
A csíkszentmiklósi mérlegház. Üzemképes, de kevesen használják, ahogyan több csíkszékit is
Fotó: Sándor Csilla
A termelőszövetkezetek idejében „fénykorukat élték”, jelenleg viszont egyre kisebb az igény a Csíkszéken még meglévő mérlegházak iránt. Van település, ahol a községvezetés a kihasználatlansága miatt a létesítmény lebontása mellett döntött.
2017. december 16., 19:422017. december 16., 19:42
A rendszerváltás előtt Csíkszéken is minden településen működött mérlegház, ahol a betakarított terményt mérhették le a gazdálkodók, azt követően ezek a létesítmények önkormányzatokhoz, magánszemélyekhez, később közbirtokosságokhoz kerültek. Mostani állapotukról, kihasználtságukról polgármesterektől, közbirtokossági elnöktől érdeklődtünk.
Csíkszentmárton községben több mérlegházat is működtettek a téeszek idején, egyet a település Úz-völgyi kijárata közelében, két másikat Csekefalvában a termelői szövetkezet telephelyén. Előbbit a helyi Aklos Közbirtokosság vásárolta meg, utóbbiak pedig a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás tulajdonában vannak – ismertette Gergely András. A helyi polgármester tudomása szerint
Gondos Imre, az említett közbirtokosság elnöke érdeklődésünkre kifejtette, a mérlegházat megalakulásuk után vásárolta meg és újította fel a közbirtokosság akkori vezetősége annak érdekében, hogy ne vesszen kárba, s szükség esetén a helyieknek legyen ahol megmérniük terményüket. Az évek teltével viszont
A kászoni mérlegházak egyike sincs már köztulajdonban, de mindegyik fel van újítva, tehát használható állapotban vannak – számolt be András Zoltán. Kászonalítz polgármestere arról is tájékoztatott, hogy Kászonjakabfalván a közbirtokosság újította fel a mérlegházat, a kászonaltízi mérlegházat pedig a feltízi közbirtokosság vette ügykezelésbe. Kászonújfaluban a létesítmény egy vállalkozó tulajdonában van, az üzemelteti. Ugyanakkor ő is bevallotta, egyre ritkábban használják a gazdálkodók a mérlegházakat, annak ellenére is, hogy amikor feljavították azokat,
Arra is kitért András Zoltán, hogy amiatt döntöttek a mérlegházak közbirtokosságoknak való átadása mellett, mivel azok karbantartására és használatára is kevesebb lehetősége van az önkormányzatnak – az újfalvit pedig még a téesztől vásárolta meg a vállalkozó.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan változott a mérlegházak kihasználtsága a községvezető felelevenítette, a kollektív ideje alatt a terményt részben lehetett hazavinni, azaz megvolt a mennyiség, amit a téeszeknél kellett hagyni – emiatt is voltak elengedhetetlenek a mérlegházak. Napjainkban viszont a magánterületek termésén nem kell osztozni, csak adásvételkor szükséges mérni. De még ezen méréseket is gyakran kiküszöbölik a gazdálkodók a bálázással – az árat ugyanis bálára szabják és nem kilóra. Egyebek mellett emiatt válnak egyre kihasználatlanabbá ezek a létesítmények.
Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere elmondta, a község három falvában – Szépvíz, Csíkszentmiklós, Csíkborzsova – megvan még a „régi kollektív mérlegház”, mindegyik az önkormányzat tulajdonában. A csíkszentmiklósit viszont a közbirtokosság ügykezelésére bízták. Habár ezeket a kollektív idején rendszeresen használták, esetükben is
Ennek egyik oka lehet, hogy a mérlegek 15 tonnáig mérnek, napjainkban viszont ennél jóval nagyobb teljesítményűre lenne igény – avatott be a községvezető. Megjegyezte, ennek ellenére a helyiek kisebb mérésekre alkalomadtán használják a mérlegházakat, hiszen azok üzemképesek.
Csicsóban nemrég bontották le az önkormányzat épülete mellett lévő mérlegházat. Péter Lukács polgármester tisztázta, az önkormányzat területén lévő egyházi tulajdonban lévő épület lebontásához először mintegy két éve fogtak hozzá, akkor azonban meghiúsult a teljes felszámolása. Mielőtt idén újra tervbe vették volna a létesítmény elbontását, felmérték az igényeket, s mint kiderült,
Csíkcsicsóban elbontották a használatlanul álló mérlegházat. Parkolónak használják a helyét
Fotó: Sándor Csilla
S csak azt követően fogtak az elbontáshoz, hogy egyeztettek azzal a céggel, amely a településen működtet egy hídmérleget, és az felvállalta, hogy szükség esetén a helyieknek rendelkezésére bocsátja mérlegét.
Az elöljáró kiemelte, a létesítmény nagy helyet foglalt, rosszul nézett ki, s mivel szükség volt a plusz parkolóhelyekre is, így a nem használt épület felszámolása mellett döntöttek. Ezzel az alkalommal már nem volt a helyieknek sem kifogása a bontás ellen, így másfél-két hónapja elvégezték azt. Jelenleg is parkolónak használják a kövezett felületet, de jövőre szeretnék leaszfaltozni az épület helyét – avatott be.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!