
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
2026. február 18., 12:122026. február 18., 12:12
2026. február 18., 13:242026. február 18., 13:24
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) erről szóló közleményét az MTI szemlézte. Ebben rámutattak arra, hogy
A „külső böjt” gyakorlataként a modern ember felteheti magának a kérdést: mi az az érték vagy szokás az életében, amihez általában ragaszkodik, de amiről az „Isten előtti meghajlás jeleként” lemond a böjti időszakban.
A közlemény felidézi: a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot – mivel ezen a napon Jézus feltámadását ünneplik – az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt: a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszakban így a böjti napok száma éppen negyven.
A böjt a XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. E két napon és a nagyböjt többi péntekén
A püspöki konferencia közleményében kiemeltek szorosan összecsengenek Kovács Gergely gyulafehérvári érsek nagyböjti üzenetével, amely a Gyulafehérvári Főegyházmegye honlapján jelent meg. Az érsek is arra hívja ugyanis a híveket, hogy
mélyítsük el kapcsolatunkat Krisztussal, és engedjük, hogy életünk megújuljon. Az egyházi elöljáró üzenetében kiemeli, hogy a böjt, az imádság és az alamizsna nem öncélú cselekedetek, hanem a szív átalakulását szolgálják. A húsvétra való készület lényege nem pusztán a lemondás, hanem az, hogy Krisztus szenvedésének és feltámadásának misztériumát személyes életünk valóságává tegyük.
A püspöki konferencia gyakorlati iránymutatása és az érsek lelkipásztori buzdítása együtt rajzolják meg a nagyböjt teljes képét: a fegyelmezett önmegtartóztatás, a tudatos lemondás és a belső megtérés egységét. A negyven nap így nem pusztán hagyomány, hanem kegyelmi idő – lehetőség arra, hogy a hívek hittel és megújult szívvel érkezzenek el húsvét öröméhez.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!