Úrihímzést restauráltatott a Székely Nemzeti Múzeum, smelyet a 17. században varrtak értékes selyemszálakkal.
2012. november 20., 12:342012. november 20., 12:34
2012. november 20., 12:492012. november 20., 12:49
Európa textilművességének fontos elemeiként tartja számon a szakirodalom a magyar – és ezen belül az erdélyi úrihímzéseket. Ez a hímzéstípus többnyire főúri házaknál készült, értékes selyem- és fémszálakkal, az európai hímzőművészetben használt gazdag öltéstechnikával – tájékoztattak a múzeum munkatársai annak kapcsán, hogy a múzeumi gyűjteménybe tartozó hímzéseket nemrég restauráltatták.
A Székely Nemzeti Múzeum pályázatot indított a gyűjteményében lévő híres úrihímzései megmentésére. A budapesti Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a múzeumnak az egyik leghíresebb úrihímzését sikerült restauráltatnia a szebeni Bruckenthal Nemzeti Múzeum Restaurátor Laboratóriumában Simona Stănculescuval, a romániai restaurátorkamara régi hímzésekre szakosodott restaurátor szakértőjével.
A kézimukákkal kapcsolatosan a múzeum munkatársai elmondták, hogy noha Erdélyben is ismert és elterjedt volt az úrihímzés, de csak kisebb mennyiség őrződött meg napjainkig. A restaurálás folyamatában a Székely Nemzeti Múzeum frissen végzett szakembere, Lázár Prezsmer Kinga is inaskodott. A szakember kifejtette, a 17. századi hímzés Szilágyságból került a Székely Nemzeti Múzeumba még 1886-ban. Erdély leghíresebb hímzőműhelyeinek valamelyikében készült, motívumai és hímzéstechnikája révén a Lorántffy Zsuzsánna hímzőiskolájának hatásait mutatja. A hímzés, a restaurálási folyamatok ismertetésével együtt november 20-tól kerül kiállításra a múzeumban.
Az elmúlt hetekben többen a közösségi médiában osztották meg elégedetlenségüket a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán tapasztalt ellátással kapcsolatban. A kórház főigazgatója a Székelyhonnak reagált a panaszokra.
A mesemondók missziója kihívásokkal teli, de szükség van rá, talán most leginkább – vallja Bedőházi Beáta. A szakemberrel a közelgő Erdélyi Népmesemondó Találkozó apropóján beszélgettünk az élőszavas mesemondás erejéről.
Tanárt és tanítványt díjaztak az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében Baróton. Incze Mózes Munkácsy-díjas festőművészt a város díszpolgárává avatták, egykori tanárát, Rácz Magdát pedig Erdővidék Kultúrájáért Díjjal ismerték el.
Támogatná a helyben maradó orvosokat és gyógyszerészeket a Studium–Prospero Alapítvány: két, teljesen felszerelt szolgálati lakásra hirdetnek pályázatot Sepsiszentgyörgyön, november 15-i beköltözéssel.
Kökösbácsteleken aggódva figyelték a Tatrang szintjének emelkedését, de a folyó végül nem lépett ki a medréből, továbbá a Feketeügy és az Olt hozama sem nőtt jelentősen. Ebben az évben másodjára fenyegette árvíz a falut.
A lakosság segítségét kéri a sepsiszentgyörgyi rendőrség annak a nőnek a megtalálásában, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy férfi által elhagyott bankkártyát használt több helyen is Sepsiszentgyörgyön és Brassóban.
Széleskörű rendőrségi akció zajlott csütörtökön többek között Hargita és Kovászna megyében is, egy szervezett bűnözéssel és informatikai hamisítással kapcsolatos ügyben. A hatóságok több mint negyven házkutatást tartottak tíz megyében.
A szervezők érdekfeszítő kiállítást iktattak a 30. Erdővidéki Közművelődési Napok programjába. A jubileumi év keretében október 9-én, csütörtökön 13 órakor a baróti múzeum kertjében nyílik meg a Jókai Háromszéken című emlékkiállítás.
Október 7-én éjjel a Tatrang-folyó vízszintje megemelkedett, a Brassó és Kovászna megyék határán fekvő Kökösbácsteleken áradástól tartanak. A polgármester szerint a legaggasztóbb az, hogy nem tudnak jobban felkészülni az árvízre, mint tavasszal.
A textilgyűjtő kukák kifosztását és tartalmuk széthányását csak a köztisztasági vállalat, a helyi rendőrség és a lakosság összefogásával lehetne megakadályozni. Máthé László, a Tega igazgatója szerint viszont valahol mindig homok kerül a gépezetbe.
szóljon hozzá!