Formailag és tartalmilag is az igazi érettségire fognak hasonlítani a hétfőn kezdődő írásbeli vizsgák a Hargita megyei próbaérettségin. Voltaképpen ezeknek az eredményei mutatják meg, mennyire felkészültek a végzősök a nyári vizsgasorozatra.
2013. március 03., 17:132013. március 03., 17:13
2013. március 03., 17:302013. március 03., 17:30
Február 18. és március 1. között fennakadások nélkül lezajlottak a próbaérettségi kompetenciavizsgái Hargita megyében, a középiskolák a tanórák keretében, óracserék által, vagy tanítás után szervezték meg a vizsgákat. Az egységes próbaérettségi írásbeli vizsgái viszont azonos időben kezdődnek mindenütt, vagyis a rövidített tanórák után 12 órakor, és 15 óráig tartanak. „Az írásbelin fog eldőlni, hogy mennyire vannak felkészülve a diákok, mennyire veszik komolyan a vizsgákat” – fogalmazott Bartolf Hedvig, Hargita megyei főtanfelügyelő. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a tanfelügyelőség által kidolgozott órarend értelmében a próbaérettségi írásbeli vizsgáinak időszakában a középiskolákban reggel fél nyolckor kezdődik a tanítás, az órák 45, a szünetek pedig 5 percesek, így kevéssel 12 óra előtt véget ér a tanítás. A hetedik tanórákat nem tartják meg, ezeket egy későbbi időpontban pótolják a tanintézetekben.
Az írásbeli vizsgákat egyrészt azért kellett a tanórák utánra időzíteni, hogy legyen elegendő felvigyázótanár, másrészt pedig, hogy legyen elegendő üres vizsgaterem, hiszen az írásbelin nem kettesével, hármasával ülnek a próbaérettségizők, hanem egyesével, mint ahogyan az érettségin fognak, így egy osztálynyi vizsgázó csak két tanteremben fér el – közölte a főtanfelügyelő. Formailag és tartalmilag is az igazi érettségihez hasonló vizsgafeltételekkel próbálták megszervezni a próbaérettségit, a diákok megyei szinten egységes tételeket kapnak, ezek egy órával az írásbelik előtt érkeznek meg a vizsgaközpontokba, a vizsgázók olyan vizsgalapot kapnak, mint az érettségin, és ahol rendelkeznek megfigyelőkamerával, ott a vizsgatermek be lesznek kamerázva. „Nagyon fontos az is, hogy megszokják a vizsgahangulatot” – magyarázta Bartolf Hedvig. Azokban a középiskolákban, ahol tavaly vizsgaközpont volt, minden terem be lesz kamerázva, ahol viszont nincs elegendő kamera, ott csak bizonyos termeket kameráznak be, ennek ellenére bíznak benne, hogy mindenütt komolyan veszik a vizsgákat a végzősök.
Az írásbeli vizsgák március hetedikéig tartanak, a vizsgák sorrendje is megegyezik az érettségin megszokottal: román nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalomból, majd a szaknak megfelelő kötelező, illetve választott tantárgy. A dolgozatokat március 5–22. között javítják ki, majd kifüggesztik az eredményeket a tanintézetekben. A vizsgasorozat eredményeinek kiértékelését március 25–29. között mutatják be a középiskolákban, a vizsgatantárgyakból tartandó tanórákon, osztályfőnöki órákon, valamint szülői értekezleteken egyaránt megvitatják ezeket, és a tanfelügyelőséghez is beküldik a jelentéseket.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
szóljon hozzá!