Több mint ezer vállalkozást érint az új adózás Háromszéken

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdán számolt be arról, hogy az érdekvédelmi szervezet panaszt fog eljutattni a napokban a Ponta-kabinethez, valamint a háromszéki honatyákhoz. A dokumentumban arra hívják fel a figyelmet, hogy az új rendelkezések eredménye hasonló lesz az Emil Boc miniszterelnöksége alatt bevezetett átalányadóéhoz, azaz több ezer vállalat megszűnését hozza majd országos szinten, ezért ésszerűbb lenne visszatérni az eddigi szabályhoz. A panaszhoz minél több, a helyi vállalkozók által szignált aláírásgyűjtő ívet is szeretnének csatolni, ezzel nyomatékosítva véleményüket. Az elnök reméli, hogy sokan hajlandóak lesznek aláírni az érintettek közül. Az ívek megtalálhatók a kamara Sepsiszentgyörgy, Olt utca 17-es szám alatti székhelyén, illetve kérésre eljuttatják az igénylő cég székhelyére.

Az adótörvénykönyvet módosító 2013-as évi 8-as számú kormányrendelet ugyanis megszünteti a 68 ezer eurónál alacsonyabb forgalmú vállalatok esetében a lehetőséget, hogy választhassanak, az árbevétel, vagy a nyereség után adózzanak. Az új szabály szerint minden, ebbe a kategóriába eső vállalatnak a forgalma három százalékát kell befizetnie. Édler András szerint ez annyit jelent, hogy 100 lej forgalom esetén 3 lejt kell törleszteni, míg eddig ha a nyereség után adózott az illető cég, akkor szintén száz lej esetében ez 1,6 lejt jelentett. Az elnök szerint sok háromszéki kisvállalkozás esetenként még nyereséget sem tudott termelni, magyarán éppen csak eltartott egy családot és pár alkalmazottat. Ezek most arra kényszerülnek, hogy legjobb esetben is közel dupla annyi adót fizessenek. Ráadásul minden újonnan bejegyzett cég, a rendelet közvetlen hatása nyomán, automatikusan mikróvállalkozásnak minősül, tehát beleesik ebbe az adózási rendszerbe.

Édler András a háromszéki közpénzügyi igazgatóság adataira hivatkozva rámutatott, hogy a megyében jelenleg létező négyezer vállalkozás közül mintegy ezerháromszázat érint az új szabályozás, azaz forgalom után kell ezután fizetniük az adójukat. A térség gazdasági specifikumait szem előtt tartva, ezek nagy része kereskedelmi vállalkozás (sok esetben falusi üzletek), amelyek számára az adó ilyen mértékű megemelkedése komoly érvágást jelenthet.

Mindenki adócsaló?

Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Közepesvállalkozások Szövetségének elnöke felháborítónak tartja, hogy a kormány azzal indokolja a rendelet szükségességét, hogy az adócsalás visszaszorítását szolgálná. A gazdasági szakember szerint ez úgy lehet értelmezni, hogy a kabinet eleve minden vállalkozót adócsalónak néz, és a cégeknek kell bizonyítaniuk az ellenkezőjét. Bagoly a kamara elnökéhez hasonlóan nem igazán látja, miként fogja visszaszorítani az adócsalást ez a rendelet, hiszen azok, akiket érint a teljes költségvetési adóbevétel 15 százalékát biztosítják, tehát, ha csalnának is, annak mértéke igazán elenyésző. Mindkét szakember szerint a kormány célja inkább az újabb pénzforrásszerzés volt, és mint eddig már több esetben, az erre irányuló döntések általában a kicsiken „rúgnak” egyet. Az eredmény pedig az lehet, hogy ezek a vállalkozók feladják a tevékenységet, és csak a támogatást igénylő munkanélküliek sorát gazdagítják.

Zavarosak a gazdákra vonatkozó előírások

A Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete már a múlt héten döntést hozott arról, hogy egyenesen Bukarestig, Daniel Constantin mezőgazdasági miniszterig mennek a panaszukkal. Az új rendelet ugyanis átalányadót vezet be az agrárium területén is. Ráadásul a jogszabály ezen része – amint azt Édler András is megerősítette – felemásra sikeredett, hiszen vannak termények, illetve háziállat fajták, amelyek esetében az előírások vagy nagyon általánosak, vagy hiányoznak. Emellett a termények esetében az adókötelesség csak két hektártól kezdődik, ami kisebb-nagyobb, a fizetés elkerülését célzó mesterkedésekre ad lehetőséget. „Az előírások mutatják, hogy egy gyorsan összefércelt jogszabályról van szó, amely úgy született, hogy az törvényalkotók távolról sem voltak tisztában sok részlettel, ezért csak félmunkát végeztek. Vélhetőleg arra számítanak, hogy a végrehajtási útmutató majd tisztázza a kérdéses részeket, de lehet, hogy sok vállalkozásnak addigra már késő lesz” - magyarázta Édler. Az elnök hozzátette: újból az a helyzet állt elő ráadásul, hogy rendelettel módosítanak sarkalatos törvényt, a közmeghallgatási határidő mellőzésével.