és vannak, amelyekről a kilencvenes években készült felvétel. A gyűjtött anyag elsősorban a Kárpát-medence területére összpontosul, de találhatunk rögzített dalokat a világtérképen a környező országoktól távolabb, például a mai Oroszország területén, Lipcséből, Tallinból, Isztambulból, több bolgár vidékről, sőt örmény, türkmén és mongol térségekből is.

Bőséges az erdélyi felhozatal

A mai Románia területéről is csaknem hetvenezer népdal került fel erre a térképre, amelyen kikereshetünk egy-egy települést vagy tájegységet, és a piros pöttyökre kattintva belehallgathatunk az ott rögzített népdalokba. Marosszéken például csak Vajdaszentiványról 1486 gyűjtött népdal került fel a térképre, Magyaróról 732, de Jobbágytelkéről is van 339 népdal, és szerepelnek a gyűjteményben egészen kis települések is.

Hargita megyében a gyimesközéploki 3672 elem az egyik legszámosabb gyűjtemény, de Gyergyócsomafalváról is 499 felvételt találunk, és Csíkrákosról is több mint háromszázat. Udvarhelyszéken Kápolnásfalu büszkélkedhet 419 gyűjtött népdallal, Lövétére rákeresve pedig 339 meghallgatható dallamot találunk.

A szakma számára igazi kincs

A népzene és néptánc szerelmeseinek ez az egész gyűjtemény és hangos népdaltérkép olyan, mintha egy régészt beengednének a múzeum alagsorába – mondta a Székelyhon megkeresésére Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója. Hozzátette, míg a hétköznapi embernek kuriózum ez a gyűjtemény, a szakma számára igazi kincs.

„Eddig is volt valamiféle hozzáférésünk bizonyos gyűjteményekhez, vagy egy-egy gyűjtő ideadott egy anyagot, de rögtön hozzátette, csak használatra, nehogy továbbadjuk, mert ez az ő keservesen összegyűjtött munkája. Tehát az eddig féltve őrzött anyagok lettek most mindenki számára elérhetők, ami a munkánk szempontjából sem utolsó” – fogalmazott Barabási. Elismerte, kibédi származásúként neki is az volt az első dolga, hogy megnézte, mit talál Kibédről, milyen dallamokat, gyűjtőket, adatközlőket. A szakember úgy véli, a hangos térkép arra is jó, hogy felfedezzük:

A Maros Művészegyüttes vezetője szerint ugyanakkor a térkép is hozzájárulhat ahhoz, hogy az újra divatba jövő népdal és néptánc még több emberhez elérjen, és az emberek jobban megismerhessék saját vidékük népdalkincseit. „Manapság jellemző, hogy a folklór iránt érdeklődők a székit vagy kalotaszegit szeretnék megismerni, hogy a táncházban majd azzal villogjanak, én azonban úgy gondolom, mindenkinek először a szűkebb szülőföldje, saját tájegysége dallamait, táncait kellene megismernie, és utána jöhet majd a többi is” – vélekedik Barabási Attila Csaba.

Filmfelvételekkel bővítik az adatbázist

A tervek szerint a zti.hungaricana.hu oldalon megtalálható adatbázis nem marad elszigetelt. Mint a projektet vezető Bolya Mátyás, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa elmondta, a hangarchívum már most is tartalmaz írásos feljegyzéseket, de ezeket a későbbiekben filmfelvételekkel egészítik ki, így néptáncörökségünkbe is könnyen betekinthetünk majd az internetes térképen.