
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
2026. február 18., 12:122026. február 18., 12:12
2026. február 18., 13:242026. február 18., 13:24
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) erről szóló közleményét az MTI szemlézte. Ebben rámutattak arra, hogy
A „külső böjt” gyakorlataként a modern ember felteheti magának a kérdést: mi az az érték vagy szokás az életében, amihez általában ragaszkodik, de amiről az „Isten előtti meghajlás jeleként” lemond a böjti időszakban.
A közlemény felidézi: a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot – mivel ezen a napon Jézus feltámadását ünneplik – az egyház nem tekinti böjti napnak, ezért a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt: a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszakban így a böjti napok száma éppen negyven.
A böjt a XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. E két napon és a nagyböjt többi péntekén
A püspöki konferencia közleményében kiemeltek szorosan összecsengenek Kovács Gergely gyulafehérvári érsek nagyböjti üzenetével, amely a Gyulafehérvári Főegyházmegye honlapján jelent meg. Az érsek is arra hívja ugyanis a híveket, hogy
mélyítsük el kapcsolatunkat Krisztussal, és engedjük, hogy életünk megújuljon. Az egyházi elöljáró üzenetében kiemeli, hogy a böjt, az imádság és az alamizsna nem öncélú cselekedetek, hanem a szív átalakulását szolgálják. A húsvétra való készület lényege nem pusztán a lemondás, hanem az, hogy Krisztus szenvedésének és feltámadásának misztériumát személyes életünk valóságává tegyük.
A püspöki konferencia gyakorlati iránymutatása és az érsek lelkipásztori buzdítása együtt rajzolják meg a nagyböjt teljes képét: a fegyelmezett önmegtartóztatás, a tudatos lemondás és a belső megtérés egységét. A negyven nap így nem pusztán hagyomány, hanem kegyelmi idő – lehetőség arra, hogy a hívek hittel és megújult szívvel érkezzenek el húsvét öröméhez.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
A képviselőház plenáris ülése hétfőn elfogadta a feddhetetlenségi törvény módosítását és kiegészítését az alkotmánybíróság észrevételei alapján.
Nicușor Dan államelnök hétfőn részt vett a tettrekészek koalíciójának távértekezletén, amelyet Ukrajna függetlenségének napján szerveztek meg.
Egy autó kapott lángra hétfőn délután a Maros megyei Felsőrépán, szerencsére senki sem sérült meg a tűzesetben – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Nagy visszhangot váltott ki az országban a szociális ösztöndíjak vakáció alatti megszüntetését célzó tervezet. Civil szervezetek, szülők és diákok tiltakoznak ellene, míg a minisztérium azzal érvel, hogy a támogatás célja az iskolába járás ösztönzése.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő napokban várhatóan másodpercenként 1600 köbméterre nő.
A pilóta lelki nyugalmának, felkészültségének, magabiztosságának, a honvédség és a tűzoltók gyors reagálásának köszönhető, hogy nem esett kár a civil infrastruktúrában a Gripen vadászgép lezuhanásakor.
szóljon hozzá!