Fotó: koborkutya menhely Sepsiszentgyorgy
A hatósági és civil fellépés ellenére továbbra is fel-fel bukkanó problémaként jellemezhető a gazdátlan kutyák helyzete Sepsiszentgyörgyön. Az illetékesek azt állítják, minden lehetőt megtesznek, de a gondok sokrétűek.
2013. január 16., 15:422013. január 16., 15:42
Hetente érkeznek bejelentések, hogy a megyeszékhely különböző részein falkákba verődött kóbor állatok teszik veszélyessé a környéket – fejtették ki a Székelyhon.ro érdeklődésére a szépmezői, a Nez Perce Egyesület által működtetett kutyamenhely dolgozói. A panaszok a helyi rendőrséghez is befutottak, a rendőrök a szervezet dolgozóival közösen hetente szerveznek befogási akciókat. A leggyakrabban az egykori ipari negyed és a vasutállomás környékén kell beavatkozniuk. Az év kezdete óta már két bejelentés is érkezett, melyek szerint a Plastico, azaz a volt műanyaggyár környékén több eb is tanyát vert, és már az arra elhaladókat is megtámadták, sőt egy esetben kevésen múlott, hogy közúti baleset legyen belőle. A két bejelentés nyomán összesen hat kutyát sikerült begyűjteniük, de becsléseik szerint ennél jóval több tanyázik a környéken. A helyszínen egyébként szerdán délben is három ebet sikerült találnunk. Közeledésünkre a kutyák elbújtak.
Az illetékesek mindent megtesznek
Horia Kraus, az egyesület elnöke érdeklődésünkre kifejtette, ők minden megtesznek az állatok a befogásáért, de mivel hatalmas területről van szó, ahol az ebek könnyen találnak búvóhelyet, sok esetben csak kis részüket sikerül begyűjteni. Az akció ugyanis nem egyszerű, mivel a kábító lövedékek használatához szükség van a helyi rendőrség jelenlétére, mert bár a fegyver az egyesületnél van, viszont a töltényt a hatóságtól kapják. Ráadásul egy meglőtt állat felriasztja a többieket, és azok eltűnnek, mire a befogásukra sor kerülhetne.
Az elnök ugyanakkor rámutatott, hogy nem egy új keletű gondról van szó. Az egykori üzemek területén számtalan kisebb vállalat telepedett meg, ezek általában éjjeli őröket is foglalkoztatnak, akik előszeretettel fogadnak be gazdátlan állatokat védelmi célra. Az ebek egymás között szaporodnak, és minden esetet képtelenség nyomon követni, ha nincs bejelentés. Ráadásul ezek a kutyák idővel védeni kezdik a területüket, veszélyessé válnak és a befogásuk is nehézkesebb. Emellett az Őrkő, valamint a Csíki negyed is rendszeresen „hozzájárul” a gazdátlan állatok számának növekedéséhez. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szaporodási időszakban a házaknál élő állatok is elszabadulnak és a kóbor egyedekkel párosodnak. Végül pedig ott vannak még az „elcsapott” állatok is. Az egyesület és a rendőrség több olyan esetről is tud, amikor más megyében bejegyzett gépkocsiból pakoltak ki kutyakölyköket.
A befogás hatékonyságát nehezíti az is, hogy tulajdonképpen nem egy állandó szolgálatról van szó. A bejelentést követően sokszor nem tudnak időben a helyszínre érni, arról nem beszélve, hogy az állatok amúgy is tovább vándorolnak rövid időn belül.
Teltház a menhelyen
A 2009 óta működő létesítményben szinte állandóan telt ház van, igaz néhány helyet mindig fenntartanak az újonnan érkező kutyáknak. Az egyesület elnöke szerint a nyitás óta összesen mintegy 1700 gazdátlan eb fordult meg a telepen. Jelenleg 116 kutya van „elszállásolva”, de ez a szám állandóan változik, az átlag viszont mindig száz feletti. Havonta akár 40-60 kutya is érkezik, elsősorban befogott állatok, de ezek jelentős része – főképp a kölykök – nem maradnak meg, mivel általában túlzottan legyengült állapotban kerülnek a telepre. Emellett vannak olyan állatok, amelyek agresszivitásuk miatt nem igazán adhatók örökbe.
A menhely dolgozói szerint az örökbeadási folyamat egyelőre még elfogadhatóan működik. Havonta tíz ebnek kerül gazdája, de ez a szám is változó. Az indulás óta nagyjából ötszáz kutya talált gazdára, ebből idén öt. Az eddigi tapasztalat szerint a leggyakrabban a környező községekből jönnek, házőrzőt, azaz közepes vagy nagytestű kutyát keresnek. Ott jártunkkor valóban elsősorban kis- és középtermetű kutyák közül lehetett választani.
Az elmúlt hetekben többen a közösségi médiában osztották meg elégedetlenségüket a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán tapasztalt ellátással kapcsolatban. A kórház főigazgatója a Székelyhonnak reagált a panaszokra.
A mesemondók missziója kihívásokkal teli, de szükség van rá, talán most leginkább – vallja Bedőházi Beáta. A szakemberrel a közelgő Erdélyi Népmesemondó Találkozó apropóján beszélgettünk az élőszavas mesemondás erejéről.
Tanárt és tanítványt díjaztak az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében Baróton. Incze Mózes Munkácsy-díjas festőművészt a város díszpolgárává avatták, egykori tanárát, Rácz Magdát pedig Erdővidék Kultúrájáért Díjjal ismerték el.
Támogatná a helyben maradó orvosokat és gyógyszerészeket a Studium–Prospero Alapítvány: két, teljesen felszerelt szolgálati lakásra hirdetnek pályázatot Sepsiszentgyörgyön, november 15-i beköltözéssel.
Kökösbácsteleken aggódva figyelték a Tatrang szintjének emelkedését, de a folyó végül nem lépett ki a medréből, továbbá a Feketeügy és az Olt hozama sem nőtt jelentősen. Ebben az évben másodjára fenyegette árvíz a falut.
A lakosság segítségét kéri a sepsiszentgyörgyi rendőrség annak a nőnek a megtalálásában, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy férfi által elhagyott bankkártyát használt több helyen is Sepsiszentgyörgyön és Brassóban.
Széleskörű rendőrségi akció zajlott csütörtökön többek között Hargita és Kovászna megyében is, egy szervezett bűnözéssel és informatikai hamisítással kapcsolatos ügyben. A hatóságok több mint negyven házkutatást tartottak tíz megyében.
A szervezők érdekfeszítő kiállítást iktattak a 30. Erdővidéki Közművelődési Napok programjába. A jubileumi év keretében október 9-én, csütörtökön 13 órakor a baróti múzeum kertjében nyílik meg a Jókai Háromszéken című emlékkiállítás.
Október 7-én éjjel a Tatrang-folyó vízszintje megemelkedett, a Brassó és Kovászna megyék határán fekvő Kökösbácsteleken áradástól tartanak. A polgármester szerint a legaggasztóbb az, hogy nem tudnak jobban felkészülni az árvízre, mint tavasszal.
A textilgyűjtő kukák kifosztását és tartalmuk széthányását csak a köztisztasági vállalat, a helyi rendőrség és a lakosság összefogásával lehetne megakadályozni. Máthé László, a Tega igazgatója szerint viszont valahol mindig homok kerül a gépezetbe.
szóljon hozzá!