Felnőttek esetében szakképesítéssel is járhat az oktatás
Fotó: REAL – A doua sansa Facebook-oldal
Véget ér idén a Második esély elnevezésű program Kovászna és Hargita megyében. A programnak köszönhetően iskolázatlan fiatalok és idősek kapnak újabb lehetőséget arra, hogy elvégezzék az elemi vagy általános iskolai tanulmányaikat, és ezáltal nagyobb eséllyel találjanak maguknak munkahelyet.
2023. március 23., 20:122023. március 23., 20:12
Kovászna és Hargita megyék tanfelügyelőségei, valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza még 2021-ben nyert 9,5 millió lejes pályázatot a REAL – nyitott iskola minden korosztálynak elnevezésű projekt keretében, amelynek köszönhetően
– mindez sokak esetében azt jelenti, hogy most tanulnak meg írni és olvasni. A programon belül 520 pedagógust képeztek ki, akik a diákokkal foglalkoznak
Háromszékről kilenc iskola kapcsolódott be, Sepsiszentgyörgyről három: az Ady Endre, a Néri Szent Fülöp és a Gödri Ferenc általános iskolák, ezen kívül a bodzafordulói Mihail Sadoveanu, a gelencei, nagyborosnyói, sepsikőröspataki, uzoni és zabolai általános iskolák.
Hargita megyében tíz tanintézményben foglalkoznak az iskolapadokat időnap előtt elhagyókkal: a székelyudvarhelyi Tompa László, a csíkkozmási, kászonaltízi, gyergyóvárhegyi, maroshévízi, nagygalambfalvi, parajdi, siménfalvi, székelykeresztúri és újszékelyi általános iskolákban.
Két típusú oktatás zajlik: egyrészt azoknak szól, akik nem fejezték be az elemi iskolát, ők megtanulnak írni, olvasni és elsajátítják az alapvető számtani műveleteket. Másrészt azoknak, akiknek az általános iskola felső tagozatát kell pótolniuk, ők szakképzésben is részesülnek.
„Mindenképp pozitív az, ami az elmúlt két évben ezen a téren történt, hiszen elmondhatjuk, hogy több mint háromszáz ember Kovászna megyében már nem írástudatlan” – értékelte Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő az eddigi eredményeket.
illetve, akik már tudtak, tovább tudták folytatni tanulmányaikat, mert egyaránt beszélünk elemi és általános iskolai oktatásról. Adott esetben szakmát is tanultak a diákok, tehát szakképesítéssel is járt. Sok felnőtt azért szánta rá magát, mert tudatosult benne, hogy iskola nélkül nehezen boldogulnak, főleg, ami a munkahelykeresést illeti. Nyilván az anyagi támogatás is motiváló, de fontos volt a belső indíttatásuk is.”
Mindezt alátámasztják a munkaügyi minisztérium adatai, amely szerint Kovászna megyében 4,65 volt a munkanélküliségi ráta idén januárban, ami meghaladta az országos átlagot (3,09), és a munkanélküliek egyharmada csak négy osztályt végezett vagy egyáltalán nem jártak iskolába.
A főtanfelügyelő úgy véli, sokan anyagi okok vagy az iskola közelségének hiánya, a korai családalapítás miatt hagyják ott az iskolát, és ez főként a roma közösségeknél tapasztalható. Ezért
A két székelyföldi megyében eddig 321 tanuló részesült támogatásban. Ezenkívül 150 lej értékben ruhákat, 160 lej értékben tanszereket és 85 lej értékű tisztálkodási szereket tartalmazó csomagot kapnak.
„Vannak olyan családjaink, ahol mind a nagymama, mind a szülők, mind pedig a gyerekek részt vesznek a programban. Van, ahol a gyerekek délelőtt, a szülők pedig délután járnak iskolába, az utóbbiak esetében másképp működik a tanítás, több felnőttképzés-specifikus módszert alkalmazunk, tehát nem egészen olyanok az órák, mint az első osztályban, de bizonyos szempontból könnyebben megy velük, mert más a motivációjuk” – fogalmazott Bokor Attila, a háromszéki kisebbségek oktatásáért felelős tanfelügyelő, a program megyei irányítója.
Kovászna megyében jelenleg 324 kedvezményezettje van a Második esélynek, de a program folytatódik, áprilisban újabb csoportok indulnak. A modulok mindegyike 24 hétig tart, és hetente 16–20 órát tanulnak. Az Európai Unió Humánerőforrás Operatív Programja által finanszírozott, 36 hónapos projekt idén december végén fejeződik be.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) nyolc megyében.
A szokásosnál is nagyobb sikernek örvend a dálnoki búvártó az idei szezonban: a július első hetétől megtekinthető, medve–ember kapcsolatot bemutató fotókiállítás elhelyezésekor több tucat kíváncsiskodó akadt, a bátrabbak a merülésre is vállalkoztak.
Visszatérő kihívás a román nyelv oktatása a hazai magyar tanulók számára, és Székelyföld jelentős része küzd ezzel a kihívással, hiszen itt jóval gyengébb eredmények születtek a román érettségin, mint például az anyanyelvi vagy matematika vizsgán.
Büntetést nem, felszólítást viszont kaphatnak azok a lakók, akik nem viselnek gondot a környezetükben lévő zöldövezetekre. Ilyen példák a járdák és utak fölé belógó, gyalogosokat vagy az autók közlekedését zavaró faágak, illetve a földre hulló gyümölcsök.
A gépkocsivezetők és a civil szervezetek tiltakozása nyomán ismét módosította a kormány csütörtökön a közúti ellenőrzéseknél használt alkohol- és drogtesztekkel kapcsolatos, két hete hatályba léptetett közlekedésbiztonsági sürgősségi rendeletet.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön közölte, hogy videókonferenciát hívott össze a helyi hatóságok képviselőivel a vörös kódú hőséghullámmal kapcsolatos intézkedésekről.
Marosvásárhelyen csak a Moldova és a Nyíres utcai forrás vize alkalmas emberi fogyasztásra, a többi nyolc csorgóból vett minta nem nem felel meg az egészségügyi előírásoknak – derül ki a marosvásárhelyi városháza megrendelésére végzett vizsgálatokból.
Hogyan lépjünk a tettek mezejére, hogy ne csak tervekkel, stratégiákkal maradjunk – erre keresi a választ a sepsiszentgyörgyi Junior Business Club (JBC) augusztus 22-25. között megszervezett hagyományos gazdasági műhelytábora.
Év eleje óta 123 vadtámadást jelentettek a Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél (APM), az estek túlnyomó többségében medve támadt a háziállatokra vagy emberekre.
Ősztől más helyszíneken tartják a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadásait, a bejelentést a Küküllő-folyó fölött húzódó hídra szerelt molinók is hirdetik.
1 hozzászólás![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)