Ne csak a pénzt lássuk a ribiszkében

akár szörpként, akár nyersen fagyasztva. Akkor már az egységes recept alapján való értékesítésen is el kell gondolkodni” – részletezte Török Jenő. Elmondása szerint emellett az egyesület tagjai segítik egymást, a tapasztaltabbak megosztják tudásukat a többiekkel. Az is kiderült, hogy a huszonnégy egyesületi tag mintegy 20 hektárnyi területen termeszt bogyós gyümölcsöt a megyében, az igazgatóságon pedig összességében hozzávetőleg 35 hektárnyi ilyen célra szánt területet tartanak számon. Ebben nincsenek benne az egy-két család kiszolgálására alkalmas tízbokros gyümölcsösök.

Ez jelentős jövedelmet hozott a termesztőknek, ezért először a társulások hoztak létre kisebb gyümölcsösöket, ahol termesztették a ribiszkét. A szaporítóanyag – elsősorban a goliath fajta – egy nagyenyedi ültetvényről származott. A létesítéskor természetesen a társulás tagjai is vittek haza a tövekből, ekkor jelentősen elterjedt ez a gyümölcs vidékünkön is.”

korábban írtuk

Ribizlis Borzsovában

A Hargita megyében egyre népszerűbb ribizlitermesztésről, illetve az azzal járó tennivalókról, nehézségekről, az értékesítési lehetőségekről beszélgettünk Török Jenővel, miközben körbevezetett borzsovai ribizlisében.

Megtartotta első bokrait

Akik saját használatra termesztettek, eleinte bort készítettek, és egyéb házi készítményekhez használták a ribizlit, később, mikor már cukrot nem lehetett olyan könnyen kapni, akkor nehezebbé vált a termés hasznosítása, emiatt pedig elkezdték kiszántani a bokrokat – osztotta meg velünk Zágoni Elemér az előzményeket. Habár korábban szülei és nagyszülei is termesztettek saját használatra fekete, illetve piros ribizlit, a gyógyszerész 1974-ben ültette első ribiszkebokrait, akkor tizenhét fajtát próbált ki. Megjegyezte, habár egy feketeribiszkés 15 évig életképes, ő még mindig tartja első bokrait, használja azok leveleit, de azóta persze más fajtákat is kipróbált, bővítette gyümölcsösét, hogy lássa a különbségeket az egyes fajták között. Mint mondta, észlelt is eltéréseket:

A termesztés mellékes

A nyugalmazott gyógyszerész kiemelte, számára a termesztés mellékes, hiszen elsősorban a növény jótékony hatásainak kutatásával foglalkozott. Vizsgálta a ribiszkelevél kivonatának, illetve gyümölcsének hatásait, előállított belőlük egyebek mellett magas vérnyomás és vashiányos vérszegénység kezelésére alkalmazható tablettákat, készítményeket. Elmondása szerint már nem folytat kutatómunkát, de lehetőségei szerint segíti azokat, több egyetem oktatójával is kapcsolatban maradt. Habár nem tartja magát nagy termesztőnek, tapasztalatait, meglátásait alkalomadtán megosztja az arra kíváncsiakkal, de azokat nem tartja hivatalos termesztési megoldásoknak. Példaként említette, hogy habár a ribizlibokrok általában legtöbb másfél méter magasak, ő próbálkozik azok magasabbra növesztésével, hogy a termés betakarítását, az ültetvény karbantartását könnyebbé tegye.

S holott belátta, hogy az ár is tényező, amikor termelésről van szó, de meglátása szerint úgy lenne értelme a közös, egyesületi értékesítésnek, feldolgozásnak, ha a ribiszke minden részét érintené az, kezdve a levelektől, rügyektől egészen a gyümölcsig – annak a héját és magját is beleértve. Így a növény egyetlen pozitív hatóanyaga sem veszne kárba, és az elkövetkező generációk számára is átadódhatna ez a tudás. Emellett persze a feldolgozó által biztosított munkahelyek és a jövedelem is pozitív hozadéka lenne a közös gondolkodásnak.