Úrihímzést restauráltatott a Székely Nemzeti Múzeum, smelyet a 17. században varrtak értékes selyemszálakkal.
2012. november 20., 12:342012. november 20., 12:34
2012. november 20., 12:492012. november 20., 12:49
Európa textilművességének fontos elemeiként tartja számon a szakirodalom a magyar – és ezen belül az erdélyi úrihímzéseket. Ez a hímzéstípus többnyire főúri házaknál készült, értékes selyem- és fémszálakkal, az európai hímzőművészetben használt gazdag öltéstechnikával – tájékoztattak a múzeum munkatársai annak kapcsán, hogy a múzeumi gyűjteménybe tartozó hímzéseket nemrég restauráltatták.
A Székely Nemzeti Múzeum pályázatot indított a gyűjteményében lévő híres úrihímzései megmentésére. A budapesti Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a múzeumnak az egyik leghíresebb úrihímzését sikerült restauráltatnia a szebeni Bruckenthal Nemzeti Múzeum Restaurátor Laboratóriumában Simona Stănculescuval, a romániai restaurátorkamara régi hímzésekre szakosodott restaurátor szakértőjével.
A kézimukákkal kapcsolatosan a múzeum munkatársai elmondták, hogy noha Erdélyben is ismert és elterjedt volt az úrihímzés, de csak kisebb mennyiség őrződött meg napjainkig. A restaurálás folyamatában a Székely Nemzeti Múzeum frissen végzett szakembere, Lázár Prezsmer Kinga is inaskodott. A szakember kifejtette, a 17. századi hímzés Szilágyságból került a Székely Nemzeti Múzeumba még 1886-ban. Erdély leghíresebb hímzőműhelyeinek valamelyikében készült, motívumai és hímzéstechnikája révén a Lorántffy Zsuzsánna hímzőiskolájának hatásait mutatja. A hímzés, a restaurálási folyamatok ismertetésével együtt november 20-tól kerül kiállításra a múzeumban.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
szóljon hozzá!