
A csíkszentmiklósi mérlegház. Üzemképes, de kevesen használják, ahogyan több csíkszékit is
Fotó: Sándor Csilla
A termelőszövetkezetek idejében „fénykorukat élték”, jelenleg viszont egyre kisebb az igény a Csíkszéken még meglévő mérlegházak iránt. Van település, ahol a községvezetés a kihasználatlansága miatt a létesítmény lebontása mellett döntött.
2017. december 16., 19:422017. december 16., 19:42
A rendszerváltás előtt Csíkszéken is minden településen működött mérlegház, ahol a betakarított terményt mérhették le a gazdálkodók, azt követően ezek a létesítmények önkormányzatokhoz, magánszemélyekhez, később közbirtokosságokhoz kerültek. Mostani állapotukról, kihasználtságukról polgármesterektől, közbirtokossági elnöktől érdeklődtünk.
Csíkszentmárton községben több mérlegházat is működtettek a téeszek idején, egyet a település Úz-völgyi kijárata közelében, két másikat Csekefalvában a termelői szövetkezet telephelyén. Előbbit a helyi Aklos Közbirtokosság vásárolta meg, utóbbiak pedig a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás tulajdonában vannak – ismertette Gergely András. A helyi polgármester tudomása szerint
Gondos Imre, az említett közbirtokosság elnöke érdeklődésünkre kifejtette, a mérlegházat megalakulásuk után vásárolta meg és újította fel a közbirtokosság akkori vezetősége annak érdekében, hogy ne vesszen kárba, s szükség esetén a helyieknek legyen ahol megmérniük terményüket. Az évek teltével viszont
A kászoni mérlegházak egyike sincs már köztulajdonban, de mindegyik fel van újítva, tehát használható állapotban vannak – számolt be András Zoltán. Kászonalítz polgármestere arról is tájékoztatott, hogy Kászonjakabfalván a közbirtokosság újította fel a mérlegházat, a kászonaltízi mérlegházat pedig a feltízi közbirtokosság vette ügykezelésbe. Kászonújfaluban a létesítmény egy vállalkozó tulajdonában van, az üzemelteti. Ugyanakkor ő is bevallotta, egyre ritkábban használják a gazdálkodók a mérlegházakat, annak ellenére is, hogy amikor feljavították azokat,
Arra is kitért András Zoltán, hogy amiatt döntöttek a mérlegházak közbirtokosságoknak való átadása mellett, mivel azok karbantartására és használatára is kevesebb lehetősége van az önkormányzatnak – az újfalvit pedig még a téesztől vásárolta meg a vállalkozó.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan változott a mérlegházak kihasználtsága a községvezető felelevenítette, a kollektív ideje alatt a terményt részben lehetett hazavinni, azaz megvolt a mennyiség, amit a téeszeknél kellett hagyni – emiatt is voltak elengedhetetlenek a mérlegházak. Napjainkban viszont a magánterületek termésén nem kell osztozni, csak adásvételkor szükséges mérni. De még ezen méréseket is gyakran kiküszöbölik a gazdálkodók a bálázással – az árat ugyanis bálára szabják és nem kilóra. Egyebek mellett emiatt válnak egyre kihasználatlanabbá ezek a létesítmények.
Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere elmondta, a község három falvában – Szépvíz, Csíkszentmiklós, Csíkborzsova – megvan még a „régi kollektív mérlegház”, mindegyik az önkormányzat tulajdonában. A csíkszentmiklósit viszont a közbirtokosság ügykezelésére bízták. Habár ezeket a kollektív idején rendszeresen használták, esetükben is
Ennek egyik oka lehet, hogy a mérlegek 15 tonnáig mérnek, napjainkban viszont ennél jóval nagyobb teljesítményűre lenne igény – avatott be a községvezető. Megjegyezte, ennek ellenére a helyiek kisebb mérésekre alkalomadtán használják a mérlegházakat, hiszen azok üzemképesek.
Csicsóban nemrég bontották le az önkormányzat épülete mellett lévő mérlegházat. Péter Lukács polgármester tisztázta, az önkormányzat területén lévő egyházi tulajdonban lévő épület lebontásához először mintegy két éve fogtak hozzá, akkor azonban meghiúsult a teljes felszámolása. Mielőtt idén újra tervbe vették volna a létesítmény elbontását, felmérték az igényeket, s mint kiderült,
Csíkcsicsóban elbontották a használatlanul álló mérlegházat. Parkolónak használják a helyét
Fotó: Sándor Csilla
S csak azt követően fogtak az elbontáshoz, hogy egyeztettek azzal a céggel, amely a településen működtet egy hídmérleget, és az felvállalta, hogy szükség esetén a helyieknek rendelkezésére bocsátja mérlegét.
Az elöljáró kiemelte, a létesítmény nagy helyet foglalt, rosszul nézett ki, s mivel szükség volt a plusz parkolóhelyekre is, így a nem használt épület felszámolása mellett döntöttek. Ezzel az alkalommal már nem volt a helyieknek sem kifogása a bontás ellen, így másfél-két hónapja elvégezték azt. Jelenleg is parkolónak használják a kövezett felületet, de jövőre szeretnék leaszfaltozni az épület helyét – avatott be.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!