
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
2026. február 18., 12:122026. február 18., 12:12
2026. február 18., 13:242026. február 18., 13:24
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) erről szóló közleményét az MTI szemlézte. Ebben rámutattak arra, hogy
A „külső böjt” gyakorlataként a modern ember felteheti magának a kérdést: mi az az érték vagy szokás az életében, amihez általában ragaszkodik, de amiről az „Isten előtti meghajlás jeleként” lemond a böjti időszakban.
A közlemény felidézi: a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot – mivel ezen a napon Jézus feltámadását ünneplik – az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt: a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszakban így a böjti napok száma éppen negyven.
A böjt a XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. E két napon és a nagyböjt többi péntekén
A püspöki konferencia közleményében kiemeltek szorosan összecsengenek Kovács Gergely gyulafehérvári érsek nagyböjti üzenetével, amely a Gyulafehérvári Főegyházmegye honlapján jelent meg. Az érsek is arra hívja ugyanis a híveket, hogy
mélyítsük el kapcsolatunkat Krisztussal, és engedjük, hogy életünk megújuljon. Az egyházi elöljáró üzenetében kiemeli, hogy a böjt, az imádság és az alamizsna nem öncélú cselekedetek, hanem a szív átalakulását szolgálják. A húsvétra való készület lényege nem pusztán a lemondás, hanem az, hogy Krisztus szenvedésének és feltámadásának misztériumát személyes életünk valóságává tegyük.
A püspöki konferencia gyakorlati iránymutatása és az érsek lelkipásztori buzdítása együtt rajzolják meg a nagyböjt teljes képét: a fegyelmezett önmegtartóztatás, a tudatos lemondás és a belső megtérés egységét. A negyven nap így nem pusztán hagyomány, hanem kegyelmi idő – lehetőség arra, hogy a hívek hittel és megújult szívvel érkezzenek el húsvét öröméhez.
Az egyedül élő idősek mellett egyre több „jóakaró” jelenik meg, aki kihasználja, kifosztja őket – figyelmeztet Csata Éva, a HIFA Egyesület elnöke, aki nyílt levélben fordult a külföldön élőkhöz, kérve, figyeljenek jobban oda itthon lévő szeretteikre.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Súlyos incidens történt péntek reggel a Ryanair Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe tartó járatán: a felszállást követően betört a repülőgép egyik ablaka, a kialakult helyzet miatt pedig megsérült egy utas.
Románia az év első felében már biztosította az idei állami hiteligény 49 százalékát – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámításából.
Az utcán maradhat a szemét Marosvásárhelyen, miután a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon az önkormányzat szemétszolgáltatásra vonatkozó határozatát. A városmenedzser szerint egyelőre nincs gond.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
szóljon hozzá!