
Miért fekete a színház nagyterme? – ezzel a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz egy olvasó, aki szerint a lakosság kellene szavazzon a Tamás Áron Színház nagyterme falainak színéről. A színház vezetősége válaszolt a kérdésre.
2013. január 29., 18:142013. január 29., 18:14
2013. január 29., 19:252013. január 29., 19:25
Kovács Teréz sepsiszentgyörgyi nyugdíjas kereste meg szerkesztőségünket, mivel nehezményezi a Tamási Áron Színház nagytermének fekete színét. Mint írta, valahányszor belép a színházterembe, olyan érzése lesz, mintha egy feketére festett, ravatalhoz hasonlító helyiségbe nyitott volna be. Az idős hölgy úgy gondolja, a városlakók szavazatai alapján kellene eldönteni, hogy milyen színt kapjanak a falak, és mivel tervezik az épület feljúítását, a terem is világossá válhatna.
„Azzal egyetértek, hogy az igazgató úr szereti a európaiságot, a modern szemléletet, de ezzel még nem kellene gyászba borítsa a sepsiszentgyörgyi színházat. A rendezései sem tetszenek, sokan nem megyünk el az előadásokra, viszont ha már ezek a produkciók európai színvonalúak, akkor legalább a mi kicsi színházunk nagyterme legyen a mi kicsi szép székely városunkéhoz méltó, olyan amilyet a közönség is szeretne, és ne uralkodjon egyéni ízlés a teátrumban” – írta Kovács Terézia.
Az ügyben megkerestük a Tamási Áron Színházat is, a vezetőség nevében Nagy B. Sándor irodalmi titkár válaszolt. „A színház nagyterme ebben a mostani állapotában nekünk sem tetszik. Annak idején kényszerből festtettük át, mert a korábbi sárgás, spriccelt felület, ami a folyosóinkon még fellelhető, már a nyolcvanas években is színházidegennek számított. Tulajdonképpen nem ízlés kérdése, hanem szakmai kérdés, hogy milyen szín felel meg leginkább egy színházi tér kialakításához. Bármilyen teremről legyen szó, ennek elsősorban funkcionálisnak kell lennie, a színházban pedig, ahol a játéknak, az előadás létrejöttének elengedhetetlen feltétele a világítás, szükségszerű, hogy a háttérfelület sötét színű legyen, amely nem tükrözi a fényt. Ha a játéktereket világító reflektorok visszatükröződnének a falakon, ez a nézőket és a színészeket egyaránt zavarná, és sokkal gyengébb hatása volna a jelmezeknek, díszleteknek, erőtlenebbnek tűnne ettől a színészek játéka. A nézőtéri rész fala persze lehetne barátságosabb anyagból, a színe is lehetne más, mint a fekete, de a sárgánál mindenképpen szolidabb színű és mélyebb árnyalatú kell legyen, mert egészen más szempontok érvényesülnek egy nappali szoba kialakításánál, mint egy színháztereménél, amelyet soha nem ér természetes fény, csak lámpákkal és reflektorokkal lehet megvilágítani” – válaszolt Nagy B. Sándor.
A színház vezetőségének tájékoztatása szerint a város az épület felújítását tervezi, ezért arra kérik a lakosságot, hogy legyenek türelemmel, mert minden bizonnyal a szakmai követelményeknek és a jó ízléssel rendelkező szentgyörgyi nézők igényeinek egyaránt megfelelő döntés születik majd a nézőtér színét illetően is. Mivel a nézőtér átalakításához a villamos hálózat felújítása is hozzátartozik, egyrészt értelmetlen volna addig újrafesteni, amíg ki nem cserélik az elektromos vezetékeket, másrészt pedig meg kell várni, amíg az anyagi keret lehetővé teszi ezeket a munkálatokat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
Megpróbált elmenekülni az őt kereső rendőrök elől egy autólopásért elítélt kézdivásárhelyi fiatal, de elfogták. Javítóintézetbe szállították, hogy hároméves büntetését letöltse.
Januárban megérkezett az igazi tél, és habár ilyenkor a többség törekedik védelmezni az élőlényeket, most is találni kidobott kutyákat az út szélén. Állatvédő egyesületet kérdeztünk a téli kutyatartásról, valamint a gazdátlan ebek helyzetéről.
szóljon hozzá!