
A sorban ültetett bokrok mindkét oldalán eljár a traktor, így kerül ládába a termés
Fotó: Balázs Katalin
Csodájára jártunk egy gépezetnek az alfalvi határban. A traktor vontatta eszköz arra képes, hogy a ribiszketövekről szüretelje a gyümölcsöt. Behajtja az ágakat majd – megütögetve azokat – a ribizliszemek lepotyognak. Lépcsős rendszer szállítja tovább a szemet a ládába, a lehulló leveleket pedig egy ventilátor kifújja. Ezt látja a laikus, mellette pedig azt az örömöt, amit a gazda szüretkor érez.
2017. július 27., 12:302017. július 27., 12:30
„A szándék, hogy neki kell látni bogyósgyümölcs-termesztéshez, már azelőtt megszületett bennem, hogy polgármesterré választottak volna. Emlékszem, a 2012-es fórumokon már annyira kardoskodtam a fekete ribizli mellett, hogy egyesek már csak úgy emlegettek, hogy ha Gáll Szabolcs, akkor fekete ribizli. Viccesen vették az elképzelésemet, lévén, hogy ennek ilyen formában itt nincs hagyománya” – kezdi a másfél hektáros, önkormányzati tulajdonú ribiszkeültetvény történetét a második mandátumát töltő Gáll Szabolcs polgármester.
A községvezetőt nem hatotta meg a tartózkodás, utánanézett, milyen feltételekre van szükség a termesztéshez, és milyen eredmények várhatóak.
– emlékszik vissza a mérlegelésre Gáll Szabolcs. Akkor úgy gondolkodott, hogy ezt a lehetőséget meg kellene mutatni a falusfeleinek oly módon, hogy az önkormányzat saját területén létesít ültetvényt, és ha majd a hasznát látják, mások is kedvet kapnak a mezőgazdaság ezen formájához. Tisztában volt vele ugyanis, hogy e gyógynövénynek az értékesítésére tág körű a lehetőség: a házi felhasználáson túl a nagyiparban, gyógyszerészetben, sőt még az élelmiszerfesték-előállítóknál is igény van a ribiszkére.
Iskolapadtól a kalákázásig
2013-at írtunk, amikor a Gyergyói Hírlap ezen elképzelés mellé szegődött, és az alfalvi elöljáróval együtt kerestük fel Csíkkarcfalván Zágoni Elemér gyógyszerészt, aki a fekete ribiszkéből doktorált, a növényből készített vérnyomás-szabályozó gyógyszerét szabadalmazták, patikákban árusították. Leckét kaptunk tőle, elsősorban a termesztés szeretetéből, de a termékkészítésből is. Visszajáró vendégek lettünk, minden évszakban kikérdeztük tájékoztató filmecskéket készítve, hogy éppen mi a teendő a ribiszkésben, majd Alfaluba hívtuk, hogy ott is megossza tudását. Így jött el 2014 októbere, amikor arról írhattunk, hogy az alfalvi önkormányzat megvásárolta a töveket és kalákában elkezdte a csemeteültetést. 35–40 ember egynapi munkája volt.
„Hat fajtát, 4500 tövet ültettünk, kísérleti jelleggel, hogy tudjuk összehasonlítani majd a terméshozamot” – mondja a polgármester. Akkor a következő kérdés az volt, hogy az ültetvényt ki fogja gondozni, de hamar került a községben olyan cég, amely kertészettel foglalkozik, a Gál házaspár elvállalta a gondnokságot.
Az idei év sem volt a legkedvezőbb a bogyók formálódásának, érésének. Körülbelül nyolcszáz kilogrammnyi gyümölcs van a másfél hektáros ültetvényen, ami a jó termésnek csak úgy húsz százalékát jelenti. Ennek ellenére a polgármester azt mondja, már így is megtérülőben a beruházás.
A bogyók érésekor azonban újabb kérdés adódott: hogyan lesz a szüret? A kézi munkaerő alkalmazása nagy költséggel jár, s bár egy testvértelepülés megvételre ajánlotta használt ribiszkeszedő kombájnját, kiderült, nem az ára miatt, hanem a bürokratikus eljárások végett igen nehéz lenne az önkormányzatnak nyélbe ütni a vásárt. Így egy alfalvi magánszemély vásárolta meg, bérmunkában zajlik a szüretelés.
A leszüretelt gyümölcsből Zágoni Elemér receptje szerint készül a szörp. Jelenleg a nyersanyag árához képest négyszeres áron lehet értékesíteni.

Újra teret nyer a ribizli és bogyósgyümölcs-termesztés Hargita megyében. Annak érdekében, hogy a gazdák bebizonyítsák, ebből is meg lehet élni, nemrég megalapították a Ribes Egyesületet. Cél kellene legyen a sima értékesítésen túl a növény minden részének feldolgozása.
– jelentette ki a polgármester. Mivel az önkormányzat nem árusíthatja a szörpöt, a termékforgalmazást, illetve az ültetvény teljes, további kezelését saját cégére, a Kultúrcentrumra bízta, felelőst is kineveztek a döntéshozó testületből, aki figyelemmel követi a folyamatot.
A termés csak húsz százaléka a jövőre remélhetőnek, így is nagy hasznot hoz
Fotó: Balázs Katalin
Az alfalvi szüretre nem csak helybéliek érkeztek, több bogyósgyümölcs-termesztő is jelen volt. Mint megtudtuk, ők a Ribes Egyesület, azaz a Hargita megyei bogyósgyümölcs-termesztők szervezetének tagjai. A civil szervezet frissen alakult, elnöke az a Gál Mária, aki férjével az alfalvi ültetvény gondnokságát vállalta.
A nyolcadikos korától kertészkedő, Csombordon végzett kertészmérnök elmondta: „az én tanáraim mindig arra biztattak, hogy nem szabad hagyni elveszni, amit valaki létrehozott.” Szóbeszédből hallott három éve a telepítésről, s ki-kiment szemrevételezni a parcellát. Amikor azt látta, februárban még nincs mozgás, felajánlotta tudását, munkáját a polgármesternek.
Visszaemlékszik arra is, hogy furcsállották az emberek, amikor első tavasszal két szemre vágták vissza a bokrokat. Magyarázta, majd be is bizonyította, hogy így szépre nőnek a bokrok.
tudja, tudomásul veszi azt is, hogy a fagytól sosem fogják tudni teljes mértékben megvédeni a növényt. „Ha a Jóisten velünk lesz, és mínusz 3 fokosnál nagyobb fagyok nem jönnek, szép termés lehet jövőre. Ez egy maradandó beruházás. Ha a polgármester el is megy, ez itt marad, a falunak. És ha a falu képes lesz rá, felfigyelhet arra, hogy ebből meg lehet élni. Nem kell innen elmenni, csak neki kell fogni dolgozni, igaz, keményen, de a munka nem szégyen” – fogalmaz Gál Mária.
Mária ügyszeretetét bizonyítja az is, hogy amikor a bogyósgyümölcs-termesztők szervezkedni, csoportosulni kezdtek, akkor vállalta, hogy az élre áll, az egyesület elnöke lesz.
„Azt láttuk, hogy egyre többen kezdenek ribiszkét telepíteni, akár nagyobb parcellákra is, de nem számolják ki, hogyan biztosíthat ez hosszú távú megélhetést. A kézi szüretelés nagyon költséges, aztán az értékesítés sem egyszerű. Ezek az akadályok vezethetnek oda, hogy aki nagy lendülettel hozzálátott a termesztéshez, rájön, hogy nem éri meg, és felhagy vele. Hogy ezt megelőzzük, kezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehet a ribizlit eladni, az árat tartani, egységes terméket előállítani. Erről ötleteltünk, s mivel nekem volt a legnagyobb szám, megválasztottak elnöknek. Megmondtam: én jót akarok, hogy az emberek észrevegyék, nem kell elmenni, itthon kell maradni, nekifogni dolgozni, nem a támogatásokra várni, ezért vállalom a feladatot, de nem egyedül, mindenki a maga részével hozzá kell járuljon.”
Az egyesület dokumentumai még a cégbíróságon vannak, de a terméssel nem várhatták meg a bejegyzést. Ezért a közgyűlésen megegyeztek, hogy saját nyersanyagaikat összeadva előállítanak egy egységes terméket, amely már az egyesület nevét viseli a címkéjén. Aki a nyersanyagot adta, az viszi haza a terméket, otthon pedig reklámozza, hogy jövőre felkészülten várják a szüretet.
Komoly mennyiségű, jogellenesen tartott pirotechnikai eszköz került rendőrségi kézre december 31-én Borszéken és Gyergyóhollón a borszéki rendőrök ellenőrzési akciója során.
Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.
November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.
A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.
Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
szóljon hozzá!