Ásványvíz-palackozásból élnek a legnagyobb Hargita megyei vállalkozások. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hargita megye gazdasága hanyatlik, a térség infrastruktúrája fejletlen, lassan a turizmus marad az egyetlen tevékenységi terület, amely hasznot hozhat, az is főként azért, mert konzerváltuk a szegénységet.
2018. október 27., 12:072018. október 27., 12:07
Mindössze hat olyan vállalat van Hargita megyében, amelynek éves profitja meghaladja a 2,5 millió eurót, ezek fele pedig ásványvíz-palackozással foglalkozik – derül ki a 2017-es adónyilatkozatok összesítéséből. Kérésünkre a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara összeállította a legnagyobb üzleti forgalmat és profitot megvalósító cégek toplistáját. Az első helyen a megye egyetlen nagyon nagy vállalkozása, a Borsec ásványvizet forgalmazó Romaqua Group Rt. áll. A társaság
Második helyen a nagyvállalatnak számító székelyudvarhelyi Amigo & Intercost Kft. áll 381,8 millió lejes üzleti forgalommal és 13 millió lejes éves profittal, amelyet közel 800 alkalmazottal valósítottak meg. A top hatos listára felkerült a középvállalkozásnak számító, farkaslaki székhelyű légzsákgyár, az ALT Technologies Transylvania Kft. is. A vállalat 198 alkalmazottal 54 millió lejes üzleti forgalmat és 16 millió lejes profitot produkált tavaly.
A toplista második ásványvíz-forgalmazó részvénytársasága az Apemin Tușnad Rt. A besorolását tekintve közepes vállalatnak 143 alkalmazottja van, 51 millió lejes üzleti forgalmat és 11,9 millió lejes nyereséget valósított meg 2017-ben.
A fémkereskedelemben érdekelt a 154 alkalmazottat foglalkoztató székelyudvarhelyi Melinda Impex Steel Kft., a középvállalkozás 198 millió lejes üzleti forgalommal és 11 millió lejes éves profittal került fel a listára. Besorolását tekintve nagyvállalat a toplista harmadik ásványvíz-palackozó cége, a 143 alkalmazottal rendelkező Perla Harghitei részvénytársaság: 101 millió lejes üzleti forgalommal és 10,6 millió lejes profittal jutott a legjobban menő hat Hargita megyei vállalkozás közé.
Hargita megye üzleti forgalmának 70–80 százalékát a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
A 2,5 millió eurónál nagyobb éves profitot megvalósító hat vállalat nyeresége azonban mindössze 0,32 százalékát teszi ki a megye gazdaságában mért éves profitnak, de az 1–2 millió eurós profittal rendelkező vállalatok száma sem több tizenhatnál.
A megye üzleti forgalmának 70–80 százalékát – nagyságrendi sorrendben – a mikro-, valamint a kis- és középvállalkozások adják.
„Olyan vállalatok voltak a megyében, amelyek havonta egymillió dolláros forgalmat bonyolítottak le” – elevenítette fel az elmúlt évtizedeket Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, utalva a csődbe ment vagy részben felszámolt székelyudvarhelyi és csíkszeredai mezőgépészeti, fémmegmunkálási, bútor-, illetve hűtőipari nagyvállalatok közül, amelyek egyenként három-négyezer embernek adtak munkát. Az elnök szerint
Úgy véli, a folytonos előretekintés helyett időnként nem ártana felelősöket is keresni azért, hogy ide jutott a megye gazdasága.
Lemaradás. Infrastrukturális és gazdasági szempontból lenne mit behoznia Hargita megyének. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások adják a térség gazdaságának gerincét, és a szakember úgy véli, hogy ez nem is nagyon fog változni, ugyanis
Nincs autópálya és reptér sem a közelben, egy európai fővárosban élő befektető számára egy napba is beletelhet az utazás, amíg otthonról eljut a megye központjába. Ha mégis jönnének, valószínűleg nem találnának munkaerőt, mert az egykori gyárak szakképzett munkásai már külföldön dolgoznak vagy nyugdíjba mentek, esetleg kényszervállalkozókként próbálnak megélni – magyarázta Balási Csaba.
A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint csak vállalkozóbarát környezet megteremtésével lehetne fejlődést elérni, valamint átfogó felméréssel a szakképzett munkaerőről, a munkaerőképzésről és az üzleti környezet ilyen irányú igényeiről. Gyakran dobálóznak az üzleti szférában az ipari park fogalmával, „de sokszor halvány fogalmuk sincs arról, hogy mi az ipari park”. „Nyugaton ez azt takarja, hogy a vállalkozásnak biztosítanak székhelyet, termelési felületet, mindenféle infrastrukturális elemmel, amire szüksége van. Ha még ilyen sincs Hargita megyében, akkor mivel tudjuk idecsalogatni a befektetőket?” – teszi fel a kérdést a szakember. Úgy véli, hogy lehetőségei még volnának a megyének, de
Csakhogy a turistalátványosságnak számító ló vontatta vasekés szántást nálunk kényszerből végzik, nem azért, mert környezetkímélő ökogazdálkodásra adták a fejüket az emberek. „Ez mind nagyon szép, csak aztán meg kell nézni, hogy novembertől májusig milyen körülmények között tud élni a székely ember, aki egy fémekével és egy lóval szánt” – fogalmazott Balási Csaba.
Van még, amit dolgozni az állatvédelmi törvényen – derült ki az Maros megyei állatrendőrség képviselőinek csütörtöki bemutatójából. Ha például egy kutyát bedobnak egy udvarra, az már nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak.
Komoly térnyerésben van a deepfake, különösebb ellenszél nélkül, de amikor kampányról van szó, a politika nem bízza a véletlenre, és közbelépne.
Csütörtökön egy sürgősségi rendelettel 2027-ig meghosszabbította a kormány a babakelengye-programot, amelynek keretében a hátrányos helyzetű fiatal kismamák újszülöttenként egy egyszeri 2000 lejes támogatást kapnak.
Az erdélyi megyékből összesen száztizenegy környezettudatos nevelési program nyert támogatást a szaktárca által meghirdetett pályázat révén. A civil szervezeteknek szóló kezdeményezéssel a környezeti nevelést ösztönzik.
Újszülöttek ellátásához szükséges eszközöket tartalmazó csomagban részesülhetnek azok a kismamák, akik a baróti kórházban hozzák világra a gyermekeiket. Az erdővidéki kisvárosban évente 60-80 kisbaba születik.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a Siménfalva községhez tartozó Kobátfalva lakóit csütörtök délután négy óra után, hogy a faluban medve jelenlétét észlelték.
Két Maros megyei személyt, apát és fiát vették őrizetbe szerdán megvesztegetés miatt, miután a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság két rendőre vesztegetés miatt feljelentést tett ellenük.
Négy napon belül várhatóan be is fejezik a felújítási munkálatokat a járóbeteg-rendelőben Székelyudvarhelyen, ahol le kellett zárni az érintett épületrészt. A rendelések ettől függetlenül továbbra is zajlanak.
A romániai kortárs zenei élet egyik jeles alakja, Sorina Rotaru dzsesszénekes koncertezik szombaton, április 6-án este a zabolai Mikes-kastélyban. A hétvégi koncert egy tavaly elkezdődött háromszéki zenei eseménysorozat része.
A rádió- és televízióadókon 2024. május 10-én éjfélkor kezdődik és június 7-én reggel 7 óráig tart a helyhatósági választások kampánya – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szerdai ülésén hozott döntésre hivatkozva.
5 hozzászólás