem, hogy nem adta el, vagy zálogosította el a területet, a telek nem képezi jogi vita tárgyát, nincs kivonva a körforgásból (nem birtokolható, vagy eladható), résztulajdonban van, vagy sem – előbbi esetben minden tulajdonrészről nyilatkozni kell. Szintén be kell mutatni, ha létezik, a birtoklásra vonatkozó iratot, a személyazonossági igazolvány és házassági bizonyítvány másolatát, illetve a telekkönyvi kivonatot. Amennyiben bejegyezték a birtoklási jogot, a tulajdonjogot utólag, három év múlva telekkönyvezik a törvény értelmében. ,
Ez a birtokolt terület ezalatt eladható, kényszervégrehajtás, illetve örökség tárgyát képezheti – tehát teljes tulajdonjogként van jelen a körforgásban. Az eljárás során ellenőrzik, hogy a régi telekkönyvben történt-e új bejegyzés a hivatkozási időszak, 1981 október 1. óta – 30 évvel 2011 október 1. előtt, amikor érvénybe lépett a Polgári Törvénykönyv, az érintett igényli az említett igazolást a polgármesteri hivataltól és elkészítteti a kataszteri dokumentációt, majd a közjegyzőnél saját felelősségre nyilatkozatot tesz. Az eljárás költsége sokkal kisebb, mint egy elbirtoklás érdekében indított bírósági eljárásé”
– vázolta az igazgató. Mint elmondta, 120 lejbe kerül a kataszteri hivatalnál a bejegyzés, emellett a kataszteri dokumentáció elkészítéséért, illetve a közjegyzői tiszteletdíjat kell fizetni. ,,Ha figyelembe vesszük, hogy egy bírósági eljárás esetén többnyire szakértői véleményezésre is szükség van, a költségek jóval kisebbek, a procedúra pedig rövidebb” – emlékeztetett. Truță hozzátette, a helyes alkalmazás érdekében pontosításokat kértek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökségtől (ANCPI), ezeket pedig minden polgármesteri hivatalnak elküldték.
Előnyöket hozott
Sorin Truță szerint a kataszteri törvényt érintő módosítások előnye az is, hogy segíti az ingatlanok jogi körforgását a nem kollektivizált övezetekben, mert ott legtöbb esetben a telekkönyvi bejegyzéseket nem aktualizálták, sok adásvétel történt zsebszerződések alapján, és ezek nem szerepelnek a nyilvántartásokban.
A területek többségének nem tulajdonosa, hanem használója volt, az idős emberek egy része el szerette volna adni mezőgazdasági területeit, de a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt a beruházók nem vásárolták meg”
– vázolta az igazgató.
24h
