Az osztrák beruházást elemezték Háromszéken

A Réty község határában tervezett osztrák megaberuházás kapcsán Klárik László, RMDSZ-es szenátor, illetve Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ismertették álláspontjukat. Előbbi konkrét adatok segítségével próbálta körüljárni a hozadékok és veszélyek kérdéskörét, míg a megyei önkormányzat vezetője elsősorban a testületnek a pro és kontra véleménytömeggel szembeni viszonyulását igyekezett tálalni.

Klárik mindenekelőtt leszögezte, hogy mindenki számára világos, egy ilyen volumenű beruházás kapcsán nem lehet felelőtlenül viszonyulni, hiszen egy rövidebb elemzés is számtalan pozitív és negatív hozadékra világít rá. A szenátor úgy véli, ha csak érzelmi alapon kellene dönteni, ő maga is ellenezné az osztrák nagyvállalkozó betelepedését, de ez nem lehet az egyetlen szempont.

A honatya szerint a hozadékok tekintetében két igen fontos azonosítható, éspedig a beruházás értéke – 150 millió euró – és a 650 létrejövő munkahely. Klárik elemzése szerint ezek a behozandó tőke mennyisége szép szám, de a megye gazdasági mutatóit véve alapul nem is annyira jelentős. A létrejövő munkahelyekkel pedig csak 0,8 százalékkal ugrik meg az állások összlétszáma Háromszéken. Az adózás mértéke sem kiemelten magas, mármint az ingatlanadóból és jövedelemadóból helyben maradó összeg – véli a szenátor a beruházó más romániai telepeinek adataira alapozva. Az ingatlanadó mértéke persze a rétyi önkormányzat döntésétől függ, de legjobb esetben sem haladja majd meg az egymillió lejt. Emellett a pénzügyminisztérium adatai alapján az is kitűnik, hogy a bejelentett számok inkább felfele kerekítettek, de nincsenek teljesen elrugaszkodva a valóságtól. A nemzeti össztermék szempontjából a feltételezett mintegy 15-20 százalékos helyi növekedés statisztikákban jól mutat, de nem fogja jelenteni az életszínvonal automatikus növekedését is – tett hozzá.

A szenátor kitért ugyanakkor a faanyag árának várható változására is, amelynek mértékét meg lehet saccolni, miután az osztrák nagyvállalkozó ügynökei már megjelentek. A növekedést a honatya szerint a helyi kisvállalkozók nem fogják megbírni, emellett a Holzindustrie Schweighofer megbontja majd a megyét jellemző vertikális eloszlást a fafeldolgozás terén, azaz a kitermelésben, kereskedelemben és feldolgozásban dolgozók arányát.  Klárik úgy véli, biztos, hogy több kis helyi fűrésztelep meg fog szűnni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a fafeldolgozás monopolszerűen egy pontba koncentrálódik a megyében, hiszen törpe-óriás helyzet áll fenn a helyi termelők és a Schweighofer vállalatát összehasonlítva. Ez elsősorban a nehéz gazdasági helyzetben lévő térségeket fogja negatívan érinteni, mint például Erdővidék.

Végül a szenátor kitért a beruházás esetleges egészségkárosító hatásaira, illetve a környezeti behatásokra. Ezek kapcsán úgy véli, a szakhatóságoknak kell majd nyilatkozniuk, bár az előzetes adatok nem túl aggasztóak. Klárik viszont felhívta a figyelmet egy komoly veszélyre is: a vállalat kijelentett szándéka, hogy erdőt vásároljon, ami az így is ijesztő 800 ezres feldolgozási kapacitás mellett egy komoly vészjelzés kell legyen. A szenátor úgy látja, mindezekre az aggályokra választ kell kapni, illetve valamilyen megoldást kell találni a beruházás nyilvánosságra hozatala után megjelent közösséggyengülésre, szakadásra, amit a különböző csoportok közötti konfliktusok okoznak.

Tamás Sándor elsősorban azt igyekezett kihangsúlyozni, hogy a megyei önkormányzat nem foglal állást sem a beruházás mellett, sem az ellenzők táborának oldalán. Törvényesen járnak el, azaz a jogszabályok által előírt módon történik majd az urbanisztikai bizonylat, illetve az építkezési engedély kibocsátása. Az elnök is úgy véli, a felmerült kérdésekre a szakhatóságok kell válaszokat adjanak, illetve a tisztesség úgy kívánja, hogy a beruházó igenis egyezzen bele, hogy mindenki elmondhassa  a véleményét, és csak úgy éljen a jogaival, hogy azok másokét ne sértse. Jelen esetben az erdőtulajdonosokét, az erdészetekét, a fakitermelőkét, a fafelhasználókét. Az elnök a szenátorral együtt úgy véli, olyan beruházásokra van szükség Háromszéken, amelyek nem generálnak újabb gazdasági problémákat.