Méhnyakrák: az első tünettől a visszafordíthatatlan állapotig

„Ez annak tudható be, hogy az államilag szervezett szűrések hiányosak vagy gyengén szervezettek, a lakosság kevéssé tájékozott, hiányzik a megfelelő szexuális felvilágosítás, és magas a HPV-fertőzöttség aránya” – fogalmazott.

A szakember rámutatott továbbá, a HPV-s betegek mindegyike legalább 5-6 vírustörzzsel fertőződik.

A vírusra adott immunválasz gyengül ugyanakkor a dohányzással, alkoholfogyasztással, de rizikót jelent a túl korán elkezdett szexuális élet és az is, ha az illető gyakran váltogatja partnereit.

Így még mielőtt a vírussal találkozhatna, az immunrendszer ismeri a megfelelő választ a fertőzésre. A szülész-nőgyógyász főorvos rámutatott, a legfrissebb tanulmányok szerint a HPV más rákos megbetegedésekért is felelős, például a gége- és garatrákért. Ezért ajánlott, hogy a fiúgyermekek is megkapják az oltást.

Két oltást különböztetünk meg:

• a Gardasil 9, amely nevéből is adódóan kilenc, a HPV 9 típusa által okozott megbetegedések ellen véd, köztük az öt onkogén típus ellen is (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58). Ezt kapják azok, akik most igénylik a vakcinát;

• a Cervarix ezzel szemben a 16, 18-as típus ellen hatékony. Azoknál, akiket HPV-vel diagnosztizáltak, 60–70 százalékban valamelyik az említettek közül jelen van.

A vakcinával kapcsolatban a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál is érdeklődtünk. Igyártó Gabriella járványtani szakember elmondta:

„14 éves korig két alkalommal kell oltani, 15 éves kor fölött három dózis szükséges” – magyarázta, hozzátéve, a kiskorúaknak a szüleik igényelhetik az oltást.

Életet ment a szűrés

A méhnyakrákszűrés azon ritka eljárás, amikor az orvos direkt módon tud mintát venni, nem kell invazív beavatkozást végezni. Két fajtáját különböztetjük meg, mindkettő ugyanolyan hatékony: a klasszikus és folyadék alapú citológia, előbbi átlagban 50–60 lej, utóbbi 100 lej környékén mozog.

A rendszeres, évenkénti szűrővizsgálattal időben fel lehet ismerni a jeleket, és egy egyszerű rutineljárással még azelőtt meglehet fékezni, mielőtt súlyosbodna a helyzet.

A méhnyakrák tünetei és stádiumai

Az első tünet, amivel a beteg orvoshoz fordulnak, az a rendszertelen vérzés, főleg aktust követően – ez már előrehaladott állapotot jelez. A barnás hüvelyi folyás, menopauza beállta után megjelenő vérzés ugyancsak aggodalomra ad okot. Ezekhez társulnak a rákos megbetegedésekben általánosan is jelentkező tünetek: a hasi görcs, testsúlyvesztés, vérszegénység, végül pedig vizeletürítési, székelési panaszok.

Ekkor a szakorvosok ún. konizációt végeznek, amely során kúp alakú részt távolítanak el a méhnyakból. Ezzel megfékezhető a súlyosabb állapot kialakulása, de további rendszeres vizsgálatok így is szükségesek, hiszen a HPV továbbra is jelen van, így az esély fennáll, hogy a betegség kiújuljon.

Amennyiben előrehaladottabb állapotban fedezik fel a rákot, méheltávolításra (hiszterektómiára) kerülhet sor, igaz, a legújabb tanulmányok szerint erre nem mindig van szükség. Ennek során a méhet, a petevezetékeket, a petefészkeket, esetenként a környező szöveteket is eltávolítják. Ebben a fázisban már onkológiai kezelésre – kemoterápiára, sugárkezelésre – is szükség van.