Medvére figyelmeztető tábla. Egyre gyakoribb látvány a vadállat az ember lakta területeken. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A vadkárok témájában szerveztek szakmai kerekasztalt pénteken Csíkszeredában, a találkozó központi témái főleg a medvék által okozott problémák köré épültek. Szó esett többek között a vadgazdálkodásról, a kilövési kvótáról, a nagyvadak és emberek közötti konfliktusokról. Az előadások után kötetlen beszélgetésen ütköztették álláspontjaikat.
2017. július 16., 20:332017. július 16., 20:33
2017. július 17., 11:492017. július 17., 11:49
A Hargita Megye Tanácsa márványtermében megszervezett workshop kezdetén egy elemzést tekinthettek meg a résztvevők, amelyet a megyei tanács elemző csoportja készített. A diagramokkal szemléltetett adatokból kiderült, hogy
Emellett a káresetek bejelentésének számát is vizsgálták az elmúlt öt évben, e szerint 2014-ben jelentették a legtöbbet (szinte 250-et), idén az év első félévében pedig mintegy 80 vadkárbejelentést jegyeztek.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nyitóbeszédében kihangsúlyozta, hiányérzete van, ugyanis a pénteki már a hatodik találkozó volt a vadkárok témakörében,
Borboly szerint a témakör tárgyalását a jogi kérdések tisztázásánál kell kezdeni, és mint mondta, Romániában ennek alapja az alkotmány. „A 22-es és 32-es cikkelyekben az állam garanciát vállal az ember élethez való jogáért és testi épségének védelméért. Ez az alap, innen kell elindulni. Emellett együttműködésre kell bírni a különböző szereplőket, mint a vadászok és a természetvédők.
Emellett van a kérdésnek egy munkajogi oldala is, ugyanis a törvény tiltja az olyan munkások alkalmazását, akik nincsenek biztonságban.
– emelte ki Borboly.
Fotó: Pál Árpád
Ezt követően Fodor István, Sepsibodok polgármestere köszöntötte a résztvevőket, beszédében kihangsúlyozva, a medvekérdés Kovászna megyében is ugyanolyan problémákat szül, mint Hargita megyében.
A köszöntőbeszédek után a jelenlevők öt előadást hallgathattak meg, elsőként Csák László településfejlesztéssel foglalkozó közgazdász az európai uniós döntéshozatalról beszélt. „A ‘80-as ‘90-es évek elején azt látták az Európai Unióban, hogy az akkori tagállamok nem képesek a biodiverzitás témakörét egyedül megoldani. Ezért kezdeményezték a Natura 2000-es irányelv létrehozását, és ez az egységes európai szabályrendszer azóta is nagyon szigorú. Jelenleg minden európai uniós intézmény azt látja, hogy minden nagyon szép és jó a biodiverzitás szempontjából, hiszen egyre több a medve Hargita és Kovászna megyében, tehát működik az irányelv. Emellett azonban a brüsszeli elemzések is felhívják a figyelmet két aprócska dologra: az egyik az, hogy bár jól működik a biodiverzitási irányelv, azokat a személyeket, akiket ez érint, kártalanítás illeti meg az ezzel kapcsolatos többletteher miatt. Ez azonban nem működik.
– magyarázta Csák.
Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember elsősorban a medvekérdésben használt fogalmak tisztázását tartotta fontosnak. Mint mondta, ezeket gyakran rosszul használják, pedig óriási különbségek vannak a vadászok és a vadgazdák, illetve a vadászat és a vadgazdálkodás között. Mint mondta, a vadász vadászik, üldözőbe veszi a vadat azért, hogy szenvedélyből elejtse, ez tulajdonképpen egy hobbi. A vadászat tehát egy szabadidős tevékenység, amelyet olyanok művelnek, akiknek egyébként teljesen más a foglalkozásuk. Ezzel szemben egy bizonyos faj állományának kezelését, őrzését, védését és szabályozását a vadgazdák végzik.
A szakember továbbá a más országokban jelen lévő medvepopulációról is beszélt, rámutatva arra, hogy sok helyen kipusztult ez a faj, és ahol még jelen van, mint például Szlovákiában, Svédországban vagy Finnországban, mindenhol kilövési kvóta van érvényben annak ellenére, hogy jóval kisebb állományokról van szó, mint Romániában. Hozzátette, éppen ezért
Fotó: Pál Árpád
Farkas Attila vadgazdálkodási mérnök, a Soproni Egyetem gyergyószentmiklósi doktorandusza A Hargita megyei barnamedvekérdés reális vagy mesterségesen generált probléma? címmel tartott előadást. Mint mondta, nem lehet biztosra tudni, hogy hány medve él az országban, hiszen az állománybecslést sok minden befolyásolja.
Az eredményeket vadászterületenként felnőtt, fiatal és bocs korosztályokra bontva, illetve más egyéb kategóriák szerint osztályozva rögzítik. Ezek a megyei összesítések a környezetvédelmi ügynökségek szintjén történnek, majd az adatok átkerülnek az országos összesítésbe, és Farkas szerint itt kezdődnek a problémák, ugyanis
Hargita megyében 1575 nyilvántartott egyedszám van, és a megye összes (45) vadászterületén jelen van a barnamedve. Ezt az előadó térképen szemléltette, amelyből kiderült, hogy
Fotó: Pál Árpád
Farkas Attila előadásában arról is beszélt, hogy a negyvenötből 44 vadászterületen 2006 és 2016 között a barnamedvék száma növekvő tendenciát mutatott, és azokon a területeken történt nagyobb mértékű állománysűrűség növekedés, ahol korábban kevesebb egyed élt. A vizsgálatokból ugyanakkor kiderült, hogy az állatok elterjedési területe is növekszik, ami az előadó szerint érthető is, hiszen egy bizonyos terület csak egy bizonyos számú állományt képes eltartani, és ugyanott nem növekedhet a végtelenségig az egyedek száma. Szerinte
A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
A találkozón ezután Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Madártani Egyesület elnöke az Európai Medvefigyelő Napok megszervezésének lehetőségeiről és előnyeiről beszélt, Alexandru Gridan, a brassói erdészeti kutatóközpont munkatársa pedig arról, hogy tapasztalataik szerint
Az előadásokat követően Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere kisebb vitát robbantott ki azzal a kijelentésével, hogy ő
Fotó: Pál Árpád
A résztvevők közül a sepsikőröspataki Tamás Kincső is hangot adott véleményének a vita során. Mint mondta, nem tagja egyetlen zöldszervezetnek sem, de ebben a vitában az előtte szólóktól eltérően ő inkább a medvék pártját fogja. „Erdőn élek, a falutól egy kilométerre a medvék szomszédságában. A színvonalas előadásokban azonban nem hangzott el az, hogy a medve mindenevő. Amilyen képet kaptunk ma itt a medvéről, a szerint tehenet, juhot és kecskét eszik, illetve ezeket megsebesíti, továbbá lovat is eszik, és embert akar enni. A medve ezzel szemben mindenevő, nálunk például szedret eszik és a szomszéd méheire járt rá, amit bekerített villanypásztorral, és azóta nem megy oda. Európa más részein éppen azért hiányoznak a nagyvadak, mert kilőtték őket, és azért értékes a mi állományunk, mert itt még vannak. Akik a trófeavadászat ellen küzdenek, tulajdonképpen a kapitális hímek kilövése ellen küzdenek, hiszen mint tudjuk, nőstény medvét nem volt szabad kilőni, így a nagy hímeket vadászták és értékesítették tíztől harmincezer euróig. Így maradtak az anyamedvék és a fiatal bocsok, amelyek megszokták az ember közelségét, és kiszorultak az erdős területekről. Azok a kukázó példányok, amelyekre most kilövési engedélyt kapunk, valószínűleg trófeaként kevésbé hasznosíthatóak, illetve a vadásztársaságokra költségeket vonnak. A negatív szelekció tehát a vadállomány romlását és az emberközeli, túl bátor és túl vakmerő példányok elszaporodását eredményezte” – vonta le a következtetést Tamás Kincső.
Szabadidős lovas versenyt szervez évadnyitóként a Gyémántpatkó Egyesület április 27-én, szombaton Csíkzsögödben.
Eddig névtelen sepsiszentgyörgyi utcák kapnak nevet a helyi képviselő-testület döntése nyomán: a város roma negyedében, az Illyefalva felé vezető út két oldalán, továbbá Szépmezőn és a városhoz tartozó Kilyénben.
Számos utcát ideiglenesen lezárnak csütörtöktől Székelyudvarhelyen, a 2024-es Hargita Rali idején.
Bizonyos körülmények között több egészségügyi szolgáltatásra is ingyen lesznek jogosultak az egészségbiztosítással nem rendelkezők júliustól. Különböző vizsgálatok, konzultációk, laborvizsgálatok szerepelnek az ingyenessé váló szolgáltatások között.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket, Marosvásárhelyen azonban csak most készül erre a sürgősségi kórház. Az egészségügyi minisztérium már tavaly szabályozta a készítmények leadásának módját.
A Vadon Egyesület a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park felső sétányára várja az természetfotók iránt érdeklődőket április 24-én, szerdán 18 órakor. Ekkor nyitják meg ugyanis a Transnatura Természetfotó Klub Varázslatos természet című kiállítását.
A szabadságharc mécsesei – Női honvédek – 200 éve született Bányai Júlia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédszázadosa címmel nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön.
Több székelyföldi egyesület projektje nyert támogatást a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának idei kiírásán. Az eredményeket, a támogatásra javasolt egyesületek listáját közzétették a zöldövezet.ro oldalon.
Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Az egészséges és aktív életmód előmozdítása érdekében indított támogató csoportot a kézdivásárhelyi idősek számára a Gyulafehérvári Caritas. Az első, bemutató jellegű találkozót kedden délután tartották.
szóljon hozzá!