
Fotó: Erdély Bálint Előd
Habár a tavasz óta betervezett minden programjuk elmaradt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumnak végül sikerült megrendeznie a Pulzust: a kilenc éve Berze Imre szobrászművész által életre hívott székelyudvarhelyi művésztelep a járványügyi előírásoknak megfelelően, kissé másként zajlik majd, de esszenciájában változatlan.
2020. július 22., 10:492020. július 22., 10:49
A járvány miatti korlátozások a szervezőket is nehéz feladat elé állította: a székelyudvarhelyi művésztelep egyik jellegzetessége ugyanis a nemzetközi jellege volt, így az elmúlt közel egy évtizedben nemcsak az anyaországból, hanem igen távoli vidékekről is érkeztek részvevők. Idén a határainkon túli meghívottak nem tudtak eleget tenni a felkérésnek.
A Haáz Rezső Múzeum számára kiemelten fontos a rendezvény folytonosságának a biztosítása, tudtuk meg, nem utolsósorban azért is, mert a művésztelepen született alkotásokból egy-egy a Képtár gyűjteményébe kerül, ezáltal évről évre újabb értékes kortársalkotásokkal gyarapszik a közgyűjtemény.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A résztvevők hétfőn estére mind megérkeztek, az előkészítő munka kedden már zajlott a Spanyár-ház udvarán, mondta el lapunknak Miklós Zoltán múzeumigazgató. Ezúttal Benedek Levente képzőművész (Székelyudvarhely), Dobribán Melinda textilművész (Kolozsvár/Gyergyószentmiklós), Lőrincz Gyula grafikus (Kolozsvár), Makkai István szobrászművész (Marosvásárhely), Péter Alpár képzőművész (Sepsiszentgyörgy), Remus Irimescu szobrászművész (Temesvár), Zsigmond Adél textilművész (Csíkszereda), Öllerer Áron Viktor képzőművész (Székelyudvarhely), Kányádi Iréne művészettörténész (Nagyvárad) és a házigazda, Berze Imre a tábor résztvevői.
„Ezúttal arra kértük az alkotókat: a távolságtartási szabályokat figyelembe véve, mindenki egy kis zugban rendezze be az elkészült alkotásokat. Úgy gondoljuk és reméljük, hogy ez a furcsa helyzet akár egyedi, érdekes megoldásokat, ötleteket is szülhet” – magyarázta Miklós Zoltán. A rendhagyó táborzáró kiállítás július 29-én 18 órától lesz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!