Zágoni Elemér: ne csak a ribiszke gyümölcsének eladásában lássuk annak értékét
Fotó: Pinti Attila
Újra teret nyer a ribizli és bogyósgyümölcs-termesztés Hargita megyében. Annak érdekében, hogy a gazdák bebizonyítsák, ebből is meg lehet élni, nemrég megalapították a Ribes Egyesületet. Zágoni Elemér nyugalmazott főgyógyszerész rámutatott, a cél nemcsak a fekete ribiszke gyümölcsének értékesítése, hanem a növény minden részének feldolgozása kellene legyen.
2017. május 27., 14:122017. május 27., 14:12
Egyre többen látnak újra lehetőséget a bogyós gyümölcsűek termesztésében. Több pályázatot is letettek az elmúlt időszakban a megyei gazdák ilyen gyümölcsösök telepítésére – számolt be még korábban érdeklődésünkre Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, aki maga is ribizlitermesztő, hozzátette, a megyei bogyósgyümölcs-termesztők nemrég alapítottak egyesületet, április közepén kapták meg a Ribes Egyesület bejegyzési dokumentumát. A ribes a ribizli latin neve, de az egyesületben más bogyósgyümölcs-termesztőket is szívesen látnak. Az egyesületnek huszonnégy alapító tagja van, de további érdeklődők is jelentkeztek már, hiszen annál sokkal több termelő van a megyében – tisztázta.
Elmondása szerint céljuk egyrészt az, hogy bebizonyítsák, itthon is meg lehet élni, akár zöldség-, akár gyümölcstermesztésből. „Négy év múlva – amikor a nemrég telepített bokrok termőre fordulnak – már akkora termés várható, amit nem tudunk helyben értékesíteni.
akár szörpként, akár nyersen fagyasztva. Akkor már az egységes recept alapján való értékesítésen is el kell gondolkodni” – részletezte Török Jenő. Elmondása szerint emellett az egyesület tagjai segítik egymást, a tapasztaltabbak megosztják tudásukat a többiekkel. Az is kiderült, hogy a huszonnégy egyesületi tag mintegy 20 hektárnyi területen termeszt bogyós gyümölcsöt a megyében, az igazgatóságon pedig összességében hozzávetőleg 35 hektárnyi ilyen célra szánt területet tartanak számon. Ebben nincsenek benne az egy-két család kiszolgálására alkalmas tízbokros gyümölcsösök.
Fotó: Gecse Noémi
Az említett egyesület tagja Zágoni Elemér nyugalmazott főgyógyszerész, a fekete ribiszke gyógyhatásainak elismert kutatója, akinek jelenleg mintegy háromszáz bokros ribizlise van. A jenőfalvi szakember rámutatott, „a fekete ribiszkének az '50-es évek végén, a kollektivizálás kezdetén nagy becsűje volt, mert abban az időben
Ez jelentős jövedelmet hozott a termesztőknek, ezért először a társulások hoztak létre kisebb gyümölcsösöket, ahol termesztették a ribiszkét. A szaporítóanyag – elsősorban a goliath fajta – egy nagyenyedi ültetvényről származott. A létesítéskor természetesen a társulás tagjai is vittek haza a tövekből, ekkor jelentősen elterjedt ez a gyümölcs vidékünkön is.”
A Hargita megyében egyre népszerűbb ribizlitermesztésről, illetve az azzal járó tennivalókról, nehézségekről, az értékesítési lehetőségekről beszélgettünk Török Jenővel, miközben körbevezetett borzsovai ribizlisében.
Akik saját használatra termesztettek, eleinte bort készítettek, és egyéb házi készítményekhez használták a ribizlit, később, mikor már cukrot nem lehetett olyan könnyen kapni, akkor nehezebbé vált a termés hasznosítása, emiatt pedig elkezdték kiszántani a bokrokat – osztotta meg velünk Zágoni Elemér az előzményeket. Habár korábban szülei és nagyszülei is termesztettek saját használatra fekete, illetve piros ribizlit, a gyógyszerész 1974-ben ültette első ribiszkebokrait, akkor tizenhét fajtát próbált ki. Megjegyezte, habár egy feketeribiszkés 15 évig életképes, ő még mindig tartja első bokrait, használja azok leveleit, de azóta persze más fajtákat is kipróbált, bővítette gyümölcsösét, hogy lássa a különbségeket az egyes fajták között. Mint mondta, észlelt is eltéréseket:
A nyugalmazott gyógyszerész kiemelte, számára a termesztés mellékes, hiszen elsősorban a növény jótékony hatásainak kutatásával foglalkozott. Vizsgálta a ribiszkelevél kivonatának, illetve gyümölcsének hatásait, előállított belőlük egyebek mellett magas vérnyomás és vashiányos vérszegénység kezelésére alkalmazható tablettákat, készítményeket. Elmondása szerint már nem folytat kutatómunkát, de lehetőségei szerint segíti azokat, több egyetem oktatójával is kapcsolatban maradt. Habár nem tartja magát nagy termesztőnek, tapasztalatait, meglátásait alkalomadtán megosztja az arra kíváncsiakkal, de azokat nem tartja hivatalos termesztési megoldásoknak. Példaként említette, hogy habár a ribizlibokrok általában legtöbb másfél méter magasak, ő próbálkozik azok magasabbra növesztésével, hogy a termés betakarítását, az ültetvény karbantartását könnyebbé tegye.
Fotó: Pinti Attila
Zágoni Elemér hangsúlyozta, mindenképp támogatná a Ribes Egyesület közös értékesítésre vonatkozó törekvéseit, hiszen lát jövőt a ribizlitermesztésben. Arra azonban kitért, hogy napjainkban sajnos egyre többen csak a gyümölcsért kínált magas ár miatt fognak hozzá annak termesztéséhez, habár a növény minden része hasznosítható.
S holott belátta, hogy az ár is tényező, amikor termelésről van szó, de meglátása szerint úgy lenne értelme a közös, egyesületi értékesítésnek, feldolgozásnak, ha a ribiszke minden részét érintené az, kezdve a levelektől, rügyektől egészen a gyümölcsig – annak a héját és magját is beleértve. Így a növény egyetlen pozitív hatóanyaga sem veszne kárba, és az elkövetkező generációk számára is átadódhatna ez a tudás. Emellett persze a feldolgozó által biztosított munkahelyek és a jövedelem is pozitív hozadéka lenne a közös gondolkodásnak.
A ribiszkéről
A ribiszke északról származó növény, kedveli a hűvösebb, csapadékosabb és nagyobb páratartalmú helyeket. Jól fejlődik a hegyek lábánál, völgyekben és védett erdőszéleken. Ültetvény létesítésekor kerülni kell a fagyos területeket, mert a késő tavaszi mínusz fokok károsíthatják a virágokat, vagy a termékenyülést nehezíthetik. A növény igen érzékeny a forró nyarakra, az erős napsütésnek kitett helyeket nem kedveli. A fekete ribiszke ott fejlődik kielégítően, ahol a tenyészidő átlagos csapadékmennyisége eléri a 350 mm-t, az átlaghőmérséklet pedig nem haladja meg a 17 Celsius-fokot. A termés fejlődése szempontjából fontos a májusi, júniusi csapadék. A ribizli termesztésére általában minden fizikai talajtípus megfelel, nagy termés viszont csak akkor várható, ha az ültetvény talaja középkötött vagy kötött, mély rétegű, tápanyagokban és nedvességben gazdag. Szaporítása lehetséges zölddugvánnyal, fásdugvánnyal, bujtással, oltással, tőosztással és magvetéssel – olvasható többek között a dr. Zágoni Elemér által írt A feketeribiszke című kiadványban.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.
szóljon hozzá!