
Fotó: illusztráció
A magyar nyelvű audiovizuális sajtótermékek nyelvezetét, a műsorvezetők, hírolvasók beszédét vizsgálta a Sapientia – EMTE és a BBTE munkacsoportja, céljuk pedig az volt, hogy felmérést készítsenek a legfőbb rendellenességekről. Az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Szász Attila elmondta, úttörőnek számít a tanulmány, annak ellenére, hogy elkészítésének ötlete nem új keletű, ráadásul a törvényes háttér is biztosított.
2011. február 21., 15:342011. február 21., 15:34
2011. február 21., 17:432011. február 21., 17:43
„A tanács feladata óvni a román, illetve a kisebbségi nyelveket és kultúrákat, a kezdeményezés ennek tesz eleget. Nem bírságolás, számonkérés a célunk, hanem a nyelvi tudatosságot akarjuk hatékonyabbá tenni” – fogalmazott Szász Attila.
A projekt hátterét biztosító pályázatot elnyerő Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Karácsonyi Zsigmond szerint hatékony lett volna, ha 10–15 évvel ezelőtt készült volna hasonló tudományos felmérés arról, hogy mire kell odafigyelni. „A rádió például leképezi a hétköznapi nyelvet, de ugyanakkor formálja is, emiatt pedig árthat, ronthat is” – tette hozzá a MÚRE-elnök.
A Sapientia tanára, dr. Murvai Olga projektvezető ismertette, nem nyelvi és nyelvészeti vizsgálatot végeztek, hanem „azokat a nyelvi rendellenességeket emelték ki, amelyek zavart okoznak a kommunikációban”. „Bekértük és meghallgattuk, illetve megnéztük azokat a műsorokat, amelyek a 2010. november 15–30. közötti időszakban kerültek adásba. Nem jelentést készítettünk, nem hibákat kerestünk, hanem felmérést, azaz a jelenséget vizsgáltuk. A 102 oldalas dokumentum elérhető az audiovizuális tanács, a MÚRE és a Communitas Alapítvány honlapján is” – mondta dr. Murvai Olga.
Újságírói kérdésre, hogy kik végezték a felmérést, annyit mondott: a nevek ugyan nem titkosak, mindannyian a Sapientia – EMTE és a BBTE tanárai, tanársegédei és kommunikáció szakos hallgatói, de nevüket nem kívánta elárulni.
A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Nagyszabású tiltakozást tart szerdán az új bértörvény-tervezettel kapcsolatos elégedetlenségek miatt a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A tanügyi érdekvédelem törekvéseit azonban több kedvezőtlen tényező is akadályozza.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
Jelentősen felmelegszik az idő június végére, a hőmérsékletek meghaladják majd a sokéves átlagot, miközben az ország nagy részén kevés csapadék várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Eszméletlen állapotban emeltek ki egy 14 éves fiút hétfőn délután egy tó vizéből a Botoșani megyei Dorohoiban. A tűzoltók több mint kétméteres mélységben találták meg az áldozatot.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy döntött, hogy nem támogatja Adrian Veștea kormányának beiktatását, mivel jelölése a parlamentáris demokrácia szellemének megsértésével és a liberálisokkal való egyeztetés nélkül történt.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
szóljon hozzá!