Hogyan beszél a magyar sajtó?

Fotó: illusztráció

A magyar nyelvű audiovizuális sajtótermékek nyelvezetét, a műsorvezetők, hírolvasók beszédét vizsgálta a Sapientia – EMTE és a BBTE munkacsoportja, céljuk pedig az volt, hogy felmérést készítsenek a legfőbb rendellenességekről. Az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Szász Attila elmondta, úttörőnek számít a tanulmány, annak ellenére, hogy elkészítésének ötlete nem új keletű, ráadásul a törvényes háttér is biztosított.

Gáspár Botond

2011. február 21., 15:342011. február 21., 15:34

2011. február 21., 17:432011. február 21., 17:43

„A tanács feladata óvni a román, illetve a kisebbségi nyelveket és kultúrákat, a kezdeményezés ennek tesz eleget. Nem bírságolás, számonkérés a célunk, hanem a nyelvi tudatosságot akarjuk hatékonyabbá tenni” – fogalmazott Szász Attila.

A projekt hátterét biztosító pályázatot elnyerő Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Karácsonyi Zsigmond szerint hatékony lett volna, ha 10–15 évvel ezelőtt készült volna hasonló tudományos felmérés arról, hogy mire kell odafigyelni. „A rádió például leképezi a hétköznapi nyelvet, de ugyanakkor formálja is, emiatt pedig árthat, ronthat is” – tette hozzá a MÚRE-elnök.

A Sapientia tanára, dr. Murvai Olga projektvezető ismertette, nem nyelvi és nyelvészeti vizsgálatot végeztek, hanem „azokat a nyelvi rendellenességeket emelték ki, amelyek zavart okoznak a kommunikációban”. „Bekértük és meghallgattuk, illetve megnéztük azokat a műsorokat, amelyek a 2010. november 15–30. közötti időszakban kerültek adásba. Nem jelentést készítettünk, nem hibákat kerestünk, hanem felmérést, azaz a jelenséget vizsgáltuk. A 102 oldalas dokumentum elérhető az audiovizuális tanács, a MÚRE és a Communitas Alapítvány honlapján is” – mondta dr. Murvai Olga.

Újságírói kérdésre, hogy kik végezték a felmérést, annyit mondott: a nevek ugyan nem titkosak, mindannyian a Sapientia – EMTE és a BBTE tanárai, tanársegédei és kommunikáció szakos hallgatói, de nevüket nem kívánta elárulni.