Hiába a jó búzatermés, ha minden drágul, a kenyér is fog

– mondta el Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Az őszi vetéseknek nagyjából a kétharmada van betakarítva a megyében, közelít a tízezer hektárhoz a learatott földek összterülete. Ezeken átlagban 3500 kilogrammnyi búza termett hektáronként, az árpa, illetve a tritikálé esetében pedig 3400 kilogrammos a hektáronkénti átlagtermés. Ez már nem fog nőni a betakarítás végére, csak csökkenni tud, ugyanis

– magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A probléma az Hargita megyében – folytatta –, hogy július derekától mostanig mintegy százliteres négyzetméterenkénti csapadékmennyiség-kiesést mértek, ami ugyan az őszi vetések termését már nem befolyásolta, a burgonya esetében viszont lehet, hogy terméskiesést fog okozni.

Az árakat illetően Romfeld Zsolt elmondta,

A termékértékesítési szempontokat figyelembe véve lehetne ugyan nagyobb, de ez már egy jó árnak tekinthető – fűzte hozzá.

A kenyérár emelkedéséről

Valóban visszás, hogy miközben rekordtermést jegyeztek az országban, nő a kenyér ára – mondta felvetésünkre Romfeld Zsolt –, de ennek elsősorban az az oka, hogy a kenyériparban drágultak az inputok, azaz

„Viszont a búza ehhez képest nem drágult sokat. Egy kiló búzából, amiből az őrölés és a korpa kivétele után 0,8 kiló liszt lesz, elkészül egy kiló kenyér. Tehát a kenyérárdrágulás nem a búza drágulását tükrözi” – magyarázta a szakember. Az pedig egy természetes folyamat, hogy valamelyest drágult a búza, hiszen a gazdák költségei – a műtrágya, a villanyáram és az üzemanyag ára – is nőttek.

„A termésnek nem növekedik olyan iramban az eladási ára, mint ahogyan a termés előállításához szükséges tényezők ára emelkedik. A befektetés sokszor egy éven át folyik, viszont

– mutatott rá a visszásságokra Romfeld Zsolt, aki szerint nem a gazdáktól kell sajnálni az egy lejes kilónkénti búzaárat.