
A csíkszentmiklósi mérlegház. Üzemképes, de kevesen használják, ahogyan több csíkszékit is
Fotó: Sándor Csilla
A termelőszövetkezetek idejében „fénykorukat élték”, jelenleg viszont egyre kisebb az igény a Csíkszéken még meglévő mérlegházak iránt. Van település, ahol a községvezetés a kihasználatlansága miatt a létesítmény lebontása mellett döntött.
2017. december 16., 19:422017. december 16., 19:42
A rendszerváltás előtt Csíkszéken is minden településen működött mérlegház, ahol a betakarított terményt mérhették le a gazdálkodók, azt követően ezek a létesítmények önkormányzatokhoz, magánszemélyekhez, később közbirtokosságokhoz kerültek. Mostani állapotukról, kihasználtságukról polgármesterektől, közbirtokossági elnöktől érdeklődtünk.
Csíkszentmárton községben több mérlegházat is működtettek a téeszek idején, egyet a település Úz-völgyi kijárata közelében, két másikat Csekefalvában a termelői szövetkezet telephelyén. Előbbit a helyi Aklos Közbirtokosság vásárolta meg, utóbbiak pedig a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás tulajdonában vannak – ismertette Gergely András. A helyi polgármester tudomása szerint
Gondos Imre, az említett közbirtokosság elnöke érdeklődésünkre kifejtette, a mérlegházat megalakulásuk után vásárolta meg és újította fel a közbirtokosság akkori vezetősége annak érdekében, hogy ne vesszen kárba, s szükség esetén a helyieknek legyen ahol megmérniük terményüket. Az évek teltével viszont
A kászoni mérlegházak egyike sincs már köztulajdonban, de mindegyik fel van újítva, tehát használható állapotban vannak – számolt be András Zoltán. Kászonalítz polgármestere arról is tájékoztatott, hogy Kászonjakabfalván a közbirtokosság újította fel a mérlegházat, a kászonaltízi mérlegházat pedig a feltízi közbirtokosság vette ügykezelésbe. Kászonújfaluban a létesítmény egy vállalkozó tulajdonában van, az üzemelteti. Ugyanakkor ő is bevallotta, egyre ritkábban használják a gazdálkodók a mérlegházakat, annak ellenére is, hogy amikor feljavították azokat,
Arra is kitért András Zoltán, hogy amiatt döntöttek a mérlegházak közbirtokosságoknak való átadása mellett, mivel azok karbantartására és használatára is kevesebb lehetősége van az önkormányzatnak – az újfalvit pedig még a téesztől vásárolta meg a vállalkozó.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan változott a mérlegházak kihasználtsága a községvezető felelevenítette, a kollektív ideje alatt a terményt részben lehetett hazavinni, azaz megvolt a mennyiség, amit a téeszeknél kellett hagyni – emiatt is voltak elengedhetetlenek a mérlegházak. Napjainkban viszont a magánterületek termésén nem kell osztozni, csak adásvételkor szükséges mérni. De még ezen méréseket is gyakran kiküszöbölik a gazdálkodók a bálázással – az árat ugyanis bálára szabják és nem kilóra. Egyebek mellett emiatt válnak egyre kihasználatlanabbá ezek a létesítmények.
Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere elmondta, a község három falvában – Szépvíz, Csíkszentmiklós, Csíkborzsova – megvan még a „régi kollektív mérlegház”, mindegyik az önkormányzat tulajdonában. A csíkszentmiklósit viszont a közbirtokosság ügykezelésére bízták. Habár ezeket a kollektív idején rendszeresen használták, esetükben is
Ennek egyik oka lehet, hogy a mérlegek 15 tonnáig mérnek, napjainkban viszont ennél jóval nagyobb teljesítményűre lenne igény – avatott be a községvezető. Megjegyezte, ennek ellenére a helyiek kisebb mérésekre alkalomadtán használják a mérlegházakat, hiszen azok üzemképesek.
Csicsóban nemrég bontották le az önkormányzat épülete mellett lévő mérlegházat. Péter Lukács polgármester tisztázta, az önkormányzat területén lévő egyházi tulajdonban lévő épület lebontásához először mintegy két éve fogtak hozzá, akkor azonban meghiúsult a teljes felszámolása. Mielőtt idén újra tervbe vették volna a létesítmény elbontását, felmérték az igényeket, s mint kiderült,
Csíkcsicsóban elbontották a használatlanul álló mérlegházat. Parkolónak használják a helyét
Fotó: Sándor Csilla
S csak azt követően fogtak az elbontáshoz, hogy egyeztettek azzal a céggel, amely a településen működtet egy hídmérleget, és az felvállalta, hogy szükség esetén a helyieknek rendelkezésére bocsátja mérlegét.
Az elöljáró kiemelte, a létesítmény nagy helyet foglalt, rosszul nézett ki, s mivel szükség volt a plusz parkolóhelyekre is, így a nem használt épület felszámolása mellett döntöttek. Ezzel az alkalommal már nem volt a helyieknek sem kifogása a bontás ellen, így másfél-két hónapja elvégezték azt. Jelenleg is parkolónak használják a kövezett felületet, de jövőre szeretnék leaszfaltozni az épület helyét – avatott be.
Az egyre hatékonyabb szolgáltatói védelem mellett is fontos, hogy tudatosak maradjunk, és felismerjük a csalások árulkodó jeleit – hívja fel a figyelmet a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszámok hamisításával kapcsolatban.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
A Román Rendőrség szállítási felügyelőségének munkatársai a hét elején a vasútállomásokon és személyszállító vonatokon végzett országos szintű ellenőrzéseken több mint 613 ezer lejre bírságoltak.
A március 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 3079 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Több mint száz pisztolyt, több mint 130 tárat és több tízezer cigarettát találtak egy Németországba tartó török teherautóban a román határrendészek.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén. Az NVB kétfajta szavazólapot hagyott jóvá: az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készül.
Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat a Maroshévízhez közeli Nyágra (Neagra) településen. A mentőegység két személyt látott el a helyszínen, de egyikük sem igényelt kórházi ellátást.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
szóljon hozzá!