A cigány közösséget segítő pályázatok keresését célozza az a program, amelyet a Központi Fejlesztési Régió Ügynöksége indít az önkormányzatokkal és egyesületekkel közösen. Első állomása egy átfogó felmérés.
2012. november 16., 14:162012. november 16., 14:16
Közel húsz felmérés készült az elmúlt években a cigány közösséget illetően, de egyik sem megfelelően átfogó ahhoz, hogy célirányos uniós támogatási rendszer kidolgozását lehessen javasolni – jelentette be csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének elnöke. A szakember szerint egy olyan közösségről van szó, mely esetében a problémák nagyon is szerteágazók, ezért egy alapos felmérésre van szükség. Ennek révén majd ki lehet alakítani egy olyan stratégiát, mellyel az Európai Unió döntéshozó szervei elé lehet állni, és javaslatokat tenni arra nézve, hogy a 2014–2020-as költségvetési ciklusban milyen programokat kellene finanszírozni ezen a téren. Reményeik szerint ezt a felmérést – partnerek segítségével – jövő év közepéig le tudják zárni.
Crețu továbbá rámutatott: az önkormányzatoknak nincs és nem is lehet elegendő anyagi kapacitásuk, hogy minden problémát saját forrásaikból megoldjanak, ezért külső finanszírozási lehetőségeket kell keresni. Az ügynökség vezetője példáként a lakhatási kérdést említette. A legtöbb, nagyobb roma közösséggel rendelkező településen a területek, ahová a cigányok a házaikat felépítették, nem az ő tulajdonuk. A jogi helyzet tisztázása és telekkönyvezés önmagában komoly anyagi áldozatot követel. Emellett az integrálásuk, az oktatásuk is újabb kiadást jelent.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a romák helyzetének rendezésében máris hatalmas késésben van Románia, és elsődleges prioritásként kellene kezelni. Az elmúlt 22 év katasztrofális szociális kormánypolitikája ketyegő bombákká változtatta ezeket a közösségeket, és az önkormányzatok magukban nem tudják az állam és a Európai Unió segítsége nélkül kezelni. A helyzet pontos megismerése ebben a folyamatban elengedhetetlen, hiszen bebizonyosodott, hogy a nyugat-európai államokban sem tudják, mit is kezdjenek ezzel a közösséggel, és inkább visszaküldik a kivándorlókat Kelet-Európába, majd tanácsokkal szolgálnak az integrációval kapcsolatban. Antal hozzátette: konkrét integrációs programok kellenek, de ezeket nem a népszámlálási adatok alapján kell kidolgozni, hiszen ezek nem tükrözik a közösség valós arányát.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
szóljon hozzá!