
A csíkszentmiklósi mérlegház. Üzemképes, de kevesen használják, ahogyan több csíkszékit is
Fotó: Sándor Csilla
A termelőszövetkezetek idejében „fénykorukat élték”, jelenleg viszont egyre kisebb az igény a Csíkszéken még meglévő mérlegházak iránt. Van település, ahol a községvezetés a kihasználatlansága miatt a létesítmény lebontása mellett döntött.
2017. december 16., 19:422017. december 16., 19:42
A rendszerváltás előtt Csíkszéken is minden településen működött mérlegház, ahol a betakarított terményt mérhették le a gazdálkodók, azt követően ezek a létesítmények önkormányzatokhoz, magánszemélyekhez, később közbirtokosságokhoz kerültek. Mostani állapotukról, kihasználtságukról polgármesterektől, közbirtokossági elnöktől érdeklődtünk.
Csíkszentmárton községben több mérlegházat is működtettek a téeszek idején, egyet a település Úz-völgyi kijárata közelében, két másikat Csekefalvában a termelői szövetkezet telephelyén. Előbbit a helyi Aklos Közbirtokosság vásárolta meg, utóbbiak pedig a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás tulajdonában vannak – ismertette Gergely András. A helyi polgármester tudomása szerint
Gondos Imre, az említett közbirtokosság elnöke érdeklődésünkre kifejtette, a mérlegházat megalakulásuk után vásárolta meg és újította fel a közbirtokosság akkori vezetősége annak érdekében, hogy ne vesszen kárba, s szükség esetén a helyieknek legyen ahol megmérniük terményüket. Az évek teltével viszont
A kászoni mérlegházak egyike sincs már köztulajdonban, de mindegyik fel van újítva, tehát használható állapotban vannak – számolt be András Zoltán. Kászonalítz polgármestere arról is tájékoztatott, hogy Kászonjakabfalván a közbirtokosság újította fel a mérlegházat, a kászonaltízi mérlegházat pedig a feltízi közbirtokosság vette ügykezelésbe. Kászonújfaluban a létesítmény egy vállalkozó tulajdonában van, az üzemelteti. Ugyanakkor ő is bevallotta, egyre ritkábban használják a gazdálkodók a mérlegházakat, annak ellenére is, hogy amikor feljavították azokat,
Arra is kitért András Zoltán, hogy amiatt döntöttek a mérlegházak közbirtokosságoknak való átadása mellett, mivel azok karbantartására és használatára is kevesebb lehetősége van az önkormányzatnak – az újfalvit pedig még a téesztől vásárolta meg a vállalkozó.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan változott a mérlegházak kihasználtsága a községvezető felelevenítette, a kollektív ideje alatt a terményt részben lehetett hazavinni, azaz megvolt a mennyiség, amit a téeszeknél kellett hagyni – emiatt is voltak elengedhetetlenek a mérlegházak. Napjainkban viszont a magánterületek termésén nem kell osztozni, csak adásvételkor szükséges mérni. De még ezen méréseket is gyakran kiküszöbölik a gazdálkodók a bálázással – az árat ugyanis bálára szabják és nem kilóra. Egyebek mellett emiatt válnak egyre kihasználatlanabbá ezek a létesítmények.
Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere elmondta, a község három falvában – Szépvíz, Csíkszentmiklós, Csíkborzsova – megvan még a „régi kollektív mérlegház”, mindegyik az önkormányzat tulajdonában. A csíkszentmiklósit viszont a közbirtokosság ügykezelésére bízták. Habár ezeket a kollektív idején rendszeresen használták, esetükben is
Ennek egyik oka lehet, hogy a mérlegek 15 tonnáig mérnek, napjainkban viszont ennél jóval nagyobb teljesítményűre lenne igény – avatott be a községvezető. Megjegyezte, ennek ellenére a helyiek kisebb mérésekre alkalomadtán használják a mérlegházakat, hiszen azok üzemképesek.
Csicsóban nemrég bontották le az önkormányzat épülete mellett lévő mérlegházat. Péter Lukács polgármester tisztázta, az önkormányzat területén lévő egyházi tulajdonban lévő épület lebontásához először mintegy két éve fogtak hozzá, akkor azonban meghiúsult a teljes felszámolása. Mielőtt idén újra tervbe vették volna a létesítmény elbontását, felmérték az igényeket, s mint kiderült,
Csíkcsicsóban elbontották a használatlanul álló mérlegházat. Parkolónak használják a helyét
Fotó: Sándor Csilla
S csak azt követően fogtak az elbontáshoz, hogy egyeztettek azzal a céggel, amely a településen működtet egy hídmérleget, és az felvállalta, hogy szükség esetén a helyieknek rendelkezésére bocsátja mérlegét.
Az elöljáró kiemelte, a létesítmény nagy helyet foglalt, rosszul nézett ki, s mivel szükség volt a plusz parkolóhelyekre is, így a nem használt épület felszámolása mellett döntöttek. Ezzel az alkalommal már nem volt a helyieknek sem kifogása a bontás ellen, így másfél-két hónapja elvégezték azt. Jelenleg is parkolónak használják a kövezett felületet, de jövőre szeretnék leaszfaltozni az épület helyét – avatott be.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!