Hende: a huszárság egyfajta hungarikum

Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter (középen) a szentegyháziaktól kapott huszárcsákóval

– Huszárcsákót kapott ajándékba a szentegyházi huszároktól. Mire kötelez egy ilyen jelképes ajándék?

– A mindenkori huszárok hagyományos köszöntése úgy szól, hogy „Erőt, tisztességet!”. Én ezt a kettőt kívánom megkapni a Fennvalótól, becsülettel kívánom szolgálni hazámat, ugyanolyan becsülettel, ahogy a magyar, és különösképpen a székely huszárok ezeréves Kárpát-medencei történetük során mindig is tették. A huszárok által gyakorolt harcmodor annak a könnyűlovas technikának a folytatója és kifejlesztett változata, amelyet Bölcs Leó bizánci császár feljegyzései szerint őseink gyakoroltak.

– Hogyan lehet megkülönböztetni a katonát a huszártól?

– A huszárokat mindig is a virtus, a ravaszság, a cselvetés, a hihetetlen bátorság és a vakmerőség jellemezte. Ezek mind olyan katonai erények voltak, amelyek főleg a tizennyolcadik századi háborúk során szerte Európában ismertté váltak. Sőt az írek, franciák és dánok mellett még a tengeren túl is huszármozgalmakat szerveztek, ahova magyar kiképzőket hívtak. A kiképzések alatt igyekeztek a huszárság minden fortélyát ellesni. Azt is mondhatjuk, hogy a huszárság egyfajta hungarikum, a huszárt világszerte a magyarral azonosítják: a huszár az első magyar katona, a székely huszár pedig a legmagyarabb magyar, tehát a székely huszár a katonaság legeleje. Engem a szentegyházi huszárok tiszteletbeli tagjuknak választottak, ami nagy tisztesség számomra.

– A múltból térjünk át a mába. Az egységes nemzetstratégiában milyen szerepet kap  a magyar honvédelem? Pontosabban fogalmazok: a honvédelemnek mi a szerepe a határon túli magyarokra nézve?

– A magyar honvédségnek törvény határozza meg feladatait. Ezen feladatoknak három pontját említeném meg. Az egyik az ország védelmének fegyveres készenléte, ez egy természetes, ún. védelmi cél. A másik a katasztrófák felszámolásában való részvétel, ennek jó példája a tavalyi kolontári vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárításában végzett honvédségi munka. Feladataink harmadik csoportja a nemzetközi kötelezettségeinkből fakadó feladatok. Mi is ugyanazon szervezeteknek, katonai szövetségnek vagyunk tagjai, mint Románia, ezért nemzetközi érdekeink is közösek.

– Milyen közös érdekekre gondol?

– Érdekünk a világban jelen lévő feszültségek elsimításában való részvétel, ezért veszünk részt közösen a különböző békefenntartó missziókban. Ugyanakkor fontos a terrorizmus elleni harcban való közös részvételünk is. De említhetném a kábítószer terjedése elleni, vagy akár a tömegpusztító fegyverek terjedésével szembeni közös fellépésünket is. Ráadásul olyan katonai szövetségnek, jelesül a NATO-nak vagyunk közös tagjai, amely a tagállamok teljes egyenjogúságán alapul, ahol a döntéseket a tagok egyetértésével hozzák. Ezért a NATO valamennyi döntése magán hordozza a magyar és a román érdekek azonosságát.

– Ön számára mi a mai nap legfontosabb üzenete?

– Az, hogy abban a Romániában történt meg a szentegyháziak eskütétele, amely Magyarország stratégiai partnere és szövetségese, és akivel közösek az érdekeink. Tartósan fennáll az érdekazonosság, ezért is vagyunk tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak.