Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:54

Nicușor Dan: a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei még az idén módosulni fognak

22:53

A Petrolul először nyert otthon, épp a Kolozsvári CFR ellen (videóval)

22:35

Bolojan: a bírák és ügyészek nyugdíjának reformja továbbra is a kormány határozott célkitűzése

21:45

Nem bírta ledolgozni a korai hátrányt a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Égett szagot éreztek a rendőrautóban, megdöbbentő, hogy mi volt az ajtóba rejtve – videóval

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Hatalmas robbanás történt egy bukaresti tömbházban – videóval

Felfoghatatlan kegyetlenséggel öltek meg egy nőt 14 éves lánya biztatására

1500 lejt kapnak családonként a bukaresti tömbházrobbanás károsultjai

Szondy Zoltán: a székely és magyar zászló be van tiltva Romániában?

Eldőlt: körforgalmat alakítanak ki Csíkszentkirályon

A fenntartható városfejlesztésről cserélnek tapasztalatokat Csíkszeredában

A háromszéki Pro Silva vadásztársaság nyerte a vadászfesztivál főzőversenyét

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Juhhimlő – egy újabb állatbetegség, aminek a megjelenésétől tartani kell

Fotó: Farkas Áron

Újabb, korábban egzotikusnak számító ragályos állatbetegség ütötte fel a fejét az országban. A juhhimlő nagy gazdasági károkat okozhat, ha elterjed, ugyanis a kór terjedését csak a beteg állatok leölésével lehet hatékonyan megfékezni.

Széchely István

2025. június 19., 20:582025. június 19., 20:58

Első alkalommal jelent meg Románia területén a juhhimlő, a ragályos betegséget egy rutinellenőrzés során igazolta az állategészségügyi szakhatóság a Teleorman megyei Dobrotești község két állattartó gazdaságában, amelyekben összesen 702 juhot és 31 kecskét tartottak. A hatóságok a járványvédelmi terv részként az állatok azonnali leöléséről döntöttek, és a gócpont körül védő-, illetve megfigyelőzónát jelöltek ki, értesítették és leellenőrizték a megye összes juh- és kecsketartó gazdaságát, a ragály felbukkanásáról pedig értesítették az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) – közölte az esetről az Országos Éllategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.

Fotó: Veres Nándor

A hatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója bízik benne, hogy nem jelenik meg a megyében a juhhimlő, ugyanakkor az óvintézkedések fontosságára hívta fel az állattartó gazdák figyelmét.

„Ez egy egzotikus állatbetegség volt, de sajnos a klímaváltozással ez is egyre közelebb került az országhoz. Korábban Bulgáriában és Görögországban voltak gócok, tehát a mediterrán térségben volt jelen.

A juhhimlő tünetekei a kiütések, sebek az állat orra, szája területén, de megjelennek a lábakon is és begennyesednek, az állat lázas és étvágytalan lesz, tehát nem tud enni, fájdalmai lesznek, majd a szájából és orrából mindenféle nyálkák, váladékok folynak.

Ezek a jellemző tünetek, de nagyon fontos az első jelekre felfigyelni és azonnal szólni az állatorvosnak, mert az akut tünetek után a betegség terjedése hamaran megváltozik, úgy, hogy egy-egy juhnak még lesz láza, egy kevés kiütése, de a továbbiakban már csendben fog terjedni a fertőzés” – magyarázta István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. A kór lefolyásáról azt is elmondta,

az elsőként megfertőződött egyedek elpusztulnak,

de ahogy terjed a betegség, egyre kevesebb tünetet okoz és nem is öli meg az állatot, a nagyobb veszélyt pedig az ilyen juhok és kecskék jelentik, azok ugyanis észrevétlenül terjesztik tovább a juhhimlőt.

Fotó: Erdély Bálint Előd

A juhhimlő esetében is tartani kell „a humán faktortól”

A betegség közvetlen érintkezéssel terjed az állatok között, mint ahogyan a kiskérődzők pestise, tehát a beteg állat érintkezik az egészségessel és átadja a fertőzést. De sajnos a juhhimlő esetében is tartani kell „a humán faktortól”: a kontroll nélküli állatszállítás, kereskedelem, a gépkocsik fertőtlenítésének a hiánya, az állategészségügyi felügyeletet megkerülő adásvételek nagy veszélyt jelentenek a ragály elterjedése szempontjából – hangsúlyozta István Róbert. Emlékeztetett, a kiskérődzők pestise is megjelent korábban Tulcea megyében, de néhány nap múlva már az ország másik végében, Temes megyében is igazolták, ez pedig úgy történt, hogy Tulcea megyéből fertőzött állatokat szállítottak Temes megyébe.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az ilyen eseteket kell megelőzni, éppen ezért,

elsődleges óvintézkedéseként a rendőrséggel közösen folytatják a közúti ellenőrzéseket az engedély nélküli állatszállítmányok kiszűrése érdekében

– mondta a megyei állategészségügyi szakhatóság vezetője. A főhatóságnál most van folyamatban az országos érvényű intézkedési terv kidolgozása, azt várhatóan rövidesen megkapják, így abból derül majd ki, hogy milyen tevékenységeket kell még végezzenek a juhhimlő megjelenésének a megelőzése érdekében.

Hargita megyében nagyjából 190 ezer egyedet számlál a juhállomány, az állatok jelentős részét magángazdaságokban tartják

Fotó: Erdély Bálint Előd

Nagy gazdasági károkat okozhat, ha megjelenik

A betegséget egyébként más állatok nem terjesztik, és az emberre sem veszélyes a juhhimlő. A megjelenése azonban nagy gazdasági károkat okoz, ugyanis az érintett gazdaságban le kell ölni a teljes juh és kecskeállományt. Erre ugyan állami kártérítést kap az érintett gazda – „ha minden rendben volt” a gazdaságban –, de a járványvédelmi intézkedések miatt megbénul egy időre az érintett környéken minden kiskérődzőkkel kapcsolatos tevékenység, tehát az állatszállítás és kereskedelem is. Ilyen esetben

a gócpont 3 kilométeres körzetében védelmi zónát, a 10 kilométeres körzetében pedig megfigyelési zónát jelölnek ki a hatóságok

– ismertette a vonatkozó protokollt István Róbert.

Fotó: Pál Árpád

A juh és kecsketartóktól mindössze egy dolgot kérnek, tért rá kérdésünkre a gazdák teendőire a szakhatóság megyei igazgatója: a legelső gyanús jel, tünet megjelenésekor azonnal szóljanak az állatorvosnak, a helyi körorvosnak vagy a hatósági állatorvosnak.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék