Fotó: Farkas Áron
Újabb, korábban egzotikusnak számító ragályos állatbetegség ütötte fel a fejét az országban. A juhhimlő nagy gazdasági károkat okozhat, ha elterjed, ugyanis a kór terjedését csak a beteg állatok leölésével lehet hatékonyan megfékezni.
2025. június 19., 20:582025. június 19., 20:58
Első alkalommal jelent meg Románia területén a juhhimlő, a ragályos betegséget egy rutinellenőrzés során igazolta az állategészségügyi szakhatóság a Teleorman megyei Dobrotești község két állattartó gazdaságában, amelyekben összesen 702 juhot és 31 kecskét tartottak. A hatóságok a járványvédelmi terv részként az állatok azonnali leöléséről döntöttek, és a gócpont körül védő-, illetve megfigyelőzónát jelöltek ki, értesítették és leellenőrizték a megye összes juh- és kecsketartó gazdaságát, a ragály felbukkanásáról pedig értesítették az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) – közölte az esetről az Országos Éllategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.
Fotó: Veres Nándor
A hatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója bízik benne, hogy nem jelenik meg a megyében a juhhimlő, ugyanakkor az óvintézkedések fontosságára hívta fel az állattartó gazdák figyelmét.
„Ez egy egzotikus állatbetegség volt, de sajnos a klímaváltozással ez is egyre közelebb került az országhoz. Korábban Bulgáriában és Görögországban voltak gócok, tehát a mediterrán térségben volt jelen.
Ezek a jellemző tünetek, de nagyon fontos az első jelekre felfigyelni és azonnal szólni az állatorvosnak, mert az akut tünetek után a betegség terjedése hamaran megváltozik, úgy, hogy egy-egy juhnak még lesz láza, egy kevés kiütése, de a továbbiakban már csendben fog terjedni a fertőzés” – magyarázta István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. A kór lefolyásáról azt is elmondta,
de ahogy terjed a betegség, egyre kevesebb tünetet okoz és nem is öli meg az állatot, a nagyobb veszélyt pedig az ilyen juhok és kecskék jelentik, azok ugyanis észrevétlenül terjesztik tovább a juhhimlőt.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A betegség közvetlen érintkezéssel terjed az állatok között, mint ahogyan a kiskérődzők pestise, tehát a beteg állat érintkezik az egészségessel és átadja a fertőzést. De sajnos a juhhimlő esetében is tartani kell „a humán faktortól”: a kontroll nélküli állatszállítás, kereskedelem, a gépkocsik fertőtlenítésének a hiánya, az állategészségügyi felügyeletet megkerülő adásvételek nagy veszélyt jelentenek a ragály elterjedése szempontjából – hangsúlyozta István Róbert. Emlékeztetett, a kiskérődzők pestise is megjelent korábban Tulcea megyében, de néhány nap múlva már az ország másik végében, Temes megyében is igazolták, ez pedig úgy történt, hogy Tulcea megyéből fertőzött állatokat szállítottak Temes megyébe.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az ilyen eseteket kell megelőzni, éppen ezért,
– mondta a megyei állategészségügyi szakhatóság vezetője. A főhatóságnál most van folyamatban az országos érvényű intézkedési terv kidolgozása, azt várhatóan rövidesen megkapják, így abból derül majd ki, hogy milyen tevékenységeket kell még végezzenek a juhhimlő megjelenésének a megelőzése érdekében.
Hargita megyében nagyjából 190 ezer egyedet számlál a juhállomány, az állatok jelentős részét magángazdaságokban tartják
Fotó: Erdély Bálint Előd
A betegséget egyébként más állatok nem terjesztik, és az emberre sem veszélyes a juhhimlő. A megjelenése azonban nagy gazdasági károkat okoz, ugyanis az érintett gazdaságban le kell ölni a teljes juh és kecskeállományt. Erre ugyan állami kártérítést kap az érintett gazda – „ha minden rendben volt” a gazdaságban –, de a járványvédelmi intézkedések miatt megbénul egy időre az érintett környéken minden kiskérődzőkkel kapcsolatos tevékenység, tehát az állatszállítás és kereskedelem is. Ilyen esetben
– ismertette a vonatkozó protokollt István Róbert.
Fotó: Pál Árpád
A juh és kecsketartóktól mindössze egy dolgot kérnek, tért rá kérdésünkre a gazdák teendőire a szakhatóság megyei igazgatója: a legelső gyanús jel, tünet megjelenésekor azonnal szóljanak az állatorvosnak, a helyi körorvosnak vagy a hatósági állatorvosnak.
Pap Edmond Olivér különösen érett gondolkodású fiatal, aki nemcsak a tananyagra figyel, hanem a világ és önmaga megértésére is. Túllát az iskolai kereteken, ezért nem mindig illeszkedik könnyen – nem azért, mert nem akar, hanem mert másra fókuszál.
Mivel a Parajdról származó magas sótartalmú víz csütörtökön elérte a Maros Arad megyei szakaszát, a hatóságok megtiltották az Arad megyei gazdáknak, hogy a folyó vizét öntözésre vagy az állatok itatására használják.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti.
A Szövetségi Állandó Tanács péntek este dönt az RMDSZ kormányzati részvételéről – jelentette ki az államfővel folytatott csütörtöki egyeztetések után Kelemen Hunor.
Sepsiszentgyörgyön már évek óta csak engedéllyel szabad a szekereknek közlekedniük, előre meghatározott útvonalon. Mivel ezt nem mindenki tartja be, a helyi és a városi rendőrség újra célkeresztbe vette a szabályszegőket.
Kútba esett ló megmentésére riasztották a tűzoltóságot Csíkkozmásra csütörtökön. Az állatot mintegy 12 méter mélyről kellett kiemelniük a tűzoltóknak.
Féláron vehetnek részt az önkormányzat által működtetett kulturális és sportintézmények rendezvényein a legalább háromgyerekes gyergyószentmiklósi családok – döntötte el csütörtökön a város képviselő testülete.
A Kovászna megyei önkormányzati testület több forrásból is beérkező összegeket foglalt a költségvetésébe: többek között a Galac Megyei Tanácstól érkezett egymillió lejes gyorssegélyt az árvízkárok helyreállítására.
A nyár beköszöntével megjelentek a kullancsok, melyek gyakran észrevétlenül fúródnak be az ember bőrébe, fontos azonban tisztában lenni a csípésükkel járó kockázatokkal és a teendőkkel.
szóljon hozzá!