
Felnőttek esetében szakképesítéssel is járhat az oktatás
Fotó: REAL – A doua sansa Facebook-oldal
Véget ér idén a Második esély elnevezésű program Kovászna és Hargita megyében. A programnak köszönhetően iskolázatlan fiatalok és idősek kapnak újabb lehetőséget arra, hogy elvégezzék az elemi vagy általános iskolai tanulmányaikat, és ezáltal nagyobb eséllyel találjanak maguknak munkahelyet.
2023. március 23., 20:122023. március 23., 20:12
Kovászna és Hargita megyék tanfelügyelőségei, valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza még 2021-ben nyert 9,5 millió lejes pályázatot a REAL – nyitott iskola minden korosztálynak elnevezésű projekt keretében, amelynek köszönhetően
– mindez sokak esetében azt jelenti, hogy most tanulnak meg írni és olvasni. A programon belül 520 pedagógust képeztek ki, akik a diákokkal foglalkoznak
Háromszékről kilenc iskola kapcsolódott be, Sepsiszentgyörgyről három: az Ady Endre, a Néri Szent Fülöp és a Gödri Ferenc általános iskolák, ezen kívül a bodzafordulói Mihail Sadoveanu, a gelencei, nagyborosnyói, sepsikőröspataki, uzoni és zabolai általános iskolák.
Hargita megyében tíz tanintézményben foglalkoznak az iskolapadokat időnap előtt elhagyókkal: a székelyudvarhelyi Tompa László, a csíkkozmási, kászonaltízi, gyergyóvárhegyi, maroshévízi, nagygalambfalvi, parajdi, siménfalvi, székelykeresztúri és újszékelyi általános iskolákban.
Két típusú oktatás zajlik: egyrészt azoknak szól, akik nem fejezték be az elemi iskolát, ők megtanulnak írni, olvasni és elsajátítják az alapvető számtani műveleteket. Másrészt azoknak, akiknek az általános iskola felső tagozatát kell pótolniuk, ők szakképzésben is részesülnek.
„Mindenképp pozitív az, ami az elmúlt két évben ezen a téren történt, hiszen elmondhatjuk, hogy több mint háromszáz ember Kovászna megyében már nem írástudatlan” – értékelte Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő az eddigi eredményeket.
illetve, akik már tudtak, tovább tudták folytatni tanulmányaikat, mert egyaránt beszélünk elemi és általános iskolai oktatásról. Adott esetben szakmát is tanultak a diákok, tehát szakképesítéssel is járt. Sok felnőtt azért szánta rá magát, mert tudatosult benne, hogy iskola nélkül nehezen boldogulnak, főleg, ami a munkahelykeresést illeti. Nyilván az anyagi támogatás is motiváló, de fontos volt a belső indíttatásuk is.”
Mindezt alátámasztják a munkaügyi minisztérium adatai, amely szerint Kovászna megyében 4,65 volt a munkanélküliségi ráta idén januárban, ami meghaladta az országos átlagot (3,09), és a munkanélküliek egyharmada csak négy osztályt végezett vagy egyáltalán nem jártak iskolába.
A főtanfelügyelő úgy véli, sokan anyagi okok vagy az iskola közelségének hiánya, a korai családalapítás miatt hagyják ott az iskolát, és ez főként a roma közösségeknél tapasztalható. Ezért
A két székelyföldi megyében eddig 321 tanuló részesült támogatásban. Ezenkívül 150 lej értékben ruhákat, 160 lej értékben tanszereket és 85 lej értékű tisztálkodási szereket tartalmazó csomagot kapnak.
„Vannak olyan családjaink, ahol mind a nagymama, mind a szülők, mind pedig a gyerekek részt vesznek a programban. Van, ahol a gyerekek délelőtt, a szülők pedig délután járnak iskolába, az utóbbiak esetében másképp működik a tanítás, több felnőttképzés-specifikus módszert alkalmazunk, tehát nem egészen olyanok az órák, mint az első osztályban, de bizonyos szempontból könnyebben megy velük, mert más a motivációjuk” – fogalmazott Bokor Attila, a háromszéki kisebbségek oktatásáért felelős tanfelügyelő, a program megyei irányítója.
Kovászna megyében jelenleg 324 kedvezményezettje van a Második esélynek, de a program folytatódik, áprilisban újabb csoportok indulnak. A modulok mindegyike 24 hétig tart, és hetente 16–20 órát tanulnak. Az Európai Unió Humánerőforrás Operatív Programja által finanszírozott, 36 hónapos projekt idén december végén fejeződik be.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
1 hozzászólás