Október 22-én, péntek délután, a magyar forradalom és szabadságharc 54. évfordulójára emlékeztek a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanárai és diákjai a református temetőben állított kopjafánál, mely a Szoboszlay-perben kivégzett vértanúkra emlékezteti az utókort.
2010. október 23., 17:202010. október 23., 17:20
2010. október 23., 17:212010. október 23., 17:21
A vértanúk emlékére állított kopjafánál elsőként Ruszka Sándor iskolalelkész szólt az egybegyűltekhez, méltatta az ’56-os forradalom és szabadságharc ismert és névtelen hőseit. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, iskolaigazgató a magyarországi forradalom és szabadságharc korszakalkotó fontosságát hangsúlyozta. A temetőbeli megemlékezés a kollégium tanulóinak ünnepi műsorával folytatódott, verset szavalt Bakcsi Mónika tizenkettedikes tanuló, a kollégium énekkara pedig Ákos 1956 című énekszámát adta elő. A megemlékezés koszorúzással és gyertyagyújtással, illetve a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget.
A Szoboszlay-per a legnagyobb kommunizmus ellenes szervezkedésben résztvevő személyek pere 1957–1958-ban zajlott Erdélyben, és a legkegyetlenebb per volt az összes közül Romániában. Az eljárás során 57 személyt állítottak bíróság elé, akik közül tizet kivégeztek.
Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus plébános Confederatio című művében kifejtette egy közös román-magyar állam tervét, amelynek létrejötte szerinte az etnikai feszültségeket szüntette volna meg. Ezenkívül fel szerette volna számolni a kommunista diktatúrát, megszüntetni a kollektivizálást és visszaállítani az alapvető polgári jogokat. Elméletét először csak közvetlen barátaival, Reusz Máriával, Alexandru Fîntînaru ügyvéddel, báró Huszár Józseffel és Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébánossal, bérmakeresztapjával ismertette, azonban egyre több követőre találtak. Hamarosan külön-külön konspiratív szervezet működött Pécskán, Csíkszeredában, valamint Torján. A szervezkedés tagjai egy fegyveres felkelést kívántak kirobbantani, amelynek dátumát 1956. augusztus 28-ra tűzték ki. A felkelés azonban a rossz szervezés miatt el sem indult. A kudarcot követően azonban Szoboszlay és társai nem adták fel, hanem újabb dátumot tűztek ki a felkelés kirobbantására, a magyar forradalom hatására október 26-át. Azt akarták, hogy a két forradalom egyszerre győzzön a két országban, ezzel létrejött volna a Szoboszlay által elképzelt konföderáció is. A kijelölt időpontban azonban ismét nem történt semmi, ezzel a felkelés kirobbantásának terve a kútba esett, a magyar forradalmat pedig a szovjet csapatok időközben leverték, így megszűnt az együttműködés esélye is. A szervezkedést a Securitate egy „Iosif” álnevű besúgónak köszönhetően leleplezete, a résztvevőket pedig 1957 novemberében sorra letartóztatták.
A pert Kolozsváron tartották, a III. Hadtest hadbírósága ítélkezett „államrend elleni összeesküvéssel” és a „Román Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedéssel” vádoltva az elítélteket. Az összes vádlottat teljes vagyonelkobzással sújtották, ezenkívül tíz személyt halálra, öt személyt pedig életfogytiglanra ítéltek. A többiek ítélete 8–25 év között volt, ők az 1964-es amnesztia idején kiszabadultak. (forrás: Wikipédia)
Augusztusi ülésükön leszavazták a bibarcfalvi és felsőrákosi tanintézmények felújításáról szóló uniós pályázat folytatását a baróti tanácstagok. Benedek-Huszár János polgármester nem adja fel: rövidesen újra előterjeszti a határozattervezetet.
Pár éve rendszeresítette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azt az egyszeri juttatást, amellyel kiváltja az osztálypénzt, hogy a pedagógusok ne a szülőktől kérjenek iskolai kellékekre, tisztítószerekre, toalettpapírra pénzt. Idén megfeleződik a támogatás.
Uniós összehasonlításban Románia az utolsó helyeken áll abban a tekintetben, hogy ezer főre vetítve hányan dolgoznak a magánszférában – jelezte interjúnkban Antal Árpád, akit arra kértünk, nézzen rá a közigazgatási rendszerre egy magasabb perspektívából.
Kézdivásárhely egyik játszóterén hagyott magára egy ebet egy férfi augusztus 28-án. A Kovászna megyei rendőrség tájékoztatása szerint sikerült azonosítaniuk az érintett személyt, tettéért szabálysértési bírságot szabtak ki.
Sok megválaszolatlan kérdés van még a kormány önkormányzatok érintő megszorításaival kapcsolatban, de arról alig esik szó, hogy a tervezett intézkedéscsomag pozitívumokat is tartalmaz: például ki lehet majd tiltani a játéktermeket a településekről.
Pontosan száz éve, 1925. szeptember 18-án született Magyarhermányban Boér Imre nyugalmazott tanár, az úzvölgyi csata veterán harcosa.
Az idei év első nyolc hónapjában 107 tűzeset történt, több közülük emberi áldozatot is követelt: három személy elhunyt, egy pedig megsérült. A Kovászna megyei tűzoltóság összesítése szerint az anyagi károk értéke csaknem hétmillió lej.
Négy hónapot adott magának a Sepsi Metropoliszövezet ahhoz, hogy kidolgozza a térségben az aktív turizmus fejlesztési lehetőségeit, és konkrét javaslatokat fogalmazzon meg rövid-, közép- és hosszútávra.
Két fiatalember bántalmazott egy másik férfit Lemhény határában kedden, az illetőket csütörtökön őrizetbe vette a rendőrség.
A kormány által tervezett közigazgatási reform értelmében a kis polgármesteri hivataloknál akár 45 százalékos leépítésre is sor kerülhet. Málnás polgármestere szerint a változás válságos helyzetbe hozná a községet, és megbénítaná a fejlődést.