
A csíkszentmiklósi mérlegház. Üzemképes, de kevesen használják, ahogyan több csíkszékit is
Fotó: Sándor Csilla
A termelőszövetkezetek idejében „fénykorukat élték”, jelenleg viszont egyre kisebb az igény a Csíkszéken még meglévő mérlegházak iránt. Van település, ahol a községvezetés a kihasználatlansága miatt a létesítmény lebontása mellett döntött.
2017. december 16., 19:422017. december 16., 19:42
A rendszerváltás előtt Csíkszéken is minden településen működött mérlegház, ahol a betakarított terményt mérhették le a gazdálkodók, azt követően ezek a létesítmények önkormányzatokhoz, magánszemélyekhez, később közbirtokosságokhoz kerültek. Mostani állapotukról, kihasználtságukról polgármesterektől, közbirtokossági elnöktől érdeklődtünk.
Csíkszentmárton községben több mérlegházat is működtettek a téeszek idején, egyet a település Úz-völgyi kijárata közelében, két másikat Csekefalvában a termelői szövetkezet telephelyén. Előbbit a helyi Aklos Közbirtokosság vásárolta meg, utóbbiak pedig a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás tulajdonában vannak – ismertette Gergely András. A helyi polgármester tudomása szerint
Gondos Imre, az említett közbirtokosság elnöke érdeklődésünkre kifejtette, a mérlegházat megalakulásuk után vásárolta meg és újította fel a közbirtokosság akkori vezetősége annak érdekében, hogy ne vesszen kárba, s szükség esetén a helyieknek legyen ahol megmérniük terményüket. Az évek teltével viszont
A kászoni mérlegházak egyike sincs már köztulajdonban, de mindegyik fel van újítva, tehát használható állapotban vannak – számolt be András Zoltán. Kászonalítz polgármestere arról is tájékoztatott, hogy Kászonjakabfalván a közbirtokosság újította fel a mérlegházat, a kászonaltízi mérlegházat pedig a feltízi közbirtokosság vette ügykezelésbe. Kászonújfaluban a létesítmény egy vállalkozó tulajdonában van, az üzemelteti. Ugyanakkor ő is bevallotta, egyre ritkábban használják a gazdálkodók a mérlegházakat, annak ellenére is, hogy amikor feljavították azokat,
Arra is kitért András Zoltán, hogy amiatt döntöttek a mérlegházak közbirtokosságoknak való átadása mellett, mivel azok karbantartására és használatára is kevesebb lehetősége van az önkormányzatnak – az újfalvit pedig még a téesztől vásárolta meg a vállalkozó.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan változott a mérlegházak kihasználtsága a községvezető felelevenítette, a kollektív ideje alatt a terményt részben lehetett hazavinni, azaz megvolt a mennyiség, amit a téeszeknél kellett hagyni – emiatt is voltak elengedhetetlenek a mérlegházak. Napjainkban viszont a magánterületek termésén nem kell osztozni, csak adásvételkor szükséges mérni. De még ezen méréseket is gyakran kiküszöbölik a gazdálkodók a bálázással – az árat ugyanis bálára szabják és nem kilóra. Egyebek mellett emiatt válnak egyre kihasználatlanabbá ezek a létesítmények.
Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere elmondta, a község három falvában – Szépvíz, Csíkszentmiklós, Csíkborzsova – megvan még a „régi kollektív mérlegház”, mindegyik az önkormányzat tulajdonában. A csíkszentmiklósit viszont a közbirtokosság ügykezelésére bízták. Habár ezeket a kollektív idején rendszeresen használták, esetükben is
Ennek egyik oka lehet, hogy a mérlegek 15 tonnáig mérnek, napjainkban viszont ennél jóval nagyobb teljesítményűre lenne igény – avatott be a községvezető. Megjegyezte, ennek ellenére a helyiek kisebb mérésekre alkalomadtán használják a mérlegházakat, hiszen azok üzemképesek.
Csicsóban nemrég bontották le az önkormányzat épülete mellett lévő mérlegházat. Péter Lukács polgármester tisztázta, az önkormányzat területén lévő egyházi tulajdonban lévő épület lebontásához először mintegy két éve fogtak hozzá, akkor azonban meghiúsult a teljes felszámolása. Mielőtt idén újra tervbe vették volna a létesítmény elbontását, felmérték az igényeket, s mint kiderült,
Csíkcsicsóban elbontották a használatlanul álló mérlegházat. Parkolónak használják a helyét
Fotó: Sándor Csilla
S csak azt követően fogtak az elbontáshoz, hogy egyeztettek azzal a céggel, amely a településen működtet egy hídmérleget, és az felvállalta, hogy szükség esetén a helyieknek rendelkezésére bocsátja mérlegét.
Az elöljáró kiemelte, a létesítmény nagy helyet foglalt, rosszul nézett ki, s mivel szükség volt a plusz parkolóhelyekre is, így a nem használt épület felszámolása mellett döntöttek. Ezzel az alkalommal már nem volt a helyieknek sem kifogása a bontás ellen, így másfél-két hónapja elvégezték azt. Jelenleg is parkolónak használják a kövezett felületet, de jövőre szeretnék leaszfaltozni az épület helyét – avatott be.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!